Felfüggeszti a Mandiner nyomtatott hetilapjának kiadását a Mandiner Novum Nonprofit Zrt., ezért a július 30-án megjelent lapszám lett az utolsó. A kiadó közlése szerint a hetilap ezen a héten már nem jelenik meg, miközben az online Mandiner tovább működik. A nyomtatott újság 2019 szeptemberében indult, tíz évvel a hírportál elrajtolása után, és a kiadó megfogalmazása szerint a zsugorodó közéleti lappiacon is megpróbált tartósan jelen maradni. A döntést jelentős szervezeti és politikai változások előzték meg: júniusban mintegy hatvan munkatársat küldtek el a cégtől, a választás után pedig látványosan visszaesett a Fideszhez kötődő oldalak, köztük a Mandiner látogatottsága. A lap tavaly 390 millió forint értékű állami hirdetést kapott.

A július 30-i lapszám lett az utolsó

„Sajnálattal közöljük, hogy a Mandiner Novum Nonprofit Zrt. felfüggeszti a Mandiner print hetilapjának kiadását” – írta a szerkesztőség a honlapján. A közlemény szerint a lap ezen a héten már nem kerül az újságárusokhoz, így a július 30-i kiadás zárta le a nyomtatott Mandiner történetét.

A búcsúcikk elsőként az olvasóknak, a vásárlóknak és az előfizetőknek mondott köszönetet. A szerkesztőség azt írta, az elmúlt hét évben több ezren választották a hetilapot, vették meg az egyes számokat vagy fizettek elő rá.

A közlemény a kiadás felfüggesztéséről beszél, és nem részletezi, hogy fennáll-e a későbbi újraindítás lehetősége. A jelenlegi döntés alapján azonban a Mandiner nyomtatott formában határozatlan ideig nem jelenik meg.

A zsugorodó nyomtatott piacon indították el

A Mandiner printváltozatának első száma 2019 szeptemberében jelent meg, tíz évvel az online oldal indulása után. A szerkesztőség saját értékelése szerint a nyomtatott lap elindításával az akkori médiapiaci trendekkel is szembement.

A hetilap több mint hatvan oldalon foglalkozott belpolitikai, külpolitikai, gazdasági, kulturális és sporttémákkal. A búcsúcikk szerint a céljuk az volt, hogy hiteles, mértéktartó és tisztességes újságot készítsenek, amely a hazai események mellett a külhoni magyarság és a nagyvilág folyamatait is bemutatja.

A szerkesztőség úgy fogalmazott, büszkék voltak arra, hogy növekedési időszakaikban meg tudták vetni a lábukat a folyamatosan szűkülő nyomtatott közéleti lappiacon. Ezek az időszakok a hírportál látogatottságának gyors növekedésével párhuzamosan következtek be.

Tavaly 390 millió forintnyi állami hirdetést kapott

A Mandiner 2025-ben 390 millió forint értékű állami hirdetéshez jutott. Ez jelentős bevételi forrást jelenthetett a lap számára, különösen egy olyan piacon, ahol a nyomtatott újságok eladásai és hirdetési bevételei hosszabb ideje csökkennek.

A mostani közlemény nem tért ki részletesen a kiadás felfüggesztésének pénzügyi okaira. A korábbi leépítések, a visszaeső látogatottság és a tulajdonosi-szervezeti változások azonban arra utalnak, hogy a döntés egy szélesebb átalakítás része lehet.

A nyomtatott Mandiner megszűnése azt is mutatja, hogy az állami hirdetési támogatás önmagában nem garantálta a lap hosszú távú fennmaradását. A kiadó most az online felület működtetésére helyezheti a hangsúlyt.

Jelentősen visszaesett a Mandiner látogatottsága

A választás után a Fidesz-kormányhoz kötődő híroldalak olvasottsága erősen visszaesett. A Mandiner esetében a napi vagy havi olvasói számként közölt érték 161 ezerről 62 ezerre csökkent.

Ez több mint hatvanszázalékos visszaesést jelent. A forrás nem részletezte, pontosan milyen mérési időszakra és módszertanra vonatkoznak az adatok, a csökkenés nagysága azonban így is jelentős.

Az olvasottság zuhanása különösen érzékenyen érinthette a kiadót egy olyan időszakban, amikor már korábban is nagy létszámleépítést hajtottak végre. A nyomtatott hetilap felfüggesztése így nem előzmények nélkül történt.

Júniusban hatvan munkatársat küldtek el

A Mandinernél júniusban jelentős leépítés zajlott, amelynek során mintegy hatvan embernek mondtak fel. Erről a lap egyik legismertebb újságírója, Kohán Mátyás is beszámolt.

A forrás nem részletezte, hogy az elbocsátások pontosan mely szerkesztőségi, technikai vagy üzleti területeket érintették. A létszámcsökkentés mértéke azonban azt jelezte, hogy a kiadó komoly átszervezést hajt végre.

A nyomtatott lap bezárása ennek az átalakulásnak újabb fontos állomása. Nem ismert, hogy a printkiadás megszüntetése további munkatársak távozásával jár-e.

A KESMA-tól az MCC tulajdonába került

A Mandiner a nagy médiapiaci központosítás idején a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagyis a KESMA ernyője alá került. Később a Mathias Corvinus Collegiumhoz, az MCC-hez került át.

A Mandiner tulajdonosa a közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány volt. A parlament azonban korábban a felsőoktatási alapítványok kivételével megszüntette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, ami az MCC működési és felügyeleti rendszerét is érintette.

A változás után az MCC felügyelete Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került. A nyomtatott Mandiner megszüntetése már ebben az átalakult szervezeti környezetben történt meg.

Nyílt konfliktus alakult ki az MCC vezetésében

Az MCC kiadójának vezetője júniusban éles hangvételű bejegyzésben támadta Orbán Balázst, az MCC akkori elnökét. Orbán Balázs néhány nappal később lemondott az alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről.

A forrás nem ismertette részletesen a konfliktus előzményeit és a vitatott kérdéseket. Az események időzítése azonban arra utalt, hogy a szervezet vezetésében komoly feszültségek alakultak ki.

A vezetői konfliktus, a jogi-szervezeti átalakítás, a leépítések és a Mandiner visszaeső olvasottsága együttesen bizonytalan helyzetet teremthetett a kiadónál. A printkiadás felfüggesztése ebbe a folyamatba illeszkedik.

A szerkesztőség saját küldetését méltatta

A búcsúcikkben a Mandiner szerkesztősége azt írta, a kezdetektől tudatában volt a nyomtatott sajtó örökségének, hivatásának és felelősségének. Állításuk szerint minden héten az olvasók szolgálatában álló, hiteles és mértéktartó újság elkészítésére törekedtek.

A lap több mint hatvan oldalon tárta az olvasók elé Magyarország, a külhoni magyarság, a kultúra, a gazdaság, a sport és a világ aktuális eseményeit. Emellett a napi hírek mögötti folyamatok bemutatását is fontos feladatának tekintette.

A búcsúközlemény nem foglalkozott a Mandiner politikai irányultságával vagy a Fideszhez fűződő kapcsolatával. A szerkesztőség elsősorban a nyomtatott lap szakmai küldetésére és az olvasókkal kialakított kapcsolatára helyezte a hangsúlyt.

Az online Mandiner egyelőre tovább működik

A bejelentés kizárólag a nyomtatott hetilap kiadásának felfüggesztéséről szólt. A Mandiner hírportáljának megszüntetését nem jelentették be, így az online felület továbbra is elérhető marad.

A kiadó az internetes megjelenésre koncentrálhat, amely a printkiadásnál alacsonyabb előállítási és terjesztési költségekkel működtethető. Ugyanakkor az online olvasottság jelentős visszaesése ezen a területen is komoly kihívást jelent.

A július 30-i lapszámmal mindenesetre lezárult a Mandiner nyomtatott korszakának csaknem hét éve. A hetilap megszűnése újabb példája annak, hogy a választás utáni politikai és médiapiaci átrendeződés a korábban erős állami háttérrel működő lapokat is közvetlenül érinti.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.