Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelynek egyik legfontosabb napirendi pontja az új alkotmánybíró megválasztása lehet. A parlament honlapján szereplő napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal indul, elsőként a kormányfő kap szót. A képviselők a frakciók megszólalásai és a napirend elfogadása után dönthetnek Hende Csaba megüresedett alkotmánybírói helyéről. A Tisza Párt dr. Sonnevend Pált, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanárát és korábbi dékánját jelöli, míg a Mi Hazánk Mozgalom Schiffer Andrást állítaná az Alkotmánybíróságba. A Fidesz előre jelezte, hogy sem a jelölésben, sem a megválasztásban nem vesz részt.

A Magyar News Online élőben közvetíti a Parlament mai rendkívüli ülését, amelyen Magyar Péter miniszterelnök felszólalása mellett új alkotmánybíró megválasztásáról is dönthetnek.

Titkos szavazáson dönthetnek az új alkotmánybíróról

Az Országgyűlés hétfői ülésének egyik legnagyobb politikai súlyú döntése az új alkotmánybíró megválasztása lehet. A választásra Hende Csaba mandátumának megszűnése miatt van szükség, az új tagot titkos szavazáson, a képviselők kétharmadának támogatásával választja meg a parlament.

Az alkotmánybírói megbízatás kilenc évre szól, ezért a döntés messze túlmutat egy egyszerű személyi kérdésen. Az Alkotmánybíróság a következő időszakban több fontos törvény és közjogi vita megítélésében is kulcsszerepet játszhat, így nem mindegy, milyen szakmai és politikai háttérrel rendelkező személy kerül a testületbe.

A Tisza Párt dr. Sonnevend Pált jelöli, akit a frakció korábban alkotmány- és nemzetközi jogászként, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanáraként és volt dékánjaként mutatott be. Sonnevend korábban az Alkotmánybíróságon is dolgozott, valamint Mádl Ferenc és Sólyom László mellett is alkotmányjogi tanácsadó volt.

A Mi Hazánk ezzel szemben Schiffer Andrást jelöli. A volt LMP-s politikus és ügyvéd neve így ismét közjogi vita középpontjába került, bár a parlamenti erőviszonyok alapján Sonnevend Pál megválasztása tűnik valószínűnek.

A Fidesz bojkottálja a jelölést és a szavazást

A Fidesz közölte, hogy az új alkotmánybíró jelölésében és megválasztásában sem vesz részt. A volt kormánypárt korábban is illegitimnek nevezte a Hende Csaba mandátumának megszűnéséhez vezető folyamatot, és az Alkotmánybíróság átalakulását a Tisza-kormány közjogi lépéseinek egyik legélesebb példájaként támadja.

A bojkott politikailag azt jelenti, hogy a Fidesz nem kíván legitimációt adni az alkotmánybíró-választásnak. Ugyanakkor ezzel le is mond arról, hogy akár jelképesen vagy vitában befolyásolja a folyamatot.

A Mi Hazánk más taktikát választott: saját jelöltet állított Schiffer András személyében. Ez különbséget mutat az ellenzéki stratégiák között, hiszen míg a Fidesz távol marad, a Mi Hazánk részt vesz a jelölési versenyben, még ha a végső döntésre várhatóan nincs is érdemi hatása.

A Tisza kétharmados többsége miatt a kormányoldal saját jelöltjét ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja. Ez az új parlamenti korszak egyik első olyan közjogi döntése lehet, amely világosan megmutatja a kétharmados többség gyakorlati erejét.

Interpellációk és azonnali kérdések is lesznek

A rendkívüli ülésen nemcsak az alkotmánybíró-választás szerepel napirenden. A képviselők egy órán keresztül interpellálhatják a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját is.

Emellett fél órában további kérdések hangzanak el. Ez lehetőséget ad az ellenzéki frakcióknak arra, hogy a kormányt aktuális ügyekben számon kérjék, különösen egy olyan időszakban, amikor több nagy horderejű törvénycsomag is a parlament előtt van.

A rendkívüli ülés így egyszerre lesz közjogi, gazdaságpolitikai, közlekedési és korrupcióellenes témákat érintő tanácskozás. A napirend alapján a Tisza-kormány több stratégiai területen is gyors döntéshozatalra készül.

Magyar Péter nyitó felszólalása ezért különösen fontos lehet. A kormányfő várhatóan keretet adhat annak, hogyan értelmezi a kabinet a mostani törvényhozási csomagot és az Országgyűlés rendkívüli ülésének tétjét.

Folytatódik a közösségi közlekedési törvénycsomag vitája

A parlament hétfőn folytatja a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő törvénymódosítások tárgyalását is. A csomag célja az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása.

A zárószavazást a múlt héten elhalasztották. Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak technikai módosító javaslatai voltak, ezért volt szükség halasztásra.

Hétfőn a képviselők a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitáját folytatják le. Ez azt jelzi, hogy a kormány igyekszik az uniós és szakmai észrevételeket beépíteni a közlekedési reformba.

A közlekedési csomag a Tisza-kormány egyik fontos szerkezeti reformja lehet. Az országos közlekedésszervező létrehozása alapvetően alakíthatja át a közösségi közlekedés irányítását, a gördülőállomány-kezelő társaság pedig a járműpark finanszírozásában és üzemeltetésében hozhat új modellt.

Előlegfizetés jöhet a mezőgazdasági kárenyhítésben

A képviselők további öt javaslat bizottsági jelentéseit és összegző módosító javaslatait is megtárgyalják. Ezek között szerepel a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása.

A javaslat megteremtené a lehetőségét annak, hogy a kárenyhítési rendszerből előleget fizessenek. Ez fontos változás lehet azoknak a gazdáknak, akiket aszály, jégkár, árvíz, belvíz vagy más természeti káresemény sújt.

A mezőgazdaságban az időjárási szélsőségek egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ha a károsult termelők csak hosszú hónapokkal később jutnak pénzhez, az sok esetben likviditási gondokat okozhat, és veszélyeztetheti a következő termelési ciklust is.

Az előlegfizetés lehetősége ezért gyorsabb segítséget adhat a gazdáknak. A kérdés az lesz, milyen feltételekkel, milyen ellenőrzési szabályok mellett és milyen gyorsan lehet majd hozzáférni ezekhez a forrásokhoz.

Napirenden a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

A parlament megvitatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot is. Ez a Tisza-kormány egyik legfontosabb korrupcióellenes és elszámoltatási eszköze lehet.

A javaslat célja, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül. A törvény szerint a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható, megóvható és visszaszerezhető lenne, a közvagyont érintő jogsértések miatt pedig megindulhatnának a szükséges hatósági és bírósági eljárások.

A hivatal körüli vita már most éles politikai konfliktust váltott ki. A Tisza-kormány szerint az intézmény a közvagyon védelmét és a NER-korszak visszaéléseinek feltárását szolgálja, míg a Fidesz és más kritikusok politikai leszámolás veszélyét emlegetik.

A törvényjavaslat jelentősége ezért túlmutat a technikai szabályozáson. Arról szól, hogy az új kormány milyen intézményi eszközökkel akar fellépni a jogellenesen megszerzett vagy elidegenített közvagyon ügyében.

Helyreállítási tervhez kapcsolódó energetikai és adóváltozások is jönnek

A parlament két olyan javaslatot is tárgyal, amely Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódik. Az egyik az energetikai vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szól.

Ez egyebek mellett előmozdítaná a villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növelését, különösen a szélerőművi beruházások megvalósításán keresztül. Ez jelentős irányváltás lehet egy olyan területen, amely korábban hosszú ideig erősen korlátozott volt Magyarországon.

A másik törvénymódosítás a helyreállítási terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedéseket tartalmazza. A javaslat megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó adókedvezményeket.

Emellett kivezetné a műemléki projektek adóalapkedvezményét, megszüntetné a bevándorlási különadót, valamint eltörölné a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást is. Ezek a változások egyszerre kapcsolódnak az uniós vállalásokhoz, a kormányprogramhoz és az adórendszer átalakításához.

A kekvák adókedvezményeinek megszüntetése politikai üzenet is

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis a kekvákhoz kapcsolódó adókedvezmények megszüntetése különösen fontos politikai üzenetet hordoz. Ezek az alapítványok az Orbán-korszak egyik vitatott intézményi konstrukciójának számítottak.

A kritikusok szerint a kekvákon keresztül jelentős közvagyon került olyan struktúrákba, amelyek felett gyengébb volt a demokratikus kontroll. A Tisza-kormány mostani adóintézkedései ezért nemcsak költségvetési vagy technikai változtatások, hanem a korábbi rendszer egyik jellegzetes intézményének újraszabályozását is jelentik.

A műemléki projektek adóalapkedvezményének megszüntetése szintén érzékeny kérdés lehet, mert az elmúlt években több nagy értékű beruházásnál merült fel, hogy a kedvezmények kiknek és milyen feltételekkel kedveztek.

A települési adó és az ebrendészeti hozzájárulás eltörlése ugyanakkor közvetlenebbül érintheti az önkormányzatokat és a lakosságot. A parlamenti vita során várhatóan ezeknek a költségvetési hatásairól is szó lesz.

Uniós joggal ütköző kriptoszabályt helyezhetnek hatályon kívül

A napirenden szerepel a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztés is. A javaslat indoka szerint az úgynevezett kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás nincs összhangban az európai uniós joggal.

A kormányzati érvelés szerint a szabály korlátozza a versenyt, ezért a belső piac működése miatt nem fenntartható. Ez egy technikai jellegű, de uniós jogi szempontból fontos módosítás lehet.

A kriptoeszközök szabályozása az Európai Unióban is gyorsan változó terület. A tagállamoknak úgy kell kialakítaniuk saját szabályaikat, hogy azok ne sértsék a belső piac alapelveit, ugyanakkor kezeljék a pénzmosási, fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kockázatokat.

A mostani előterjesztés azt mutatja, hogy a Tisza-kormány több területen is igyekszik összhangba hozni a magyar szabályozást az uniós elvárásokkal. Ez különösen fontos lehet a helyreállítási források és az uniós bizalom helyreállítása szempontjából.

Sűrű rendkívüli ülés elé néz a parlament

A hétfőn kezdődő kétnapos rendkívüli ülés egyszerre szól közjogi személyi döntésről, közlekedési reformról, mezőgazdasági kárenyhítésről, vagyonvisszaszerzésről, energetikai vállalásokról, adóváltozásokról és kriptoszabályozásról.

A napirend alapján a Tisza-kormány gyors tempóban viszi a parlament elé azokat a javaslatokat, amelyek a kormányprogram végrehajtásához, az uniós vállalások teljesítéséhez és az Orbán-korszak intézményi örökségének átalakításához kapcsolódnak.

Az alkotmánybíró-választás különösen nagy figyelmet kap majd, mert ez lesz az egyik első látványos közjogi döntés Hende Csaba mandátumának megszűnése után. A Tisza Sonnevend Pált, a Mi Hazánk Schiffer Andrást jelöli, a Fidesz pedig bojkottál.

A következő két nap így nemcsak törvényhozási szempontból lesz jelentős, hanem politikai erőpróbaként is. Megmutatja, hogyan működik a Tisza kétharmados többsége, milyen ellenállási stratégiát választ az ellenzék, és milyen ütemben halad tovább az új kormány által meghirdetett közjogi, gazdasági és intézményi átalakítás.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.