A magyar lakosság jelentős része saját fogyasztásának visszafogásával próbál hozzájárulni az energiaválság kezeléséhez – derül ki az Europion legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint a 16 év feletti népesség 84 százaléka csökkentette villamosenergia-felhasználását, 78 százaléka pedig kevesebb vizet használ, miközben országosan már 9 százalékkal visszaesett a vízfogyasztás. A legtöbben ritkábban kapcsolják be a háztartási gépeket, kevesebbet öntöznek, elhalasztják az autómosást, vagy mérséklik a légkondicionálók használatát. A kormány válságkezelését a válaszadók fele értékelte jóra vagy jelesre, de a politikai táborok véleménye között rendkívül nagy különbség alakult ki. Abban ugyanakkor már szélesebb egyetértés mutatkozik, hogy a kötelező korlátozások helyett elsősorban az önkéntes fogyasztáscsökkentésre kellene támaszkodni.

A lakosság döntő többsége már változtatott a szokásain

Az Europion kutatása szerint a magyarok 84 százaléka már valamilyen módon visszafogta az áramfogyasztását. A vízhasználatot mérséklők aránya szintén rendkívül magas, eléri a 78 százalékot.

A fogyasztáscsökkentés nemcsak a válaszadók beszámolóiban jelenik meg, hanem az országos vízfelhasználási adatokban is érzékelhető. Az elmúlt napokban Magyarországon összesen 9 százalékkal kevesebb víz fogyott, ami arra utal, hogy a lakossági takarékossági felhívásoknak már mérhető hatásuk van.

A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmilyen területen nem változtatott energiahasználati szokásain. Ez azt jelenti, hogy az energiaválság és a rendkívüli hőség szinte minden háztartás mindennapjait érinti.

A háztartási gépeket használják ritkábban a legtöbben

A leggyakoribb takarékossági módszer a háztartási gépek ritkább használata. A válaszadók fele jelezte, hogy kevesebbszer kapcsolja be azokat a berendezéseket, amelyek működése jelentősebb villamosenergia-fogyasztással jár.

A kutatás nem részletezte, pontosan mely készülékek használatát csökkentették a legtöbben. Az adatokból ugyanakkor az látszik, hogy a háztartások elsősorban olyan mindennapi tevékenységeken próbálnak változtatni, amelyeket átmenetileg el lehet halasztani vagy ritkábban is el lehet végezni.

A háztartási gépek használatának visszafogása azért lehet különösen fontos, mert sok kisebb megtakarítás országos szinten már jelentős terheléscsökkenést eredményezhet. A fogyasztás mérséklése főként a kritikus esti órákban segítheti a villamosenergia-rendszer stabil működését.

Sokan kevesebbet öntöznek és elhalasztják az autómosást

A válaszadók 46 százaléka az öntözésen takarékoskodik. Ez a rendkívüli hőség és a tartós szárazság idején nehéz döntést jelenthet, különösen azoknak, akik kertet, veteményest vagy nagyobb zöldterületet gondoznak.

Az autómosást a megkérdezettek 45 százaléka ritkította vagy hagyta el. Ez olyan fogyasztási forma, amelyet sokan viszonylag könnyen elhalaszthatónak tartanak, ezért a víztakarékossági intézkedések között előkelő helyre került.

A két adat együtt azt mutatja, hogy a háztartások elsősorban a nem létfontosságú vízhasználatot fogják vissza. A mindennapi ivóvíz-, főzési és tisztálkodási szükségletek helyett inkább az olyan tevékenységeken próbálnak spórolni, amelyek átmenetileg mellőzhetők.

Tízből négy ember a klímát is kevesebbet használja

A kutatás szerint a válaszadók 40 százaléka csökkentette a légkondicionálók használatát. Ez különösen figyelemre méltó a jelenlegi hőhullám idején, amikor az ország több részén 40 fok körüli vagy annál is magasabb hőmérsékleteket mérnek.

A klímaberendezések visszafogása közvetlenül mérsékli az áramigényt, különösen a délutáni és esti órákban. Ugyanakkor a rendkívüli meleg miatt nem mindenki számára lehetséges vagy biztonságos a hűtés jelentős korlátozása.

A felmérésből nem derült ki, hogy a válaszadók teljesen kikapcsolják-e a berendezéseiket, vagy csupán magasabb hőmérsékletre állítják azokat. Az adat mindenesetre azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része a legnagyobb fogyasztású eszközök használatán is hajlandó változtatni.

A kormány válságkezelését a válaszadók fele értékelte pozitívan

Az Europion kutatásában a megkérdezettek fele jó vagy jeles osztályzatot adott a kormány energiaválság kezelésére tett lépéseire. Ez azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része összességében megfelelőnek tartja a kabinet eddigi intézkedéseit.

A válaszadók 26 százaléka ugyanakkor elégtelenre vagy elégségesre értékelte a kormány teljesítményét. A fennmaradó válaszadók a közepes kategóriába sorolhatták a válságkezelést, vagy nem fogalmaztak meg egyértelmű véleményt.

Az összesített eredmény mögött azonban rendkívül mély politikai megosztottság húzódik meg. A kormány megítélése erősen függ attól, hogy a válaszadó melyik pártot támogatja.

A Tisza és a Fidesz szavazói teljesen eltérően látják a helyzetet

A Tisza Párt támogatóinak 81 százaléka elégedett a kormány energiaválság-kezelésével. Ez a rendkívül magas arány azt mutatja, hogy a kormánypárt szavazói nagyrészt elfogadják és támogatják a kabinet által választott irányt.

A Fidesz-szavazók körében ezzel szemben mindössze 13 százalék értékelte pozitívan a kormány lépéseit. A különbség azt jelzi, hogy az energiaválság szakpolitikai megítélését erőteljesen meghatározza a pártpolitikai kötődés.

A Mi Hazánk támogatói szintén inkább kritikusak. Körükben 56 százalék ítéli meg negatívan a kormány intézkedéseit, miközben csupán 20 százalék adott pozitív értékelést.

A legtöbben az előző kormány mulasztásait tartják felelősnek

A válság kialakulásáért a relatív többség, a válaszadók 40 százaléka az előző kormány mulasztásait okolja. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része a jelenlegi problémákat hosszabb idő alatt kialakult szerkezeti hiányosságokhoz köti.

A megkérdezettek 34 százaléka elsősorban az extrém időjárást és a klímaváltozást látja a válság hátterében. Ez a válasz a jelenlegi hőhullámra, az alacsony dunai vízállásra és az energiatermelést nehezítő környezeti körülményekre helyezi a hangsúlyt.

A jelenlegi kormány felkészületlenségét 18 százalék nevezte meg elsődleges okként. Ez kisebbségi álláspontnak számít a teljes népességben, de a Fidesz támogatói között jóval nagyobb arányban jelenik meg.

A felelősség kérdésében is pártpolitikai törésvonal alakult ki

A Tisza szavazóinak 68 százaléka az előző, Fidesz vezette kabinet mulasztásait tartja a válság legfontosabb okának. A kormánypárti választók tehát elsősorban örökölt problémaként tekintenek a jelenlegi helyzetre.

A Fidesz támogatói közül ezzel szemben 45 százalék a mostani kormány felkészületlenségét hibáztatja. Ebben a csoportban jóval kevésbé elfogadott az az érvelés, hogy a válságért elsősorban a korábbi energetikai és vízgazdálkodási döntések felelősek.

A politikai táborok közötti különbség arra utal, hogy a felelősség kérdése a következő hetek egyik legfontosabb közéleti vitája maradhat. Ugyanazokat az időjárási, vízügyi és energetikai eseményeket a választók jelentős része saját pártpolitikai kötődése alapján értelmezi.

Többségben vannak az önkéntes takarékosság támogatói

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók 51 százaléka továbbra is az önkéntes fogyasztáscsökkentést részesíti előnyben. A többség tehát nem kötelező előírásokkal, hanem lakossági és vállalati együttműködéssel kezelné a helyzetet.

Szigorúbb szabályokat a megkérdezettek 27 százaléka sürgetne. Ez a csoport valószínűleg úgy látja, hogy az önkéntes vállalások nem biztosítanak elegendő vagy kiszámítható megtakarítást a rendszer stabilitásához.

Az önkéntes fogyasztáscsökkentés támogatottsága azért is figyelemre méltó, mert ezen a ponton a különböző politikai táborok álláspontja közelebb kerül egymáshoz. A lakosság többsége tehát a pártpolitikai viták ellenére sem akar azonnali, kötelező korlátozásokat.

A megújuló energia mögött széles társadalmi támogatás áll

A jövő magyar energiamixéről kérdezve a válaszadók 42 százaléka elsősorban a megújuló energiaforrásokra építene. Ugyanekkora, szintén 42 százalékos csoport a nukleáris és a megújuló energia kombinációját támogatná.

Ez azt jelenti, hogy a teljes népesség 84 százaléka olyan energiapolitikát részesítene előnyben, amelyben a nap-, a szél- vagy más megújuló energiaforrások jelentős szerepet kapnak. A különbség elsősorban abban van, hogy ezek mellett szükségesnek tartják-e az atomenergia hosszú távú fenntartását.

Kizárólag atomenergiára épülő jövőt mindössze a válaszadók 9 százaléka választana. Ez az arány azt mutatja, hogy a társadalom döntő többsége nem tartaná megfelelőnek az egyetlen nagy termelési technológiára támaszkodó rendszert.

A kutatás szerint a társadalmi együttműködés egyelőre működik

A fogyasztási adatokból az látszik, hogy a lakosság nagy része komolyan vette a takarékossági felhívásokat. Az áramhasználatot visszafogók 84 százalékos és a vízzel takarékoskodók 78 százalékos aránya széles körű társadalmi alkalmazkodásról tanúskodik.

A kormány számára ez rövid távon fontos eredmény, mert az önkéntes fogyasztáscsökkentés mérsékelheti a kötelező korlátozások szükségességét. Az országos vízfogyasztás 9 százalékos csökkenése arra utal, hogy a változás már nemcsak véleményként, hanem tényleges felhasználási adatként is megjelenik.

A felmérés ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a válság politikai értelmezése mélyen megosztja az országot. Miközben a takarékosságban széles együttműködés alakult ki, a kormány teljesítményének és a korábbi döntések felelősségének megítélése továbbra is elsősorban pártpreferencia alapján válik ketté.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.