Az Országgyűlés pénteken 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett Unger Anna Rózát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének. Ugyanezen az ülésen Tasnádi Katalint is megválasztották a hivatal nyomozati elnökhelyettesének. Mindkettőjük megbízatása 2026. szeptember 1-jén kezdődik, és hat évre szól. A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége a titkos szavazás előtt kivonult az ülésteremből, míg a Mi Hazánk képviselői bent maradtak. Magyar Péter korábban azt is bejelentette, hogy az NVVH átmenetileg a Markó utcai Igazságügyi palotában, a Legfőbb Ügyészség mellett kezdi meg működését, a Kúria kiköltözése után felszabaduló irodákban. Az intézmény további három elnökhelyettesét még keresik.

Nagy többséggel választották meg Unger Anna Rózát

Az Országgyűlés pénteki ülésén 137 képviselő támogatta Unger Anna Róza megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Hét képviselő nemmel szavazott, egy pedig tartózkodott, így a jelölt jelentős parlamenti többséggel kapta meg a hatéves megbízatást.

Ugyanezen az ülésen döntöttek a nyomozati elnökhelyettes személyéről is, ezt a tisztséget Tasnádi Katalin tölti be. Unger és Tasnádi megbízatása egyaránt szeptember 1-jén kezdődik, vagyis az új hivatal vezetése rövid időn belül megkezdheti munkáját.

A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége kivonult

A titkos szavazás előtt a Fidesz és a KDNP képviselőinek nagy része elhagyta az üléstermet. A Mi Hazánk képviselői ugyanakkor bent maradtak, így részt vettek a szavazási folyamatban.

A Fidesz korábban jelezte, hogy sem a hivatal vezetőinek jelölésében, sem a kiválasztásban nem kíván részt venni. A párt álláspontja szerint az NVVH-ról szóló szabályozás több pontja alkotmányellenes, ezért politikailag és jogilag is kifogásolják az intézmény létrehozásának jelenlegi formáját.

Szeptember 1-jén indul a hatéves megbízatás

Unger Anna Róza és Tasnádi Katalin mandátuma 2026. szeptember 1-jétől számított hat évre szól. Ez azt jelenti, hogy az NVVH vezetésének első ciklusa 2032-ig tarthat, amennyiben időközben nem történik olyan változás, amely a megbízatásukat érintené.

A hivatal vezetői struktúrája ugyanakkor még nem teljes. Az NVVH-nak további három elnökhelyettesre is szüksége van, ezekre a tisztségekre azonban egyelőre nem sikerült megfelelő jelöltet kiválasztani, mert a korábbi pályázati eljárásokat eredménytelennek nyilvánították.

A Markó utcában kezdhetik meg a munkát

Magyar Péter miniszterelnök pénteki parlamenti felszólalásában azt is bejelentette, hogy hol kezdheti meg működését az NVVH. Az intézmény átmeneti székhelye a Markó utcai Igazságügyi palotában lesz, ahol a Kúria kiköltözése után irodák szabadulnak fel.

A hivatal így közvetlenül a Legfőbb Ügyészség mellett kap helyet. Magyar ezt jelképes helyszínnek nevezte, és azt mondta, szerinte méltó környezetet biztosít az új intézmény számára.

96-an jelentkeztek az elnöki tisztségre

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára összesen 96 pályázat érkezett. A nyomozati, vádemelésért felelős, fellebbviteli és közpénzügyi elnökhelyettesi posztokra további 68-an jelentkeztek.

A pályázókat az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság, valamint az Országgyűlési Hivatal munkatársai szűrték. A frakciók emellett valamennyi posztra javasolhattak saját jelöltet, ami a kiválasztás során némi értelmezési vitát is okozott, mert a Tiszának később pontosítania kellett, hogy az általa meghallgatásra ajánlott személyek nem mind saját pártjelöltjei.

Civil szervezetek is részt vettek a kiválasztásban

A kiválasztási folyamatba négy civil szervezetet is bevontak. Részt vett benne a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége.

A pontozási rendszer alapján a három legerősebb pályázó került a döntő szakaszba. Unger Anna Róza mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Sárvári Nicholas, a vagyonvisszaszerzéssel és krízismenedzsmenttel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere maradt versenyben.

Jancsics Dávid visszalépett a jelöltségtől

A folyamat korábbi szakaszában Jancsics Dávid korrupciókutató is az esélyesek között szerepelt. Hétfő este azonban visszalépett a jelöltségtől, így végül három jelölt maradt az elnöki posztért folyó versenyben.

A bizottság ezt követően hallgatta meg részletesen a pályázókat. A csütörtöki döntés során a 12 tagú igazságügyi és alkotmányügyi bizottság 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett Unger Anna Rózát javasolta az Országgyűlésnek.

Politikai elemzőként vált szélesebb körben ismertté

Unger Anna Róza a nyilvánosság számára elsősorban politikai elemzőként és választási szakértőként ismert. 2003-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot.

Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, ahol a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében, valamint az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken oktat. Kutatásai többek között a demokratikus és nem demokratikus rendszerek összehasonlítására, a választásokra, a közvetlen demokráciára, az autokratizációra és demokratizációra, valamint az Európai Unió működésére terjednek ki.

Korrupcióval és pártfinanszírozással is foglalkozott

Unger a bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy mintegy tíz éven keresztül foglalkozott politikai és pártfinanszírozással, valamint korrupciós kérdésekkel. Állítása szerint ő dolgozta ki az első olyan egyetemi kurzust, amely kifejezetten ezzel a témával foglalkozott.

A meghallgatáson arról is beszélt, hogy saját megítélése szerint jól érti Magyarország politikai és intézményi helyzetét. Magát jó szervezőnek nevezte, miközben azt is megjegyezte, hogy környezetében többször mondták már róla, hogy személyisége nem feltétlenül „kedves”.

Nem ígért gyors jogerős ítéleteket

Unger a meghallgatáson kifejezetten óvatosan beszélt arról, milyen eredmények érhetők el az első hatéves elnöki ciklus alatt. Úgy fogalmazott, szerinte „botorság” lenne arra számítani, hogy valamennyi feltárt ügyben jogerős bírósági ítélet születik hat éven belül.

Példaként a Quaestor-ügyet hozta fel, amelyben nyolc évbe telt az elsőfokú ítélet megszületése. Unger szerint a hatéves időszak arra lehet elegendő, hogy a feltárt ügyek eljussanak a megfelelő jogi eljárásokig, és azokban, ahol a bizonyítékok ezt indokolják, megkezdődhessen a bírósági szakasz.

Magyar Péter gyorsabb büntetőeljárásokat ígért

Magyar Péter pénteken a parlamentben reagált Unger korábbi kijelentésére a hosszú bírósági eljárásokról. A miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány gyorsítani kívánja a büntetőügyek lefolytatását.

Ennek pontos jogszabályi részleteit a mostani forrás nem ismertette. A kormányfő kijelentése ezért egyelőre politikai vállalásként értelmezhető, amelynek gyakorlati megvalósítása további jogalkotási döntéseket igényelhet.

Politikai elemzők is értékelték Unger kiválasztását

Török Gábor politikai elemző szerint Unger jelölése a „ruffizmus erőteljes megjelenését” mutatja. Értékelése szerint az NVVH részben történeti hivatal, részben pedig jelentős politikai súllyal rendelkező intézmény lehet Unger vezetése alatt.

Lakner Zoltán szintén pozitívan értékelte Unger kiválasztását, és úgy fogalmazott, hogy szerinte pontosan érti Magyarország jelenlegi helyzetét és a demokratikus alapelvek mentén történő rendszerváltás jelentőségét. Ezek ugyanakkor politikai elemzői vélemények, nem pedig az új hivatal működésére vonatkozó hivatalos megállapítások.

Most már hivatalosan is van vezetője az NVVH-nak

A pénteki parlamenti szavazással lezárult az NVVH elnökének kiválasztási folyamata. Unger Anna Róza szeptember 1-jén hivatalosan is megkezdi hatéves megbízatását, Tasnádi Katalin pedig ugyanettől a naptól tölti be a nyomozati elnökhelyettesi tisztséget.

A következő feladat a hiányzó vezetői posztok betöltése, valamint az intézmény tényleges működésének megszervezése lesz. A Markó utcai átmeneti székhely, az elnök és a nyomozati elnökhelyettes személye már ismert, így az NVVH felállításának legfontosabb szervezeti elemei közül több is eldőlt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Hegedüs Róbert

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.