Komoly bizonytalanság alakult ki a Schmidt Mária által több mint két évtized alatt felépített intézethálózat jövője körül, miután július 31-én megszűnt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásával a szervezet által kezelt intézetek, ingatlanok és programok sorsa is új helyzetbe került. A Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Kertész Imre Intézet és több más szervezet ugyan nem szűnt meg automatikusan, de egyelőre még az sem tisztázott, milyen struktúrában folytatják a működésüket. A jogutód Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium azt közölte, hogy belső és külső egyeztetések zajlanak, mert több korábbi kekvánál is működtek hasonló emlékezetpolitikai intézetek, ezek jövőjéről pedig egységes koncepció alapján szeretnének dönteni.

Több mint húsz év alatt épült fel Schmidt Mária intézethálózata

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány története 1999-ig nyúlik vissza, amikor az első Orbán-kormány létrehozta a szervezetet. Az alapítvány indulásakor 117 millió forintos állami támogatást kapott, főigazgatójának pedig Schmidt Máriát nevezték ki, aki akkor Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként is dolgozott.

Az alapítvány alatt kezdettől fogva több intézet működött, köztük a XX. és XXI. Század Intézet. Az évek során ezekhez újabb szervezetek csatlakoztak, így fokozatosan egy kiterjedt történeti, politikai és kulturális intézményrendszer alakult ki Schmidt vezetése alatt.

A Terror Háza lett a hálózat legismertebb intézménye

Az alapítvány 2000-ben állami forrásból vásárolta meg és alakította át az Andrássy út 60. alatti épületet, amely korábban a nyilasok, később pedig az ÁVH és az ÁVO székházaként is működött. A Terror Háza Múzeum 2002-ben nyílt meg, főigazgatója szintén Schmidt Mária lett.

A múzeum az elmúlt két évtizedben az alapítvány legismertebb intézménye lett, és a Fidesz emlékezetpolitikájának egyik meghatározó helyszíneként működött. A Schmidt Mária által képviselt történelmi szemlélet különösen a kommunista diktatúra, az 1956-os forradalom és a rendszerváltás értelmezésében kapott nagy szerepet.

Az 1956-os emlékév idején került ismét középpontba

Schmidt Mária és a KKETTK 2016-ban kiemelt szerepet kapott az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára szervezett emlékévben. Schmidt kormánybiztosként is részt vett a programsorozat irányításában, és később azt mondta, egyik legfontosabb céljának 1956 örökségének társadalmi megerősítését tartotta.

Az emlékév ugyanakkor komoly vitákat is kiváltott. Különösen nagy visszhangja lett annak az ügynek, amelyben egy 1956-os fotón szereplő gyereket Dózsa Lászlóként azonosítottak, miközben később egyértelművé vált, hogy a képen Pruck Pál látható.

A kekvásodással pénzt és ingatlanokat is kapott az alapítvány

Amikor az Orbán-kormány kiterjesztette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, a KKETTK is ilyen szervezeti formába került. Az átalakuláshoz 600 millió forintos tőkejuttatást kapott, emellett több ingatlan is az alapítvány kezelésébe vagy tulajdonába került.

A szervezet korábban megkapta a XII. kerületi Határőr út 35. alatti villát, amely már azelőtt is az intézetek székházaként szolgált, valamint egy védett ingatlant az Istenhegyi úton. A két budai villa felújítására összesen 2,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást biztosítottak.

Schmidt szerint csak a törvényi minimumot kapták

Schmidt Mária egy későbbi interjúban azt állította, hogy alapítványuk nem kapott vagyont, csak a törvény által előírt tőkeminimumot. A nyilvánosan hozzáférhető adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pénzbeli juttatás mellett több ingatlan is az alapítvány kezelésébe került.

A 2025-ös közhasznúsági jelentésben a szervezet 5,7 milliárd forintnyi ingatlanvagyont tüntetett fel, teljes eszközállománya pedig valamivel meghaladta a 23 milliárd forintot. A jelentés szerint egy Podmaniczky utcai épületet is vagyonkezelésbe kaptak, amelynek felújítására egymilliárd forint jutott a költségvetésből.

Egész intézethálózat épült az alapítvány alatt

A XX. Század Intézet elsősorban történelmi kutatásokkal foglalkozott, különösen a huszadik századi diktatúrákkal. A XXI. Század Intézet ezzel szemben inkább politikai elemzőközpontként működött, és számos, a kormánypárti nyilvánosságban rendszeresen szereplő elemzőt és közéleti szereplőt foglalkoztatott.

A hálózathoz később a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kertész Imre Intézet és az Eötvös József Intézet is kapcsolódott. A Kertész Imre Intézet több jelentős magyar és közép-európai szerző hagyatékának kezelését is vállalta, köztük Kertész Imre, Petri György, Pilinszky János és Sziveri János anyagait.

Milliárdos állami támogatásokból működtek

A KKETTK a 2020 utáni időszakban évente 820 millió és egymilliárd forint közötti működési támogatást kapott a központi költségvetésből. Ezen felül külön programokhoz, emlékévekhez, kiállításokhoz és más projektekhez további jelentős állami források érkeztek.

Csak 2025-ben 30 millió forint jutott a József nádor-emlékév előkészítésére, 1,5 milliárd forint szakmai továbbképzésekre, 19 millió forint egy úgynevezett szuverenitási index kidolgozására, 40 millió forint Wittner Mária hagyatékának megvásárlására, valamint másfél év alatt összesen 5 milliárd forint a Hajrá Magyarország Projektre. Utóbbi egy olyan honlapot működtetett, amely településenként gyűjtötte össze az előző tizenhat év fejlesztéseit.

Július végén megszűnt maga az alapítvány

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány július 31-én megszűnt a kekvák felszámolásáról szóló kormányzati intézkedések következtében. Ez azonban nem jelentette automatikusan az alatta működő intézetek vagy a Terror Háza megszűnését.

Az alapítvány jogutódja a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium lett. A tárcának most arról kell döntenie, milyen formában működjenek tovább az intézmények, hogyan kezeljék a hozzájuk kapcsolódó vagyont, valamint mely programokat érdemes megtartani.

Még az intézetek sem tudják, mi lesz velük

Az érintett intézetek azt közölték, hogy a minisztérium egyelőre nem vette fel velük a kapcsolatot. Emiatt saját jövőjükről és az új szervezeti struktúráról sem tudtak érdemi tájékoztatást adni.

Arra sem érkezett válasz, hogy az alapítvány pontosan mekkora vagyont és milyen ingatlanokat adott át a minisztériumnak. Szintén nem világos, hogy a KKETTK vezetése megpróbálja-e más alapítványi formában továbbvinni a szervezet egy részét, ahogyan azt más megszüntetett kekvák esetében felvetették.

A minisztérium egységes koncepciót akar

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium szerint azért húzódik a döntés, mert nem kizárólag Schmidt Mária intézeteiről kell határozniuk. Más megszüntetett közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is működtek emlékezetpolitikai vagy történeti intézetek, ezért ezek jövőjét egy rendszer részeként szeretnék rendezni.

A tárca azt közölte, hogy belső és külső egyeztetések zajlanak, és ezek eredménye alapján alakítják ki az új struktúrát. Egyelőre azonban nincs végleges döntés arról, mely intézetek maradnak meg, hogyan változik a fenntartásuk, és milyen szerepet tölthetnek be a jövőben.

Schmidt Mária egyelőre nem készül távozni

Schmidt Mária saját jövőjéről a Mandinernek úgy fogalmazott, hogy nem tervezi önként elhagyni a pozícióját. Azt mondta: „Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá.”

A kijelentés jól mutatja, hogy az intézményrendszer vezetése egyelőre kivár, miközben a fenntartói és tulajdonosi háttér alapvetően megváltozott. Több mint két évtized után most először fordul elő, hogy Schmidt Mária teljes intézethálózatának jövőjéről nem az általa vezetett alapítvány, hanem az új kormány egyik minisztériuma dönthet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.