Makacsul tartja magát az a vélekedés, hogy a balatoni vendéglátósok és kereskedők néhány nyári hónap alatt keresik meg az egész éves jövedelmüket, majd ősszel bezárnak, és a következő szezonig lényegében pihennek. A helyi vállalkozók beszámolói alapján azonban ez ma már egyáltalán nem tekinthető általános modellnek, sőt sokuk szerint tartósan soha nem is működött igazán. A szezon után sok vendéglátós Ausztriában vállal munkát, mások az építőiparban helyezkednek el, kereskednek, edzőként dolgoznak, vagy más szezonális tevékenységből tartják fenn magukat. A rövid balatoni idény ugyanakkor valóban hatással van az árakra, mert a munkaerő, a beruházások és az egész éves működés költségeit jóval rövidebb idő alatt kell kitermelni. Közben a Balaton és a külföldi nyaralások közötti árkülönbség is folyamatosan szűkül, ami tovább nehezíti a tó körüli vállalkozások helyzetét.

Makacsul tartja magát a három hónap munka, kilenc hónap pihenés képe

A balatoni vendéglátásról szóló egyik legelterjedtebb sztereotípia szerint az éttermek, büfék és kisebb boltok tulajdonosai azért kérnek magas árakat, mert három-négy hónap alatt akarják megkeresni az egész évre elegendő pénzt. A helyi vállalkozók azonban egyöntetűen azt mondják, hogy ez a kép ma már nagyon távol áll a valóságtól.

A Mérleg által megszólaltatott több mint két tucat helyi gazdasági szereplő közül senki nem mondta azt, hogy szeptemberi zárás után májusig ne dolgozna. Sok vállalkozó ugyan tart egy-két hét pihenőt a kimerítő szezon végén, utána azonban más munkából próbálja biztosítani a megélhetését.

A balatoni vállalkozók a rossz hírnév ellen is fellépnének

A helyi kereskedők és vendéglátósok annyira problémásnak érzik a Balatonról kialakult képet, hogy tavaly egy saját érdekképviseleti szervezet létrehozását is elkezdték előkészíteni. Bár a kezdeményezés egyelőre nem vált hivatalos szervezetté, az érintettek között továbbra is rendszeres az egyeztetés.

Az egyik céljuk éppen annak a képnek a megváltoztatása lenne, amely szerint a balatoni vállalkozók száz nap alatt megszedik magukat, utána pedig hónapokon keresztül csak a bevételt számolják. A helyiek szerint ez nemcsak pontatlan, hanem jelentősen rontja a térség megítélését is.

A balatoni nyaralás továbbra sem feltétlenül drágább az Adriánál

A vállalkozók azt is vitatják, hogy a Balaton általánosságban drágább lenne egy horvátországi nyaralásnál. Érvelésük szerint azonos minőségű szállást, étkezést és szolgáltatásokat összehasonlítva továbbra sem állja meg a helyét az az állítás, hogy az Adria olcsóbb lenne.

A statisztikai adatok szerint a magyar turisták egy napra jutó költése valóban még mindig alacsonyabb a Balatonnál, mint a kedvelt tengerparti célországokban. A különbség azonban látványosan csökkent az elmúlt években, ami hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény egyre kevésbé érzi olcsónak a belföldi nyaralást.

Jelentősen szűkült a különbség Horvátországhoz képest

A 2012-es adatok szerint a magyar turisták Horvátországban naponta több mint kétszer annyit költöttek, mint a Balatonnál. 2025-re ez a különbség már mindössze 17 százalékra csökkent, vagyis a két úti cél költségei jóval közelebb kerültek egymáshoz.

Ehhez az is hozzájárult, hogy Magyarországon az Európai Unión belül kiemelkedő ütemben drágultak a szállodai és éttermi szolgáltatások a 2024 előtti évtizedben. Az idei erősebb forint ráadásul relatíve olcsóbbá tette a külföldi nyaralásokat a magyarok számára, ami tovább ronthatja a Balaton versenyképességét.

Sokan télen Ausztriában dolgoznak

A balatoni vendéglátósok körében különösen gyakori megoldás, hogy a nyári szezon lezárása után Ausztriában vállalnak munkát. A szomszédos országban éppen akkor kezd felpörögni a síszezon és a téli turizmus, amikor a Balatonnál véget ér az érdemi forgalom.

A két szezon ezért jól kiegészíti egymást, és sok magyar vendéglátós számára biztosít folyamatos munkalehetőséget. Többen arra is rámutattak, hogy a téli ausztriai munkával a német nyelvtudásukat is fejleszthetik, amit a következő balatoni szezonban hasznosítani tudnak.

Három balatoni bolt sem feltétlenül elég egész évre

A problémát jól mutatja annak a kereskedőnek a története, aki három, játékokat és strandcikkeket árusító üzletet működtetett a Balaton környékén. Elmondása szerint még ezek együtt sem termeltek annyi jövedelmet a nyári szezon alatt, hogy abból a teljes következő évben meg tudjon élni.

A vállalkozó harminc éve dolgozik a Balatonnál, de állítása szerint egyetlen olyan év sem volt, amikor télen ne kellett volna munkát vállalnia. Az elmúlt időszakban egy rövid szeptemberi pihenő után ő is Ausztriába költözött ősszel, ahol vendéglátásban dolgozott tovább.

Mások építkezéseken, vásárokon vagy sportegyesületeknél dolgoznak

Nem minden balatoni vállalkozó választja a külföldi munkát. Többen az építőiparban dolgoznak a szezonon kívül, míg mások teljesen más tevékenységből teremtenek maguknak bevételt ősszel, télen és tavasszal.

A megszólaltatott vállalkozók között volt olyan nehézgépkezelő, aki nyáron saját szabadságának terhére ugrálóvárat üzemeltet egy strandon. Egy északi parti büfés pedig a szezon lezárása után több környékbeli labdarúgó-egyesületnél vállal edzői munkát.

A kereskedők közül sokan egész évben szezonról szezonra járnak

A balatoni kereskedők között is sok olyan vállalkozó van, aki csak nyáron dolgozik a tó környékén, de ettől még az év többi részében sem pihen. Ők más településeken, vásárokon vagy eltérő szezonális piacokon folytatják a kereskedelmet.

Van, aki télen fenyőfát árul, mások rendezvényekre járnak, vagy olyan árucikkeket választanak, amelyeknek az adott időszakban van szezonjuk. A balatoni működés tehát sok esetben csak egy eleme az egész éves vállalkozói tevékenységnek.

Régen többen próbálkozhattak a három hónapos modellel

A megkérdezettek közül többen ugyanakkor hallottak olyanokról, akik korábban valóban megpróbáltak kizárólag a nyári szezonból megélni. Egy kereskedő szerint ez a modell régebben gyakoribb lehetett, de már az 1990-es években elkezdett kikopni.

Egy másik vállalkozó azt mesélte, hogy akik szeptember után valóban letették a munkát, egy rosszabb nyarat követően gyakran már januárra felélték tartalékaikat. Elmondása szerint volt, akinek ilyenkor már családi értéktárgyakat kellett zálogba adnia, mert a következő szezonig nem maradt elegendő pénze.

A rövid szezon viszont tényleg felfelé nyomja az árakat

Attól, hogy a vállalkozók nem feltétlenül élnek egész évben a nyári bevételből, a rövid balatoni szezon még komoly gazdasági problémát jelent. Egy étteremnek, büfének vagy üzletnek ugyanis néhány hónap alatt kell megtermelnie azokat a költségeket, amelyeket egy egész évben működő vállalkozás hosszabb időszakra tud elosztani.

Ez különösen a beruházásoknál jelent hátrányt. Egy drága konyhai berendezés, felújítás vagy építkezés költségét ugyanúgy ki kell termelni, miközben az adott vállalkozásnak erre sokkal kevesebb forgalmas napja van, mint például egy egész évben nyitva tartó budapesti étteremnek.

A munkaerőhiány az egyik legsúlyosabb probléma

A balatoni vállalkozók egyik leggyakoribb panasza a munkaerőhiány. Nemcsak a foglalkoztatás drágult jelentősen az elmúlt években, hanem sokszor megfelelő dolgozót is nehéz találni a néhány hónapos szezonra.

Egy vendéglátós szerint nekik kifejezetten előnyös lenne, ha az idény nem három, hanem legalább hat hónapig tartana. Ebben az esetben három-négy jó alkalmazottat akár egész évben is meg tudnának tartani bejelentett munkával, néhány hónap bevételéből azonban ezt nem tudják finanszírozni.

Minden évben újra kell építeni a személyzetet

A rövid szezon következménye a jelentős fluktuáció is. Korábban sok helyen ugyanazok az alkalmazottak tértek vissza évről évre, ma azonban egyre ritkább, hogy egy büfé vagy étterem stabil nyári csapattal tudjon dolgozni.

Egy balatoni büfés arról beszélt, hogy már karácsony környékén elkezdi szervezni a következő nyári személyzetet, mert attól tart, hogy később nem talál megfelelő dolgozókat. Az új munkatársak betanítása további időt és pénzt igényel, ami szintén megjelenik a vállalkozások költségeiben.

Az egész éves Balaton megoldás lehetne, de nincs hozzá elég vendég

A régóta hangoztatott „egész éves Balaton” koncepció részben éppen ezeket a problémákat próbálná enyhíteni. Ha a vendéglátóhelyek és szolgáltatók hosszabb szezonban működhetnének, könnyebb lenne megtartani az alkalmazottakat, és a beruházási költségeket is több hónap bevételére lehetne szétosztani.

Sok vállalkozó ugyanakkor úgy látja, hogy a jelenlegi vendégforgalom mellett ősszel, télen és kora tavasszal a nyitvatartás csak további veszteséget termelne. Vagyis az egész éves működéshez nem elegendő egyszerűen nyitva tartani, ehhez olyan turisztikai keresletre is szükség lenne, amely gazdaságossá teszi a hosszabb szezont.

A három hónapos szezon inkább teher, mint kényelmes életforma

A balatoni vállalkozók beszámolói alapján tehát a rövid szezon nem azt jelenti, hogy néhány hónapnyi intenzív munka után kilenc hónap pihenés következik. Sokkal inkább azt, hogy a vállalkozóknak több különböző munkából és tevékenységből kell összerakniuk az egész éves megélhetésüket.

A rövid szezon közben magasabb fajlagos költségeket, nehezebb munkaerő-szervezést és gyorsabb megtérülési kényszert jelent. Ezek együttesen valóban hozzájárulhatnak a balatoni árakhoz, miközben a helyi vállalkozók szerint éppen a néhány hónapos működés az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy hosszabb távon kiszámíthatóbban és versenyképesebben működhessenek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.