Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró súlyos állításokat fogalmazott meg a Magyar Külügyi Intézet korábbi működésével és vezetésével kapcsolatban, miután Feledy Botondot vezérigazgatónak, Rácz Andrást pedig kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. Panyi szerint az intézet amerikai vezetője, Gladden Pappin úgy juthatott hozzá érzékeny, akár minősített információkhoz, hogy nemzetbiztonsági átvilágításának gyorsítását az Orbán-kormányból sürgették. Az újságíró azt is állítja, hogy az intézményt Orbán Balázs politikai felügyelete alatt az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe költöztették, miközben az ott dolgozók egy része közvetlenül Orbán Viktornak készített külpolitikai anyagokat. Panyi beszámolója szerint mindez az orosz hírszerzés számára is lehetőséget teremthetett érzékeny információk megszerzésére, az állításokat azonban egyelőre nem támasztja alá nyilvánosan bemutatott hivatalos vizsgálati jelentés.

Az új vezetők kinevezése után beszélt korábbi értesüléseiről

Panyi Szabolcs annak kapcsán idézte fel korábbi információit, hogy átalakult a Magyar Külügyi Intézet vezetése. Az újságíró Feledy Botondot és Rácz Andrást kiváló magyar külpolitikai szakértőknek nevezte, és azt írta, mind a nemzetiségük, mind a szakmai hátterük fontos különbséget jelent az előző vezetéssel összevetve.

Gladden Pappinról úgy fogalmazott, hogy sem magyar, sem külpolitikai szakértő nem volt. Panyi ezzel szemben JD Vance amerikai alelnök közeli ismerőseként, valamint Orbán Balázs bizalmasaként jellemezte a korábbi intézetvezetőt.

Az újságíró szerint Pappin vezetése alatt az intézmény a korábbiaknál több minősített információhoz férhetett hozzá. Ezt az állítást az Orbán-korszak propagandamédiájának korábbi közlésére alapozta, amely szerinte maga számolt be az intézet kibővült hozzáféréséről.

Panyi szerint felülről sürgették Pappin átvilágítását

Panyi Szabolcs egy korábban nem publikált információt is megosztott. Állítása szerint egy magas rangú magyar titkosszolgálati tisztviselő azt mondta neki, hogy Gladden Pappin nemzetbiztonsági átvilágításának felgyorsítását közvetlenül az Orbán-kormányból kezdeményezték.

Az újságíró beszámolója szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak azt az üzenetet továbbították, hogy az ellenőrzést gyorsan le kell zárni, és Pappinnak meg kell adni a szükséges engedélyt. Panyi azonban nem nevezte meg a forrását, és nyilvánosan hozzáférhető dokumentumot sem ismertetett, amely igazolná az állítását.

A történetet azzal állította párhuzamba, hogy ugyanebben az időszakban az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket vádolt amerikai befolyással. Szerinte különösen visszás, hogy miközben a kormányzati kommunikáció külföldi ügynökökről beszélt, egy amerikai állampolgár átvilágítását állítólag politikai nyomással gyorsították fel.

Az orosz nagykövetséggel szemben működött az intézet

Panyi másik súlyos állítása a Magyar Külügyi Intézet Bajza utcai elhelyezésére vonatkozott. Az intézmény Orbán Balázs politikai felügyelete alatt olyan épületbe költözött, amely közvetlenül az orosz nagykövetséggel szemközt található.

Az újságíró szerint az orosz diplomáciai épületek más külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési csomópontként is működhetnek. Állítása szerint ezekben megfigyelésre és lehallgatásra alkalmas berendezések lehetnek, amelyekkel a környező kommunikációs forgalmat is vizsgálhatják.

Panyi úgy véli, a helyszín különösen érzékeny volt azért, mert az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek külpolitikai anyagokat. Értékelése szerint amennyiben ezeket a dolgozókat vagy az intézmény kommunikációját megfigyelték, azzal a megfigyelők közvetlenül beleláthattak a legfelsőbb politikai döntéshozatal előkészítésébe.

Egy orosz hírszerző tisztet is kapcsolatba hozott az intézettel

Panyi Szabolcs szerint az orosz hírszerzési fenyegetés nem csupán elméleti lehetőség volt. A választás után Magyarország csendben kiutasította Artur Sushkovot, akit az újságíró az orosz külső hírszerzés fedett tisztjeként azonosított.

Állítása szerint Sushkov információinak egy részét a Magyar Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatai révén szerezhette. Panyi azt írta, az orosz tiszt egyik konkrét hírigénye az intézet belső vezeték nélküli hálózatának jelszavára irányult.

A Magyar Külügyi Intézet korábban annyit ismert el, hogy a jelenléti ívek alapján Sushkov két rendezvényükön is részt vett. Az intézmény azonban nem erősítette meg, hogy az orosz állampolgár hozzáfért volna belső rendszerekhez vagy érzékeny információkhoz.

A belső wifihálózat jelszavát is meg akarták szerezni

Panyi egyik legmegdöbbentőbb állítása szerint az orosz hírszerzési kapcsolat céljai között szerepelt a Magyar Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava. Egy ilyen hozzáférés elvileg lehetőséget teremthetett volna a hálózati forgalom megfigyelésére vagy más informatikai műveletekre.

Az újságíró nem részletezte, hogy a jelszó megszerzésére irányuló kísérlet meddig jutott, illetve sikerült-e bármilyen hozzáférést elérni. Nem ismert az sem, hogy az intézet vagy valamelyik nemzetbiztonsági szerv folytatott-e belső vizsgálatot az ügyben.

A történet súlyosságát az adja, hogy az intézet külpolitikai elemzéseket és döntés-előkészítő anyagokat készített. Ha az informatikai rendszerhez illetéktelenek fértek volna hozzá, az nemcsak az intézmény működését, hanem a kormányzati döntéshozatal biztonságát is érinthette volna.

Kínai befolyási kockázatokat is említett

Panyi Szabolcs szerint az intézet nemcsak amerikai és orosz irányban vált kitetté. Bejegyzésében azt is állította, hogy Kína felé szintén jelentős függőségek vagy befolyási kockázatok alakulhattak ki.

A kínai kapcsolatok részleteit ugyanakkor nem fejtette ki olyan mélységben, mint a Pappin átvilágítására vagy az orosz hírszerzési kapcsolatra vonatkozó állításait. Nem nevezett meg konkrét személyt, eseményt vagy olyan dokumentumot, amely a kínai kitettséget közvetlenül bemutatta volna.

Az újságíró összességében azt állította, hogy a Magyar Külügyi Intézet az Orbán-korszakban több nagyhatalmi befolyási irány metszéspontjába kerülhetett. Értékelése szerint ezért az új vezetőknek nemcsak szakmai, hanem intézményi és nemzetbiztonsági problémákat is kezelniük kell.

Szent-Iványi István korábban rettegésről beszélt

A vezetőváltás előtt Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár is súlyos bírálatokat fogalmazott meg Gladden Pappin működéséről. A korábbi diplomata azt állította, hogy Pappin és helyettese rettegésben tartották az intézet munkatársait.

Szent-Iványi már a hivatalos kinevezés előtt Feledy Botondot nevezte meg lehetséges új vezetőként. Úgy fogalmazott, Feledy érkezésével végre jó kezekbe kerülhet a Magyar Külügyi Intézet.

Ezek az állítások szintén személyes és politikai értékelések, amelyekhez a forrás nem mellékelt belső vizsgálati anyagokat vagy munkatársi vallomásokat. A volt államtitkár megszólalása azonban azt mutatta, hogy az intézet vezetési kultúrájával kapcsolatban már korábban is komoly kritikák jelentek meg.

Visszakerült a Külügyminisztérium irányítása alá

A személyi változások egy szélesebb szervezeti átalakítás részei. Orbán Anita külügyminiszter május 11-én jelentette be, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Az átszervezés célja, hogy a Magyar Külügyi Intézet ismét közvetlenebb szerepet kapjon a külpolitikai döntések szakmai előkészítésében. Feledy Botond vezérigazgatóként, Rácz András pedig kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesként vesz részt az új működési modell kialakításában.

Panyi Szabolcs szerint az új vezetők előtt rendkívül komoly kihívások állnak. Amennyiben állításai megalapozottak, az intézetnek nemcsak a szakmai hitelességét, hanem belső biztonsági eljárásait, informatikai védelmét és külföldi kapcsolatrendszerét is át kell tekintenie.

A vádak tisztázásához hivatalos vizsgálatra lenne szükség

Panyi Szabolcs állításai több ponton is súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel. Ilyen a nemzetbiztonsági átvilágításba való állítólagos politikai beavatkozás, az orosz hírszerzés feltételezett érdeklődése, valamint az intézet különösen érzékeny földrajzi elhelyezése.

A közölt információk jelentős része azonban névtelen titkosszolgálati forrásokra és korábbi újságírói értesülésekre épül. Emiatt az állítások nem tekinthetők hivatalosan bizonyított tényeknek mindaddig, amíg az illetékes szervek nem hoznak nyilvánosságra vizsgálati eredményeket vagy más ellenőrizhető dokumentumokat.

A Magyar Külügyi Intézet új vezetésére így kettős feladat várhat. Egyrészt helyre kell állítania a szervezet szakmai és belső működését, másrészt egyértelmű válaszokat kell adnia arra, hogy a korábbi időszakban valóban veszélybe kerülhettek-e minősített vagy politikailag érzékeny információk.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.