--- title: "Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke" url: "https://mnews.hu/2026/08/19/matol-baka-andras-magyarorszag-koztarsasagi-elnoke/" date: "2026-08-19" modified: "2026-08-19" author: "mnews" language: "hu_HU" categories: ["Belföld"] tags: ["Alaptörvény 17. módosítása", "Alkotmánybíróság", "Baka András", "Fidesz", "Forsthoffer Ágnes", "KDNP", "köztársasági elnök", "Magyar Péter", "Magyarország államfője", "Sulyok Tamás", "Tisza Párt", "új alkotmány"] featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/08/Baka-Andras-mti.jpg" excerpt: "Augusztus 19-től hivatalosan is Baka András Magyarország köztársasági elnöke, miután az Országgyűlés múlt kedden 140 igen és 6 nem szavazattal megválasztotta az államfői tisztségre." --- # Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke **Augusztus 19-től hivatalosan is Baka András Magyarország köztársasági elnöke, miután az Országgyűlés múlt kedden 140 igen és 6 nem szavazattal megválasztotta az államfői tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének mandátuma az alaptörvény 17. módosítása alapján az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert továbbra is illegitimnek tartják Sulyok Tamás korábbi államfő mandátumának megszüntetését. Sulyok megbízatása július 20-án ért véget, ezt követően Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke ideiglenesen gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket. Baka megválasztásával most lezárult ez az átmeneti időszak, és új államfő kezdte meg hivatalos működését.** ## Múlt kedden választotta meg az Országgyűlés Baka Andrást az Országgyűlés titkos szavazáson választotta köztársasági elnökké. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke 140 igen szavazatot kapott, miközben hat képviselő voksolt ellene. A Fidesz és a KDNP frakciója nem vett részt a szavazásban. A két ellenzéki párt azért maradt távol, mert álláspontjuk szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök leváltása illegitim módon történt. ## Az új alkotmány hatálybalépéséig töltheti be a tisztséget Baka András megbízatása eltér a köztársasági elnöki tisztség korábbi, hagyományos ciklusától. Az alaptörvény 17. módosítása úgy rendelkezik, hogy az új államfő az új alkotmány hatálybalépéséig maradhat hivatalban, de mandátuma legfeljebb öt évre szólhat. Ez azt jelenti, hogy Baka hivatali idejének pontos vége attól is függ, mikor lép hatályba az új alkotmány. Amennyiben ez öt éven belül megtörténik, az államfői megbízatás korábban is lezárulhat. ## Sulyok Tamás mandátuma július 20-án szűnt meg Az Országgyűlés azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosítása megszüntette Sulyok Tamás államfői megbízatását. A korábbi köztársasági elnök mandátuma július 20-án, nulla órakor ért véget. Az ezt követő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át ideiglenesen az államfői jogkörök gyakorlását. Ez az átmeneti állapot Baka András augusztus 19-i hivatalba lépésével szűnt meg. ## Magyar Péter már a választás éjszakáján Sulyok távozását követelte Sulyok Tamás leváltásának politikai előzménye az április 12-i országgyűlési választásig nyúlik vissza. A választás a 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP súlyos vereségét és a Tisza Párt kétharmados parlamenti győzelmét hozta. Magyar Péter, a Tisza elnöke már a választás éjszakáján felszólította Sulyok Tamást és több, az Orbán-kormány idején kinevezett állami vezetőt, hogy távozzanak hivatalukból. A felszólítást később többször is megismételte, és május 31-ét jelölte meg határidőként. ## Magyar az alaptörvény módosítását is kilátásba helyezte Miután Sulyok Tamás nem mondott le, Magyar Péter június 1-jén az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt. A találkozó után bejelentette, hogy ha Sulyok továbbra sem távozik, a kormány az alaptörvény módosításával fogja megszüntetni a mandátumát. A kormány végül július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását. A javaslat kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. ## A Fidesz és a KDNP tüntetést is szervezett A Fidesz és a KDNP élesen ellenezte az államfő leváltását célzó alkotmánymódosítást. Július 9-én tüntetést is szerveztek a Sándor-palotánál, amelyet a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás elmozdítása elleni demonstrációként hirdettek meg. Az Országgyűlés ennek ellenére július 13-án elfogadta a módosítást. Sulyok Tamás öt nappal később bejelentette, hogy aláírja az elfogadott szöveget, ugyanakkor súlyos tartalmi kifogásokat fogalmazott meg vele szemben. ## Sulyok súlyosan bírálta a módosítást A távozó államfő az alaptörvény módosítását a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte. Ennek ellenére aláírta a módosítást, amely ezt követően hatályba lépett. A döntés eredményeként Sulyok mandátuma július 20-án megszűnt. Ezzel egyben megnyílt az út az új köztársasági elnök megválasztása előtt. ## Polgár Judit neve is felmerült Július közepén a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat ismert szereplője Polgár Judit sakkolimpiai bajnokot javasolta köztársasági elnöknek. Magyar Péter később maga is támogatta ezt a felvetést. Polgár Judit azonban nem vállalta a jelöltséget. Ezt követően Magyar több lehetséges jelölttel is találkozott, köztük Fülöp Botond ügyvéddel, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel és Baka Andrással. ## Augusztus 8-án jelölte Bakát a Tisza-frakció A Tisza-frakció végül augusztus 8-án jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek. A korábbi főbíró így a kormánypárti kétharmados többség jelöltjeként indulhatott el a parlamenti szavazáson. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta az államfői tisztségre. A párt azonban nem tudta összegyűjteni a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást, mivel frakciója mindössze hat tagból áll. ## A Fidesz az Alkotmánybírósághoz is fordult A Fidesz és a KDNP nemcsak politikailag tiltakozott Sulyok Tamás leváltása ellen, hanem jogi úton is megpróbálta megtámadni az alaptörvény módosítását. A két párt az Alkotmánybírósághoz fordult a 17. módosítás miatt. A testület augusztus 17-én végül hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt. Ez azt jelentette, hogy az államfőváltás jogi menete a parlamenti döntés alapján folytatódhatott tovább. ## Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői időszaka véget ért Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése és Baka András hivatalba lépése között Forsthoffer Ágnes látta el a köztársasági elnöki feladatokat. Az Országgyűlés elnökeként az alaptörvény alapján ideiglenesen ő gyakorolta az államfő jogköreit. Ez a köztes időszak augusztus 19-én hivatalosan lezárult. Ettől a naptól kezdve már Baka András gyakorolja a köztársasági elnöki jogköröket. ## Baka András megkezdte államfői megbízatását Baka András hivatalba lépésével egy több hónapos politikai és alkotmányos folyamat ért új szakaszba. Az áprilisi választás után kezdődő vita előbb Sulyok Tamás távozásához, majd az alaptörvény módosításához és végül az új köztársasági elnök megválasztásához vezetett. Baka mandátuma ugyanakkor eleve átmeneti szabályhoz kötődik, mivel az új alkotmány hatálybalépése lezárhatja hivatali idejét az ötéves felső határ előtt is. Augusztus 19-től azonban már ő Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnöke. [**MNO – Magyar News Online**](https://www.facebook.com/magyarnewsonline) [Magyar Péter a paksi bárkától jelentkezett – így áll most a védekezés](https://www.youtube.com/embed/okSK1BN9_WA?feature=oembed) ## **Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!** A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről. Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be. Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről. A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.