Csütörtökön, augusztus 13-án teljes ülést tart az Alkotmánybíróság, amelynek napirendjén négy, a Fidesz–KDNP által kezdeményezett utólagos normakontroll szerepel. Az egyik legfontosabb ügy az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódik, és a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének szabályait érinti, vagyis közvetlenül összefügg Sulyok Tamás államfői mandátumának lezárásával. A testület emellett megvizsgálja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos alkotmánymódosítást, az országgyűlési képviselők 12 éves időkorlátját, valamint az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves korhatárt is. A döntéseket döntően olyan alkotmánybírók hozzák meg, akiket még a Fidesz jelölt és választott meg, miközben négy, 70 év feletti bíró mandátuma szeptember 1-jén megszűnik.

Négy ügy kerül az Alkotmánybíróság elé

Az Alkotmánybíróság augusztus 13-i teljes ülésének napirendjén összesen négy ügy szerepel. Mindegyik utólagos normakontroll, és valamennyi eljárást a Fidesz–KDNP politikusai kezdeményezték.

Az első napirendi pont az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódik, és a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének szabályait vizsgálja. Ez az ügy Sulyok Tamás korábbi államfői mandátumának megszűnésével is összefügg.

A köztársasági elnök megbízatásának megszűnését is vizsgálják

A Fidesz–KDNP azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Ennek egyik eleme a köztársasági elnöki megbízatás megszűnését érintő szabályozás.

A testületnek ezért azt kell megvizsgálnia, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat. Az Alkotmánybíróság ugyanis az Alaptörvény módosítását tartalmi okokból nem semmisítheti meg, kizárólag akkor avatkozhat be, ha az elfogadás során eljárásjogi hibát állapít meg.

A kekvák megszüntetése is napirenden lesz

A második ügy az Alaptörvény tizenhatodik módosítását érinti, azon belül is a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását. Az utólagos normakontrollt ebben az esetben is a Fidesz és a KDNP politikusai kezdeményezték.

A vizsgálat azért is jelentős, mert a Tisza-kormány korábban döntött több, nem felsőoktatási közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. Az Alkotmánybíróság most azt vizsgálja, hogy az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás elfogadása megfelelt-e az eljárási követelményeknek.

A 12 éves képviselői korlát és a bírói korhatár is terítéken

A harmadik napirendi pont az országgyűlési képviselőkre vonatkozó 12 éves korlátozással kapcsolatos. A negyedik pedig az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát érinti, és mindkét szabály az Alaptörvény tizenhetedik módosításának része.

Ezekben az ügyekben szintén a Fidesz–KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület így egyetlen ülésen több olyan alkotmánymódosítást is áttekint, amelyeket az új parlamenti többség fogadott el.

Többségében még a Fidesz által választott bírák döntenek

Az utólagos normakontrollokról egyetlen kivétellel olyan alkotmánybírók döntenek, akiket korábban a Fidesz jelölt és választott meg. Az egyetlen kivétel Sonnevend Pál, akit Hende Csaba helyére választott meg a parlament kilenc évre.

A testület összetétele hamarosan tovább változik, mert négy, 70 év feletti alkotmánybíró mandátuma szeptember 1-jén megszűnik. A csütörtöki ülés ezért abból a szempontból is különleges, hogy több vitatott alkotmánymódosításról még a jelenlegi összetételű testület dönthet.

Csak eljárási hibát vizsgálhatnak

Az Alkotmánybíróság jogköreit a korábbi Fidesz-kormány idején jelentősen szűkítették az Alaptörvény módosításainak felülvizsgálata során. A testület ezért nem vizsgálhatja azt, hogy egy adott alkotmánymódosítás tartalma helyes, igazságos vagy politikailag indokolt-e.

Az alkotmánybírák kizárólag azt ellenőrizhetik, hogy az Alaptörvény módosítását az előírt eljárásnak megfelelően fogadták-e el. Ha eljárásjogi hibát találnak, megsemmisíthetik a módosítást, tartalmi kifogás alapján azonban erre nincs lehetőségük.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.