Az idei nyár egyre látványosabban mutatja meg, hogy a klímaváltozás már nem pusztán környezeti, hanem közvetlen gazdasági kérdés is. Magyarországon a paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése, Európában pedig a rekordalacsony folyóvízszintek, a hőhullámok, az aszály és az erdőtüzek egyszerre nehezítik az energiaellátást, a szállítást, a mezőgazdaságot és a munkavégzést. Egyes becslések szerint a szélsőséges nyári időjárás már önmagában is képes lehet arra, hogy az Európai Unió idei gazdasági növekedését 1 százalékponttal visszavágja, és ezzel 0 százalék közelébe szorítsa. Magyarországon az MBH Bank úgy számolt, hogy a paksi helyzet hetente 0,1 százalékponttal csökkentheti az idei GDP-növekedést, ha pedig az áramhelyzet tartósan nem rendeződik, az éves előrejelzést is lefelé kellhet módosítani.

Paks helyzete közvetlenül is visszafoghatja a magyar GDP-t

Magyarországon az idei nyár egyik legkézzelfoghatóbb gazdasági problémáját a paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése okozta. Az MBH Bank becslése szerint a kialakult helyzet hetente 0,1 százalékponttal mérsékelheti az idei gazdasági növekedést.

A bank egyelőre nem változtatott 1,6 százalékos GDP-növekedési előrejelzésén, ugyanakkor jelezte, hogy ha az energiaellátási helyzet nem rendeződik, akkor több tized százalékponttal is csökkentheti a prognózisát. Azóta az atomerőmű egyik újabb turbinája ismét termelni kezdett, a Duna vízszintjének további csökkenése azonban újabb kockázatot jelent.

A kormány fenékküszöb építésével és szükség esetén két bárka elsüllyesztésével próbálja elkerülni az atomerőmű teljes leállását. A cél az, hogy Paks ismét teljes kapacitással tudjon működni, és ezzel mérsékeljék az energiahiány gazdasági következményeit.

Európában akár nullához közelíthet az idei növekedés

A holland Triodos Bank előrejelzése szerint a hőség és az aszály akár 1 százalékponttal is csökkentheti az Európai Unió idei gazdasági növekedését. Ez azt jelentené, hogy az uniós GDP bővülése 0 százalék közelébe kerülhet.

A bank szerint Franciaországot érintheti az egyik legsúlyosabban a helyzet, ahol a visszatérő hőhullámok körülbelül 1,4 százalékponttal csökkenthetik a GDP-t. Ez akár 0,6 százalékos éves gazdasági visszaesést is eredményezhet.

Olaszországban, Spanyolországban és Belgiumban szintén jelentős veszteségekre számítanak. Az Allianz becslése szerint már a júniusi, két hétig tartó hőhullám is önmagában 0,3 százalékponttal vethette vissza Európa gazdasági teljesítményét.

A Rajna és a Duna alacsony vízállása a szállítást is akadályozza

Az extrém időjárás gazdasági hatásait tovább erősíti, hogy a különböző problémák gyakran egyszerre jelentkeznek ugyanazon a területen. A hőséghez aszály, alacsony folyóvízszint és erdőtüzek társulhatnak, amelyek egyszerre terhelik az infrastruktúrát és az ellátási láncokat.

A Rajna és a Duna alacsony vízállása már most is korlátozza Európa két fontos folyami szállítási útvonalának forgalmát. Ez nehezíti az áruszállítást, miközben több atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett a hűtési problémák miatt.

Az ING számításai szerint Németországban az idei rekordalacsony vízállás önmagában 0,3 százalékponttal csökkentheti a gazdasági növekedést. Ez nagyságrendileg megegyezik a 2018-as aszály gazdasági hatásával.

A mezőgazdaságot is egyre súlyosabban érinti a hőség

A későn betakarított növényeknél, például a kukoricánál és a napraforgónál már júliusban 6–7 százalékos terméskieséssel számoltak az előrejelzések. Az aszály és a tartós hőség így közvetlenül visszafogja a mezőgazdaság teljesítményét, ami a GDP-ben is megjelenik.

Magyarországon az elmúlt években főként ezen a csatornán keresztül jelentkeztek a klímaváltozás gazdasági következményei. 2022-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátásának volumene 16 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Ez két negyedévben is 1–2 százalék között húzta lefelé a GDP-t. Tavaly az agrárium az aszály következtében 0,1 százalékponttal mérsékelte a növekedést, amely végül mindössze 0,3 százalékos lett.

A nagy meleg a munkavégzés hatékonyságát is rontja

Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős vezetője szerint az elmúlt években azokban az országokban, ahol az extrém hőség és más klímahatások korlátozták a gazdaságot, éves szinten 0,3–0,8 százalékpont között alakult a növekedési veszteség. A probléma azonban nemcsak a mezőgazdaságot és az energiaellátást érinti.

A nagy meleg a fizikai munkavégzés hatékonyságát is csökkenti. A szabadban dolgozók könnyebben megbetegedhetnek, lassabban dolgozhatnak, és nőhet a hibák, illetve a munkahelyi balesetek kockázata.

Ha például egy építkezés a hőség miatt három helyett négy hónapig tart, annak hatása végső soron a GDP-ben is megjelenik. A vállalkozások számára emellett többletköltséget jelenthet a légkondicionálás, az ivóvíz biztosítása, a rövidebb munkaidő és minden más olyan intézkedés, amelyre a szélsőséges hőség miatt van szükség.

Az infrastruktúrát is károsíthatja a forróság

A hőhullámok közvetlen fizikai károkat is okozhatnak. A nagy meleg deformálhatja a vasúti síneket, károsíthatja a vezetékeket, és fennakadásokat idézhet elő az energiaellátásban vagy a logisztikában.

Aszály idején a vízerőművek kevesebb energiát tudnak termelni, miközben más erőműveknél a hűtővíz hiánya okozhat problémát. A paksi helyzet éppen azt mutatja meg, hogy az alacsony vízállás egy atomerőmű működését is képes korlátozni.

Az így kialakuló energiahiány pedig az ipari termelésre is visszahathat. Minél több ágazatban jelentkeznek egyszerre ezek a problémák, annál nagyobb lehet a teljes gazdasági veszteség.

A hosszú távú károk nagyságát még nehéz pontosan megbecsülni

A klímaváltozás GDP-re gyakorolt hosszú távú hatását vizsgáló közgazdasági modellek történelmi adatokból próbálják megbecsülni, milyen veszteségekkel járhat a további felmelegedés. A probléma az, hogy a rendelkezésre álló tapasztalatok legfeljebb körülbelül 1,5 Celsius-fokos felmelegedés időszakából származnak.

Hidi János szerint ezért a jóval nagyobb, például 3 Celsius-fokos globális felmelegedés gazdasági következményeire adott becslések rendkívül bizonytalanok. A szakirodalomban egy ilyen mértékű felmelegedéshez 10 és 80 százalék közötti GDP-veszteséget is társítanak.

A klímatudomány ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy 3–4 Celsius-fokos felmelegedésnél már olyan környezeti billenőpontok is működésbe léphetnek, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem fordíthatók vissza. Hidi szerint ezek már nem egyszerűen lassítanák a gazdasági növekedést, hanem az alapvető gazdasági működést is veszélyeztethetik.

Az alkalmazkodás sebessége lehet a következő nagy kérdés

A sorozatos hőhullámok arra kényszeríthetik a vállalatokat és a kormányokat, hogy komolyabban vegyék a klímakockázatokat. Hidi János szerint az emberek és az intézmények általában akkor kezdenek igazán alkalmazkodni, amikor már saját működésükben is érzik a probléma következményeit.

Az alkalmazkodás ugyanakkor könnyen megtorpanhat, ha az extrém időjárás nem minden évben jelentkezik ugyanolyan súlyosan. Ha viszont a hőhullámok és az aszályok rendszeresen visszatérnek, az már gyorsabb beruházásokat és alkalmazkodási lépéseket kényszeríthet ki.

Az idei nyár ebből a szempontból fontos figyelmeztetés lehet. A hőség, az aszály, az alacsony folyóvízszintek és az energiatermelési problémák már nem különálló környezeti jelenségek, hanem olyan tényezők, amelyek együtt akár egy teljes év gazdasági növekedését is képesek lehetnek eltüntetni.

MNO – MÉRLEG

Fotó: Michael Probst / AP / MTI

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.