A magyar kormány célja, hogy az Európai Unió helyreállítási alapjából Magyarországnak járó teljes, mintegy 10 milliárd eurós összeget lehívja – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szerint az előző kormány idején a korrupcióellenes intézkedések és a szükséges jogszabályok hiánya miatt Magyarország éveken keresztül nem jutott hozzá ezekhez a forrásokhoz, ezért a Tisza-kormány egyik első feladata az volt, hogy újraindítsa az egyeztetéseket Brüsszellel. Vitézy arról is beszélt, hogy augusztus végéig számos vállalást és mérföldkövet kell teljesíteni, miközben a kormány szélenergia-fejlesztéseket, bérlakás- és kollégiumi programokat, közlekedési beruházásokat, valamint több korábbi kiemelt projekt felülvizsgálatát is előkészíti. A miniszter emellett az autópálya-koncessziók átvizsgálását is kiemelt ügynek nevezte, és közölte, hogy az M6-os egyik koncessziós szerződésével kapcsolatban várhatóan feljelentést tesznek.

Augusztus végéig teljesíteni kell a helyreállítási terv mérföldköveit

Vitézy Dávid szerint a helyreállítási alapból származó források lehívásához minden egyes beruházás, projekt és jogszabályalkotási vállalás mellé úgynevezett mérföldkövek kapcsolódnak. Ezeket augusztus 31-ig kell teljesíteni ahhoz, hogy Magyarország hozzáférhessen az adott forrásokhoz.

A miniszter közlése szerint a projektek több mint fele már abban a szakaszban van, hogy a szükséges mérföldköveket teljesítették, így az ezekhez kapcsolódó dokumentáció benyújtható Brüsszelnek. A fennmaradó projektek esetében szerinte már a végső szakasz zajlik, ezért a következő hetekben számos ágazatban gyors döntésekre és jogalkotási lépésekre lesz szükség.

10 milliárd eurót akar hazahozni a kormány

Vitézy azt hangsúlyozta, hogy a kabinet egyetlen eurócentről sem kíván lemondani. A kormány célja szerinte az, hogy a teljes, mintegy 10 milliárd eurós helyreállítási keret Magyarország számára elérhetővé váljon.

A tárcavezető azt állította, hogy az előző kormány alatt elsősorban a korrupcióellenes intézkedések hiánya és az elmaradt jogszabályalkotás akadályozta a források lehívását. A jelenlegi kabinet ezért több területen egyszerre próbálja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekhez az Európai Bizottság a kifizetéseket kötötte.

Jelentős szélenergia-fejlesztés indulhat

A kormány 2030 végéig összesen 4000 megawattnyi új szélenergia-kapacitásra kíván pályázatokat kiírni. Vitézy szerint ez fontos lépés lehet Magyarország energiabiztonságának javításában, és abban is, hogy az ország kisebb mértékben szoruljon külföldről importált energiahordozókra.

A miniszter azt mondta, hogy augusztus 31-ig 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitásra írnak ki pályázatot. Ezzel párhuzamosan Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben jelöl ki 25 olyan könnyített térséget, ahol egyszerűbb engedélyezési eljárás vonatkozik majd a szélerőművek telepítésére.

Szigorú feltételek mellett lehet szélerőművet építeni

A pályázatoknál olyan helyszíneket keresnek, ahol a hálózati csatlakozás már rendelkezésre áll, vagy rövid időn belül biztosítható. Emellett az is feltétel lesz, hogy a természeti adottságok megfelelőek legyenek, és ne legyenek olyan védelmi vagy természetvédelmi korlátozások, amelyek kizárják a beruházást.

Nem lehet majd például szélerőművet telepíteni madárvonulási útvonalakon, kiemelt természetvédelmi területeken, honvédelmi létesítmények közelében, valamint lakott területek 700 méteres körzetében. Vitézy szerint a kormány azt is szeretné elérni, hogy a helyi közösségek közvetlenül részesüljenek a beruházások előnyeiből, például helyi adóbevételek vagy kedvezményes energia-megállapodások formájában.

Felülvizsgálják az autópálya-koncessziókat

Vitézy külön kitért az autópálya-koncessziók rendszerére, amelyet teljes egészében át kívánnak vizsgálni. Példaként az M6-os Dunaújváros és Érd közötti szakaszát említette, amelynek üzemeltetését az előző kormány tervei szerint a jelenlegi, 22 éves koncesszió lejárta után további 11 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége kapta volna meg.

A miniszter szerint az új konstrukció 149 milliárd forintba került volna, ami háromszorosa annak, amit indokoltnak tartanak. Állítása szerint a régi koncesszorral és a Magyar Közúttal folyó tárgyalásokon már az eredetileg tervezett összeg alá sikerült menni.

Vitézy szerint jogellenes volt az M6-os megrendelése

A miniszter azt állította, hogy a kormányváltás után nem találtak olyan számításokat, ajánlatkéréseket vagy egyéb dokumentumokat, amelyek megfelelően alátámasztották volna az M6-os szakasz új koncessziós megrendelését. Közlése szerint arra jutottak, hogy a döntés „jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan” volt.

Vitézy azt mondta, hogy Lázár János korábbi tárcavezető és helyettes államtitkára szerinte hatáskör nélkül járt el. A közlekedési miniszter azt is közölte, hogy tárcája várhatóan feljelentést tesz az ügyben, a korábbi miniszter esetleges felelősségének vizsgálatát pedig a nyomozóhatóságokra bíznák.

Új bérlakás- és kollégiumi programot terveznek

A Wekerle Sándor lakásépítési programmal kapcsolatban Vitézy arról beszélt, hogy Magyarország jelentős lemaradásban van a lakásépítések területén. A miniszter szerint lakosságarányosan Ausztriában és Lengyelországban négyszer, Csehországban és Romániában pedig több mint kétszer annyi új lakás épül, mint Magyarországon.

A kormány ezért azt szeretné, hogy az uniós helyreállítási forrásokból megfizethető bérlakások és új kollégiumi férőhelyek is létesüljenek. Vitézy közlése szerint erre 550 millió euró áll rendelkezésre, ami a szükséges beruházási költségek körülbelül ötödét fedezheti, a fennmaradó összeget pedig piaci finanszírozással kell kiegészíteni.

Újjáélesztenék a Diákvárost

A miniszter külön beszélt a budapesti Diákváros projektjéről is, amelyet a kormány újraindítana. Vitézy szerint az előző kormány korábban leállította a beruházást, a területet pedig a kínai Fudan Egyetemet fenntartó alapítványhoz helyezte át.

A mostani kabinet ezt a közérdekű vagyonkezelő alapítványt felszámolja, így augusztus végére a terület és a korábbi Diákváros-tervek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülhetnek. Az új koncepció szerint vegyes lakó- és kollégiumi fejlesztést valósítanának meg diákok, fiatal munkavállalók és hiányszakmákban dolgozók számára.

Több kiemelt beruházás státuszát is visszavonják

Vitézy bejelentette, hogy a kormány tételesen átvizsgálja a több ezer kiemelt beruházást. A tárcavezető szerint az előző kormány alatt a kiemelt státusz rendszerét több esetben úgy használták, hogy az bizonyos vállalkozásoknak kedvezőbb feltételeket teremtsen.

A kabinet több projekt kiemelt státuszát visszavonja, köztük a törökbálinti téglagyár, a XIII. kerületi Láng gépgyár, a balatonvilágosi Club Aliga, a tihanyi kastélyszálló, a sukorói Fiatalokért Központ, a margitszigeti teniszstadion, a soroksári–gyáli logisztikai központ, a józsefvárosi Pázmány Campus és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ beruházását. Azoknál a projekteknél azonban, ahol már jogerős építési engedély van, a kormány a kártérítési kockázatok miatt nem minden esetben tudja visszavonni a korábbi döntéseket.

Az akkumulátorgyáraknál is szigorítanak

Vitézy szerint az akkumulátoripari beruházások korábban kivétel nélkül kiemelt státuszban valósultak meg, a kormány azonban véget akar vetni az általa kettős mércének nevezett gyakorlatnak. A jövőben környezetvédelmi jogsértés esetén a kiemelt státuszhoz kapcsolódó könnyítéseket legalább hat hónapra felfüggeszthetik.

Első körben a CATL debreceni, a Samsung gödi és az SK iváncsai gyárát érinti az új szabályozás. Vitézy hangsúlyozta, hogy nem az üzemek működésének ellehetetlenítése a cél, hanem a környezetvédelmi előírások betartatása.

Rekordközeli aszálykárokról számolt be a kormányszóvivő

Szondi Vanda kormányszóvivő a tájékoztatón közölte, hogy eddig mintegy 770 ezer hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt, összesen 31 ezer bejelentés alapján. A végleges adat ennél még magasabb lehet, mert az Agrárminisztérium augusztus 31-ig meghosszabbította a károk bejelentési határidejét.

Szondi szerint a jelenlegi szám már most meghaladja a 2022-ben egész évben regisztrált aszálykárok területét. A szántóföldi növények hektáronkénti hozama a közlése szerint 10–20 százalékkal maradt el az elmúlt öt év átlagától.

Paks II. teljes átvilágítása is zajlik

Vitézy a paksi fenékküszöb építéséhez segítséget nyújtó vállalatoknak is köszönetet mondott. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem politikai alapon dönt arról, mely cégek felajánlásait fogadják el, és a Duna Aszfalt által biztosított bárkákat is felhasználják a munkálatoknál.

A Paks II. projekt kapcsán közölte, hogy a teljes beruházás átfogó felülvizsgálata folyamatban van. Szerinte a jelenlegi rendkívül alacsony dunai vízállást a korábbi dokumentáció olyan eseményként kezelte, amelynek bekövetkezése „sok ezer éven belül” sem volt várható, ezért az engedélyezési és biztonsági dokumentációt is újra kell gondolni.

A MÁV új igazgatóságát is keresik

A közlekedési miniszter arról is beszélt, hogy jelenleg zajlik a MÁV új igazgatóságának kiválasztása. Amíg az új testület nem áll fel, Vitézy saját közlése szerint miniszterként látja el az ehhez kapcsolódó feladatokat.

A vasútfejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a megfelelő megrendelési volumen mellett az építőipari kapacitások visszaépíthetők. Ugyanakkor úgy látja, hogy a beruházói oldalon komoly újjászervezésre van szükség, mert az előző időszakban jelentősen csökkent a vasútépítési projektek előkészítésére és lebonyolítására alkalmas szakmai kapacitás.

Az Otthon Start programot is felülvizsgálják

Vitézy szerint önmagában támogatandó cél, hogy a fiatalok kedvezményes hitellel juthassanak első saját lakásukhoz. A miniszter azonban úgy véli, hogy az Otthon Start program bizonyos elemei befektetési célú lakásvásárlást és visszaéléseket is ösztönözhettek.

A program felülvizsgálatát a Pénzügyminisztérium végzi, miközben december 31-ig felfüggesztik és áttekintik az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelő rendeleteket. Vitézy szerint ez összesen 33 beruházást érint, amelyek többsége Budapesten található.

A 3-as metró klimatizálása sem pénzkérdés

A fővárosi közlekedésről szólva Vitézy azt mondta, hogy a kormány forrást biztosított metrófejlesztésekre, és ebből szerinte egyértelműen látszik Budapest támogatása. A 3-as metró szerelvényeinek klimatizálásával kapcsolatban ugyanakkor továbbra is műszaki és szerződéses akadályok vannak.

A miniszter szerint az orosz gyártó csak akkor járulna hozzá a klímaberendezések beszereléséhez a garancia elvesztése nélkül, ha a munkát rajta keresztül rendelnék meg. Ezt a szankciós szabályok miatt nem lehet megtenni, Vitézy pedig ismét „őrült hibának” nevezte, hogy a szerelvényeket eredetileg légkondicionálás nélkül rendelték meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.