Baka András köztársasági elnök szerint egy nemzet számára alapvető fontosságú múltjának, értékeinek és önmagáról alkotott képének ismerete, valamint az, hogy képes legyen mások szemén keresztül is tekinteni önmagára. Az államfő erről a Miskolci Egyetemen, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfői ünnepélyes megnyitóján beszélt. Kiemelte, hogy a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején különösen felértékelődik az önismeret szerepe. Baka szerint a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása, mert segít megérteni, milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások és félreértések formálták Magyarországról a világban kialakult képet. Hozzátette, mindez felelősséget is jelent az örökség megőrzésében és továbbadásában a következő nemzedékek számára is.

Baka szerint felértékelődik a nemzeti önismeret

Baka András beszédében azt hangsúlyozta, hogy a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején egyre fontosabbá válik, hogy egy közösség tisztában legyen saját múltjával, értékeivel és önmagáról alkotott képével. Az államfő szerint ez nemcsak a történelmi ismeretek megőrzését jelenti, hanem azt is, hogy egy nemzet képes legyen kívülről is szemlélni önmagát.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása. Szerinte annak feltárása, hogy a világnak milyen képe alakult ki a magyarokról, és ezt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy félreértések formálták, a magyar társadalmat is közelebb viheti saját helyzetének pontosabb megértéséhez.

A magyarságkép Baka szerint nemcsak örökség

Az államfő arra is kitért, hogy a magyarságról kialakult kép nem tekinthető kizárólag a múltból örökölt adottságnak. Úgy fogalmazott, hogy ez egyben teljesítmény is, amelyet a magyar tudományos és kulturális eredmények, valamint az ország és a nemzet világban való jelenléte folyamatosan alakít.

Baka szerint mindez felelősséget ró a jelen nemzedékeire is. Azt hangsúlyozta, hogy amit a magyarok elődeiktől örökölnek, azt nem elég egyszerűen megőrizni, hanem meg is kell érteni, tovább kell gyarapítani, majd át kell adni a következő generációknak.

Fontosnak nevezte a tudomány szabadságát

A köztársasági elnök szerint ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása. Baka úgy vélte, valódi tudományos párbeszéd csak akkor alakulhat ki, ha teret kapnak a kérdések, a viták és az egymástól eltérő álláspontok.

Az államfő szerint a kritika is akkor tölti be valódi szerepét, ha gondolkodásra ösztönöz, és segít más perspektívából szemlélni egy adott kutatási vagy értelmezési kérdést. Úgy fogalmazott, hogy az eltérő álláspontok nem feltétlenül eltávolítják egymástól az embereket, hanem közelebb is vihetnek egy jelenség mélyebb megértéséhez.

Diplomáciai támogatást ígért a közös értékek megőrzéséhez

Baka András arról is beszélt, hogy köztársasági elnökként fontosnak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a magyar nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálják. Hozzátette, hogy ezeket lehetőségei szerint diplomáciai eszközökkel is támogatni kívánja.

Az államfő szerint a tudomány időtávja jóval hosszabb egyetlen emberöltőnél. Minden feltárt forrás, új felismerés és megőrzött emlék hozzátesz ahhoz a tudáshoz, amelyet a jelen generáció a következő nemzedékekre hagyhat.

Andrea Seidler szerint mások megismerése is szükséges az önismerethez

A kongresszus megnyitóján Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke is köszöntőt mondott. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy az önismeret nem pusztán annak tudását jelenti, kik vagyunk, hanem a múlt, az értékek, a lehetőségek és a korlátok felismerését is.

Seidler szerint fontos, hogy egy közösség képes legyen önmagát térben és időben elhelyezni. Ehhez azonban szerinte más közösségek megismerése is szükséges, mert egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a mások által róla kialakított kép is.

Nem végleges magyarságkép kialakítása a cél

Andrea Seidler arról is beszélt, hogy a kongresszushoz hasonló nemzetközi tanácskozások lehetőséget teremtenek a különböző nézőpontok egymás mellé helyezésére és összevetésére. Szerinte ezekből a találkozásokból születhetnek olyan közös értelmezések, amelyek árnyaltabbá teszik a magyar kultúráról és történelemről alkotott képet.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarságtudomány feladata nem valamiféle végleges és lezárt magyarságkép létrehozása. Sokkal inkább az a cél, hogy teret adjon a kérdéseknek, az eltérő értelmezéseknek és a szakmai vitáknak.

A Miskolci Egyetem a tudományterületek találkozását hangsúlyozta

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a kongresszus nemcsak a már meglévő tudományos eredmények összevetésének fóruma. Úgy fogalmazott, hogy az esemény új kérdések, szakmai együttműködések és kapcsolatok megszületésének is teret adhat.

A rektor szerint a magyarságkép nem egyszerű tükörkép, hanem folyamatos párbeszéd a múlt és a jelen, valamint a magyar és más kultúrák között. Úgy vélte, a kongresszus programjának sokszínűsége is azt mutatja, hogy a magyarságtudomány ma számos eltérő nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze.

Négyen kaptak Lotz János-emlékérmet

A megnyitó beszédek után Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Lotz János-emlékérmeket adott át. Az elismerésben idén négy, Magyarországon kívül élő hungarológus részesült.

Díjat kapott Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője, Egyed Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem professzora, valamint Andrea Seidler, a Bécsi Egyetem professzora és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke.

Az emlékérmet külföldön élő hungarológusok kaphatják

A Lotz János-emlékérmet olyan, nem Magyarországon élő hungarológusoknak ítélik oda, akik jelentős kutatói, oktatói vagy tudományszervező munkát végeznek. Az elismerés a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány területén végzett kiemelkedő teljesítményt ismeri el.

A díjazottak munkája hozzájárul a magyar kultúrához kapcsolódó tudományágak fejlődéséhez és nemzetközi megismertetéséhez. Az idei kitüntetettek több ország egyetemi és tudományos életében dolgoznak a magyar nyelv, irodalom és kultúra kutatásán.

Augusztus 29-ig tart a kongresszus

A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust augusztus 24. és 29. között rendezi meg a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem. A rendezvény központi témája „Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai” címet kapta.

Az ötévente megrendezett eseményen plenáris előadások, tudományos szimpóziumok és kulturális programok, köztük koncertek is várják a résztvevőket az észak-magyarországi helyszíneken. A kongresszus célja, hogy különböző tudományterületek és országok kutatói közösen vizsgálják a magyarságról kialakult kép változásait és a nemzeti önismeret forrásait.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Vajda János

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.