Újabb bírósági döntés mondta ki, hogy az állam nem állapíthatja meg önkényesen a Fővárosi Önkormányzatra terhelt szolidaritási hozzájárulás mértékét – közölte Karácsony Gergely főpolgármester. A Fővárosi Ítélőtábla július 27-i végzése szerint a hozzájárulás meghatározásánál figyelembe kell venni Budapest törvényben rögzített feladatait, valamint azt is, hogy ezek ellátásához mennyi forrásra van szüksége a városnak. A döntés különösen súlyos pénzügyi helyzetben érte a fővárost, miután a Magyar Államkincstár július közepén ismét inkasszót alkalmazott, és 7,5 milliárd forintot vont le Budapest számlájáról a 2025-re megállapított hozzájárulás részeként. Karácsony szerint a főváros már a pénzügyi szakadék szélén áll, ezért elfogadhatatlan lenne, ha a korábbi Orbán-kormány alatt kialakult, szerinte törvénytelen és Budapestet csődbe sodró gyakorlat a Tisza-kormány idején is folytatódna. A több éve húzódó jogvita középpontjában nem pusztán a szolidaritási hozzájárulás léte, hanem annak mértéke, kiszámítási módja és behajtása áll.

Júliusban újabb 7,5 milliárd forintot vontak le Budapest számlájáról

A Magyar Államkincstár július közepén ismét inkasszót alkalmazott a Fővárosi Önkormányzat számláján. Az intézkedés során 7,5 milliárd forintot vontak le, amely a 2025-re kiszabott szolidaritási hozzájárulás egyik részlete volt.

Az inkasszó azt jelenti, hogy az állam közvetlenül, a főváros külön hozzájárulása nélkül emelte le az összeget az önkormányzat számlájáról. Budapest évek óta vitatja ezt a gyakorlatot, mert álláspontja szerint az elvonás veszélyezteti a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását.

A 7,5 milliárd forintos levonás nem elszigetelt tétel, hanem egy hosszabb pénzügyi konfliktus újabb állomása. A fővárosi vezetés szerint a folyamatos állami elvonások egyre szűkebb mozgásteret hagynak a közlekedés, a közszolgáltatások, a szociális ellátás és más alapvető városi feladatok működtetésére.

Az Ítélőtábla szerint nem mindegy, mennyi pénz marad a kötelező feladatokra

Karácsony Gergely közlése szerint a Fővárosi Ítélőtábla július 27-én kiadott végzése egyértelművé tette, hogy az állam nem dönthet korlátlanul a szolidaritási hozzájárulás összegéről. A bíróság álláspontja alapján a jogi konstrukció elnevezése vagy technikai formája önmagában nem teszi jogszerűvé az elvonást.

A döntés lényege az, hogy az államnak figyelembe kell vennie az önkormányzat törvényben meghatározott kötelezettségeit. A hozzájárulás mértéke nem vezethet oda, hogy Budapest ne tudja finanszírozni azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján kötelezően el kell látnia.

Ez a megközelítés a főváros érvelésének egyik központi elemét erősíti meg. Budapest nem pusztán azt vitatja, hogy kell-e hozzájárulást fizetnie, hanem azt állítja, hogy az elvonás nagysága és behajtási módja aránytalan, és sérti az önkormányzati működés pénzügyi feltételeit.

Karácsony szerint a korábbi kormány csak új jogi formába csomagolta az elvonást

A főpolgármester felidézett egy korábbi kúriai döntést is, amely szerinte már megállapította, hogy törvénytelenül fosztották meg bevételeitől a Fővárosi Önkormányzatot. Karácsony állítása szerint az Orbán-kormány erre nem az elvonás érdemi felülvizsgálatával válaszolt, hanem más jogi köntösbe csomagolta a pénzbeszedést.

A mostani ítélőtáblai végzés azonban Karácsony értelmezésében azt mondja ki, hogy a formai változtatás nem oldja meg az alapvető problémát. Az állam akkor sem hagyhatja figyelmen kívül a főváros kötelező feladatait és pénzügyi teherbíró képességét, ha az elvonás jogtechnikai megoldását módosítja.

A fővárosi vezetés szerint ezért a vita nem zárható le azzal, hogy az állam új eljárást vagy más jogcímet alkalmaz. A döntő kérdés továbbra is az, hogy a levont összeg mellett Budapest képes-e ellátni a törvényben előírt feladatait.

A főváros a pénzügyi szakadék szélén állhat

Karácsony Gergely bejegyzésében azt írta, hogy Budapest a pénzügyi szakadék szélén áll. A főpolgármester szerint a folyamatos állami elvonások olyan helyzetet idéztek elő, amely közvetlenül fenyegeti a város működőképességét.

A főváros pénzügyi helyzete azért különösen érzékeny, mert a közszolgáltatások jelentős része folyamatos és kiszámítható finanszírozást igényel. A közösségi közlekedés, a közterületek fenntartása, a szociális intézmények és más önkormányzati feladatok nem állíthatók le egyszerűen átmeneti pénzhiány miatt.

Karácsony szerint elképzelhetetlen, hogy a korábbi rendszer alatt kialakult, általa törvénytelennek és csődveszélyesnek nevezett gyakorlat a Tisza-kormány hivatalba lépése után is változatlanul folytatódjon. A főpolgármester ezzel közvetlenül a kormánytól várja a vitatott rendszer felülvizsgálatát és egy új megállapodás kialakítását.

Évek óta tart a vita a szolidaritási hozzájárulás körül

A szolidaritási hozzájárulás jogszerűségéről és mértékéről több éve zajlik jogvita Budapest és az állam között. Az ügy már az Alkotmánybíróság elé is került, amely nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek magát az elvonás intézményét.

Ez azonban nem zárta le a konfliktust, mert a főváros nem kizárólag a hozzájárulás létezését vitatja. Budapest kifogásolja annak konkrét összegét, kiszámítási módját, valamint azt is, hogy az állam inkasszóval hajtja be a követelést.

A különbség jogilag lényeges. Attól, hogy egy közteher intézménye önmagában nem alaptörvény-ellenes, még az egyedi összeg vagy a behajtás módja lehet jogsértő, aránytalan vagy olyan, amely ellehetetleníti az önkormányzati feladatellátást.

A távozó kormány rendelettel próbálta lezárni a folyamatban lévő pereket

A forrásanyag szerint a korábbi kormány egy rendelettel próbálta lezárni a szolidaritási hozzájárulás miatt folyamatban lévő pereket. Ez arra utal, hogy az Orbán-kabinet jogszabályi eszközökkel igyekezett korlátozni vagy megszüntetni a főváros jogorvoslati lehetőségeit.

Karácsony álláspontja szerint azonban a mostani ítélőtáblai döntés ismét megmutatta, hogy a kérdés nem intézhető el pusztán a jogi szabályozás átírásával. A bíróság továbbra is vizsgálhatja, hogy az állami elvonás megfelel-e az arányosság, a jogszerűség és az önkormányzati feladatellátás követelményeinek.

A bírósági végzés pontos következményeit a főpolgármesteri közlés nem részletezte. Az azonban egyértelmű, hogy Karácsony újabb jogi megerősítésként értékeli azt Budapest álláspontja mellett.

Magyar Péter korábban befizetési kötelezettségről és egyeztetésről beszélt

Magyar Péter miniszterelnök még májusban úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási hozzájárulást. Ezzel párhuzamosan széles körű egyeztetést ígért az érintett településekkel és önkormányzatokkal.

A miniszterelnök korábbi kijelentése arra utal, hogy a Tisza-kormány nem kívánja automatikusan megszüntetni a hozzájárulás rendszerét. A kérdés inkább az lehet, hogy módosítják-e annak számítását, behajtását és az önkormányzatok pénzügyi teherbírását figyelembe vevő garanciáit.

Karácsony mostani bejegyzése egyértelmű nyomást helyez a kormányra, hogy az egyeztetések ne maradjanak általános ígéretek. A főváros olyan megoldást várhat, amely egyszerre biztosítja az önkormányzati szolidaritást és Budapest alapvető működőképességét.

A következő lépés a kormány és a főváros közötti megállapodás lehet

A Fővárosi Ítélőtábla végzése újabb jogi érvet adott Budapest kezébe, de önmagában nem oldja meg a főváros pénzügyi válságát. A 7,5 milliárd forintos levonás már megtörtént, miközben a városnak továbbra is finanszíroznia kell mindennapi működését.

A tartós rendezéshez politikai és pénzügyi megállapodásra lehet szükség a Tisza-kormány és a Fővárosi Önkormányzat között. Ennek tisztáznia kellene, hogy mekkora hozzájárulás tekinthető arányosnak, milyen módon hajtható be, és mennyi forrásnak kell mindenképpen Budapestnél maradnia a kötelező feladatok ellátására.

Az újabb bírósági döntés jelentősége abban áll, hogy világos korlátot húzhat az állami pénzelvonás elé. Az állam nem kezelheti Budapest bevételeit korlátlanul hozzáférhető forrásként, ha ezzel veszélyezteti a főváros törvényes feladatainak teljesítését és több millió ember mindennapi közszolgáltatásait.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.