A Paksi Atomerőmű kedden hajnalban mindössze néhány milliméterre került a teljes lekapcsolástól, ám a Duna vízszintjének csökkenése végül megállt, reggelre pedig 1,5 centiméteres emelkedést mértek. Az utolsó működő turbina továbbra is üzemben maradt, az erőmű teljesítménye azonban már csak 230 megawatt körül alakult. Közben újabb probléma jelent meg: a Duna vízhőmérséklete is gyorsan emelkedik, ezért az atomerőmű akkor sem működhetne teljes kapacitással, ha a hűtővíz kiemelésére szolgáló szivattyúk ismét megfelelően üzemelnének. Paksnál hétfőn 29,2, a folyásirányban lejjebb található Domborinál pedig 29,5 Celsius-fokos csúcshőmérsékletet mértek. A hazai szabályozás alapján a visszabocsátott hűtővíz után, az erőműtől ötszáz méterre a Duna hőmérséklete nem érheti el a 30 fokot.

Hajnalban néhány milliméteren múlt a teljes leállás

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kedd hajnalban ismét kritikussá vált a Paksi Atomerőmű helyzete. A vízszint fél kettő körül már csak néhány milliméterrel haladta meg azt a pontot, amelynél az utolsó működő turbinát is le kellett volna kapcsolni.

A csökkenés azonban ekkor megállt, reggelre pedig 1,5 centiméterrel magasabb szintet mértek. Ez elegendő volt ahhoz, hogy az erőmű tovább működhessen, bár a korábbi termelési kapacitásnak már csak töredékét adta.

A létesítmény az utolsó turbina segítségével körülbelül 230 megawattos teljesítményen üzemelt. Ez nagyjából a teljes erőművi kapacitás nyolcada, ezért a rendszer már így is erősen leterhelt állapotban működött.

Van elegendő víz a Dunában, a szivattyúk mégsem tudják kiemelni

A problémát nem az okozza, hogy a Dunában fizikailag ne lenne elegendő víz az erőmű hűtéséhez. A hűtővizet kiemelő szivattyúk szívócsonkjai azonban magasabban helyezkednek el annál a szintnél, amelyre a folyó apadt.

Emiatt a szivattyúk nem tudják megfelelően ellátni feladatukat, hiába található a folyómederben a hűtéshez szükséges vízmennyiség. Az atomerőmű termelésének drasztikus visszafogására ezért elsősorban a vízállás miatt volt szükség.

A helyzetet egy új szivattyútelep enyhíthette volna, amely alacsonyabb vízállás mellett is képes lett volna biztosítani a szükséges vízellátást. A jelenlegi válságban azonban az erőműnek a meglévő rendszer műszaki korlátaihoz kell alkalmazkodnia.

Az atomerőmű működéséhez folyamatos hűtésre van szükség

A Paksi Atomerőmű hőerőműként működik, ezért a normál üzemeltetéshez folyamatos és megbízható hűtés szükséges. A létesítmény ehhez a Dunából veszi ki a vizet, majd a felmelegedett hűtővizet visszavezeti a folyóba.

A technológia miatt nemcsak az számít, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, hanem annak hőmérséklete is. Ha a Duna már eleve túl meleg, a visszabocsátott víz tovább növelheti a folyó hőterhelését.

A környezetvédelmi szabályok ezért korlátozzák, milyen hőmérséklet mellett működhet teljes kapacitással az erőmű. A határérték célja, hogy a felmelegített víz visszavezetése ne okozzon elfogadhatatlan környezeti károkat.

A 30 fokos határ egyre közelebb került

A magyar szabályozás szerint a Paksi Atomerőmű addig működhet korlátozás nélkül, amíg a hűtővíz bebocsátási pontjától ötszáz méterre, a folyásirányban lefelé mérve a Duna hőmérséklete nem éri el a 30 Celsius-fokot.

Ez a határérték most már veszélyesen közelinek számít. Hétfőn a paksi mérőállomáson 29,2, a Domborinál található egységnél pedig 29,5 fokos maximumot rögzítettek.

A paksi mérőpont még az atomerőmű felett található, Dombori pedig mintegy húsz kilométerrel lejjebb fekszik a folyón. A jogszabályban meghatározott, az erőműtől ötszáz méterre lévő ponton ezért jelentős hűtővíz-visszabocsátás mellett a mért értékeknél magasabb lehetne a víz hőmérséklete.

Júniusban már csökkenteni kellett a termelést a meleg víz miatt

A Duna magas hőmérséklete már június végén is beavatkozást tett szükségessé. Június 27-én egy blokk termelését csökkenteni kellett, mert a vízügyi hatóság paksi mérőállomásán 27, Domborinál pedig 29,4 fokos vízhőmérsékletet mértek.

Az idei hőhullám idején a vízügyi mérőberendezések működtek, ezért az értékeket folyamatosan követni lehetett. A termelés visszafogása így a rendelkezésre álló adatok alapján történt meg.

A júniusi esemény azt mutatta, hogy a vízhőmérséklet már a mostani rendkívül alacsony vízállás előtt is korlátozta az erőmű működését. A két probléma most egyszerre jelentkezik, és egymást erősítve szűkíti az üzemeltetés mozgásterét.

2018-ban is megközelítette a kritikus értéket a Duna

A folyó túlmelegedésének kérdése először 2018-ban került komolyabban a figyelem középpontjába. Akkor egy, az erőmű működésére rálátó fideszes szakember még elképzelhetetlennek nevezte, hogy a Duna elérje a 30 fokos határt.

A hivatalos adatok szerint azonban már abban az évben is 29,8 foknál tetőzött a vízhőmérséklet. Ez mindössze két tized fokkal maradt el a jogszabályban meghatározott kritikus szinttől.

A 2018-as mérések körül ugyanakkor több kérdés is felmerült. A Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége éppen a legnagyobb hőség idején hibásodott meg, ezért a hatóság kézi mérésekre állt át.

A kézi méréseket reggel végezték

Az automatikus rendszer óránként szolgáltatott adatokat, a kézi mérésből azonban naponta csak egyet végeztek. Erre reggel hét órakor került sor, amikor a Duna jellemzően a napi legalacsonyabb hőmérsékletét mutatta.

A paksi erőmű teljesítményét 2018 nyarán hivatalosan nem a vízhőmérséklet miatt csökkentették. A hármas blokkot ugyanakkor egy műszaki hiba következtében le kellett állítani, éppen akkor, amikor a folyó hőmérséklete a legmagasabb volt.

Az Orbán-kormányok idején így végül nem került sor olyan hivatalos teljesítménycsökkentésre, amelyet közvetlenül a Duna túl magas hőmérsékletével indokoltak volna. Az idei kormányváltás után azonban júniusban már megtörtént az első ilyen leterhelés.

Most már alig maradt lehetőség további teljesítménycsökkentésre

A jelenlegi helyzetben a vízhőmérsékletnek rövid távon kisebb a közvetlen jelentősége, mint normál üzemben lenne. Az erőmű ugyanis a vízállás miatt már csak nagyjából nyolcadkapacitáson működik.

A csökkentett termeléshez kevesebb hűtővíz szükséges, így a visszabocsátott meleg víz mennyisége is kisebb. Emellett az erőművet már alig lehet tovább terhelni, mert az utolsó működő turbina leállítása teljes lekapcsolást jelentene.

Ez azonban nem változtat azon, hogy teljes kapacitású működésre a jelenlegi vízhőmérséklet mellett akkor sem lenne lehetőség, ha a vízállás hirtelen megfelelő szintre emelkedne. A folyó túlmelegedése ezért az újraindítás időzítését is befolyásolhatja.

Az újraindításkor valószínűleg már hűvösebb lesz a folyó

A várakozások szerint a Duna hőmérséklete előbb csökkenhet a kritikus szint alá, mint ahogy a vízállás ismét eléri a szivattyúk szívócsonkjainak magasságát. Emiatt elképzelhető, hogy a vízhőmérséklet az erőmű visszakapcsolásakor már nem jelent külön akadályt.

Ez azonban csak akkor igazolódhat, ha a folyó valóban hűlni kezd, és közben a vízszint is kellő mértékben emelkedik. Mindkét folyamatot folyamatosan követni kell, mert az erőmű teljesítményének növelése csak biztonságos és környezetvédelmi szempontból elfogadható feltételek között történhet meg.

A mostani hőhullám megmutatta, hogy a Paksi Atomerőmű működését egyszerre korlátozhatja a vízhiány és a folyó túl magas hőmérséklete. Ez a kettős kockázat a következő években egyre gyakrabban jelentkezhet.

Miniszteri felmentés is adható kritikus helyzetben

Különösen súlyos energiapiaci helyzetben az energiapolitikáért felelős miniszter részleges felmentést adhat a vízhőmérséklet miatti teljesítménycsökkentés alól. Ilyen könnyítésre a június végi hőhullám legmelegebb napjaiban is sor került.

A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül lehet hagyni a nukleáris biztonságot vagy a környezeti kockázatokat. Csak korlátozott és átmeneti eltérést engedhet a normál szabályoktól.

A következő évek egyik fontos kérdése az lehet, hogy milyen gyakran kerül sor ilyen rendkívüli intézkedésekre. Ha a Duna alacsony vízállása és túlmelegedése rendszeresebbé válik, az erőmű üzemeltetési és hűtési rendszerének hosszú távú átalakítása is egyre sürgetőbbé válhat.

MNO MÉRLEG

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.