Magyar Péter helikopterről mutatta be azt a Duna-szakaszt, ahol a kormány döntése alapján fenékküszöböt építenek a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátásának biztosítására. A miniszterelnök videóján a rendkívül alacsony vízállás miatt több helyen szinte sivatagszerű folyómeder látható, miközben Magyar arról beszélt, hogy a meglévő vízmennyiséget az atomerőmű működése tovább melegíti. A fenékküszöb építését a Duna mindkét partjáról egyszerre kezdik meg, a munkálatok várhatóan három-négy hétig tartanak. Első ütemben 35 ezer tonna, majd további 50 ezer tonna követ használnak fel, a kész műtárgy pedig alacsony vízállás esetén akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet. Addig két bárka irányított elsüllyesztésével próbálnak ideiglenesen 20–30 centiméteres emelkedést elérni.

Helikopterről nézte meg Magyar Péter az érintett Duna-szakaszt

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy a kormány fenékküszöb építéséről döntött a paksi atomerőmű közelében. Nem sokkal később helikopterrel is végigrepült az érintett folyószakasz fölött, és videóban mutatta meg, pontosan hol épül majd meg a műtárgy.

A felvételeken jól látható a rendkívül alacsony vízállás következménye, több helyen nagy területen szárazon maradt a folyómeder. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy az atomerőmű a jelenleg rendelkezésre álló vízmennyiséget is melegíti, ami tovább nehezíti a hűtés biztosítását.

Akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet

A fenékküszöb lényegében egy olyan gát, amely a vízfelszín alatt marad, de visszatartja és megemeli a folyó vízszintjét az érintett szakaszon. A tervek szerint alacsony dunai vízállás esetén akár egyméteres emelkedést is el lehet érni a segítségével.

Az építkezést egyszerre kezdik meg a folyó két partjáról, a kivitelezés pedig várhatóan három-négy hetet vesz igénybe. Első lépésben 35 ezer tonna, majd további 50 ezer tonna követ építenek be a mederbe.

Két bárkát is elsüllyesztenek átmeneti megoldásként

Mivel a fenékküszöb elkészítéséhez több hétre van szükség, a kormány egy ideiglenes beavatkozásról is döntött. Két bárkát süllyesztenek el irányított módon, amelyekkel a számítások szerint 20–30 centiméterrel lehet megemelni a vízszintet.

Ez a megoldás addig segítené a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátását, amíg a tartósabb műtárgy elkészül. A két beavatkozás célja ugyanaz: megfelelő vízmagasságot biztosítani az erőmű működéséhez a rendkívül alacsony dunai vízállás idején.

A WWF szakértője ökológiai kockázatokra figyelmeztet

A fenékküszöb megépítésének ugyanakkor környezeti következményei is lehetnek. Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője szerint egy ilyen beavatkozás jelentősen megváltoztathatja a Duna ökológiai viszonyait.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a műtárgy nemcsak a vízszintre, hanem a hordalék mozgására és az élővilág hosszirányú átjárhatóságára is hatással lehet. Szerinte ezért olyan kialakításra lenne szükség, amely a lehető legkevésbé akadályozza ezeket a természetes folyamatokat.

Az alvízi szakasz további mélyülésétől is tartanak

Samu Andrea szerint különösen fontos kérdés, hogy a fenékküszöb milyen hatással lesz a Paks alatti folyószakaszra. Ha a beavatkozás következtében tovább mélyül a meder, akkor alacsony vízálláskor az alvízi területeken még kisebb vízszintek alakulhatnak ki.

Ez a szakértő szerint hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához is. Éppen ezért úgy véli, ha a döntés előtt nem készült megfelelő ökológiai hatásvizsgálat, annak pótlása elengedhetetlen lenne.

Bardóczi Sándor szerint a fenékküszöb csak átmeneti megoldás lehet

Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze szintén óvatosságra intett. Szerinte a fenékküszöb nem tekinthető hosszú távú megoldásnak, legfeljebb ideiglenesen segíthet megfelelő vízmagasságot biztosítani a paksi erőmű számára.

Bardóczi arra is felhívta a figyelmet, hogy a duzzasztás önmagában nem növeli a Dunában rendelkezésre álló vízmennyiséget. Ha kevés víz érkezik, az tovább melegedhet, miközben az atomerőmű hulladékhője is növeli a folyó hőmérsékletét.

A hűtőtornyokat tartja hosszabb távú megoldásnak

Bardóczi szerint középtávon olyan megoldásra lenne szükség, amely csökkenti a Paksi Atomerőmű közvetlen függőségét a Dunától. Ennek egyik lehetősége szerinte a hűtőtornyos rendszer lenne, amelynek kiépítése ugyanakkor jelentős költséggel és hosszabb megvalósítási idővel járna.

A tájépítész a hordalék visszatartását is problémának nevezte, mert szerinte a fenékküszöb fölött feliszapolódás indulhat meg, míg az alvízi szakaszon hordalékhiány alakulhat ki. Ez további medermélyüléshez és a környező területek talajvízszintjének csökkenéséhez vezethet.

A gyors beavatkozás mellett hosszú távú stratégia is kellhet

A fenékküszöb építését a kormány a rendkívüli vízállás miatt gyors beavatkozásként rendelte el. A szakértői vélemények ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az energetikai és vízügyi szempontok mellett a vízminőség, a talajvíz, az ökológia és a fenntarthatóság kérdéseit is figyelembe kell venni.

A következő hetekben ezért nemcsak az lesz fontos, milyen gyorsan készül el a paksi műtárgy, hanem az is, milyen környezeti feltételek mellett működtethető tartósan. A kormány döntése rövid távon a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátását célozza, miközben a hosszabb távú dunai vízgazdálkodás kérdése továbbra is nyitott marad.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.