Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott a Kuril-szigetcsoport egyik déli tagjára, az Iturup-szigetre, amelyre Japán is igényt tart. A látogatás különösen érzékeny diplomáciai helyzetben történt: egy nappal korábban Oroszország nagyszabású haditengerészeti gyakorlatot tartott a térségben, miközben Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát indított. Oroszország és Japán a mai napig nem kötött hivatalos békeszerződést a második világháború lezárásáról, elsősorban a Kuril-szigetek hovatartozásáról szóló vita miatt. Japán a négy legdélebbi szigetet Északi Területek néven saját, elidegeníthetetlen területének tekinti. Putyin mostani útja a TASZSZ szerint az első alkalom volt, hogy orosz elnökként ellátogatott a Kuril-szigetekre.
Iturupra látogatott az orosz elnök
Putyin az Iturup-szigeten járt, amely a Kuril-szigetcsoport legnagyobb tagja, és több mint hétezer embernek ad otthont. Japán Etorofu néven tartja számon a szigetet, és továbbra is saját területeként kezeli.
A látogatás során Putyin felkereste a Jasznij halfeldolgozó üzemet is. Ezt megelőzően megtekintette az orosz haditengerészet távol-keleti hadgyakorlatát, amelyet a térségben tartottak.
Putyin a határok védelméről beszélt
Az orosz elnök a katonai gyakorlat megtekintése közben azt mondta, Oroszország kötelessége saját biztonságának garantálása valamennyi határa mentén. A kijelentés különösen erős üzenetnek számít egy olyan területen, amelynek hovatartozását Japán évtizedek óta vitatja.
A TASZSZ beszámolója szerint Putyin most először tett hivatalos látogatást a Kuril-szigeteken. Az út így nemcsak belpolitikai vagy katonai szempontból, hanem külpolitikai üzenetként is jelentős.
Japán azonnal tiltakozott
Motegi Tosimicu japán külügyminiszter az X-en reagált Putyin látogatására. Azt írta, hogy az Északi Területek, köztük Etorofu, Japán álláspontja szerint történelmileg és a nemzetközi jog alapján is az ország elidegeníthetetlen részét képezik.
A japán külügyminiszter egyértelművé tette, hogy Tokió határozottan tiltakozik az orosz elnök látogatása ellen. Japán régóta követeli vissza a négy legdélebbi Kuril-szigetet, miközben Oroszország saját területének tekinti az egész szigetcsoportot.
A területi vita miatt máig nincs békeszerződés
Oroszország és Japán között a második világháború lezárása óta nem született hivatalos békeszerződés. Ennek legfontosabb oka a Kuril-szigetek déli részének hovatartozásáról szóló vita.
A szigetcsoport Hokkaidó és a Kamcsatka-félsziget között húzódik, és jelenleg Oroszországhoz tartozik. Japán azonban négy déli szigetre továbbra is igényt formál, ezeket összefoglalóan Északi Területeknek nevezi.
ロシア大統領の択捉島訪問についての茂木外務大臣のメッセージです。
本日、ロシアのプーチン大統領が、択捉島を訪問したとの報に接しました。択捉島を含む北方四島は、歴史的にも国際法上も我が国固有の領土であり、日本国として今回の訪問について強く抗議します。 pic.twitter.com/EDIxTmUD8r— 外務省 (@MofaJapan_jp) August 13, 2026
Hadgyakorlat és észak-koreai rakétaindítás előzte meg az utat
Putyin látogatásának időzítése is figyelemre méltó. Egy nappal korábban Oroszország nagyszabású haditengerészeti gyakorlatot tartott a térségben, és az orosz elnök ennek egy részét személyesen is megtekintette.
Ugyanebben az időszakban Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát indított. A két esemény együttesen tovább növelte a feszültséget a térségben, ahol Japán, Oroszország és Észak-Korea biztonságpolitikai érdekei régóta ütköznek egymással.
Fotó: MTI / MTVA
Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!
A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.
Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.
Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.
A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.
Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!
Kövess minket Facebookon is!
Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.








