Augusztus végével lezárul a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium pedig négy megszüntetett szervezettől összesen mintegy 100 milliárd forint értékű vagyont vesz vissza az állam számára. Vitézy Dávid szerint az átvett vagyon a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványhoz, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz, a Hauszmann Alapítványhoz és a Közép-európai Oktatási Alapítványhoz kapcsolódik. A miniszter azt ígéri, hogy a közfeladatok minősége nem romlik, miközben szerinte megszűnnek a felesleges kifizetőhelyek, és az állami vagyon kezelése ismét átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé válik. Vitézy politikai bírálatot is megfogalmazott a korábbi kekvarendszerrel szemben, amelyet a Fidesz kormányzása alatt hoztak létre évekkel korábban az országban.

Augusztus végével lezárul a kekvák felszámolása

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint augusztus végével befejeződik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák felszámolása. A folyamat során az érintett alapítványok vagyona minden esetben visszakerül az államhoz, majd azokat a közfeladatokat átvevő minisztériumok kezelik tovább.

A miniszter szerint az elmúlt több mint két hónapban a kormány által kijelölt felszámolóbiztosok irányították az egyes alapítványok átvételét. A vagyon átrendezése így nem egyetlen napon történik meg, hanem egy hosszabb jogi és szervezeti folyamat eredményeként zárul le augusztus végén.

Négy alapítvány vagyona kerül Vitézy minisztériumához

A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz négy korábbi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kapcsolódó vagyonelemek kerülnek. Ezek a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány és a Közép-európai Oktatási Alapítvány.

Vitézy szerint a négy szervezet átvételével összesen mintegy 100 milliárd forint értékű vagyon került vissza az államhoz. A miniszter közlése alapján ezek a vagyonelemek ezentúl közvetlenebb állami ellenőrzés mellett szolgálják tovább a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat.

Vitézy szerint a szolgáltatások minősége nem romlik

A közlekedési és beruházási miniszter azt ígérte, hogy a szervezeti átalakítás nem jár majd a közfeladatok vagy szolgáltatások minőségének romlásával. Állítása szerint az új rendszerben ugyanazokat a feladatokat továbbra is el fogják látni, miközben egyszerűbbé és ellenőrizhetőbbé válik a működés.

Vitézy azt is állította, hogy a felszámolással számos olyan pozíciót sikerült megszüntetni, amelyeket szerinte valójában felesleges kifizetőhelyként tartottak fenn. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez politikai értékelés a részéről, a konkrét megszüntetett pozíciókról és azok költségeiről a mostani közlés nem tartalmazott részletes adatokat.

Átláthatóbb vagyonkezelést ígér a kormány

Vitézy szerint a változtatás egyik fő eredménye az lesz, hogy jelentős mennyiségű állami vagyon használata válik ismét átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé. A Tisza-kormány már a választási kampányban is azt ígérte, hogy felszámolja vagy átalakítja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét.

A kormány álláspontja szerint az állami tulajdon és a közfeladatok kezelésének olyan keretek között kell történnie, ahol a döntések és a pénzmozgások közvetlenebbül ellenőrizhetők. A mostani vagyonvisszavétel ennek a politikának az egyik legnagyobb volumenű eleme, legalábbis a közlekedési és beruházási tárca kezelésébe kerülő vagyon értéke alapján.

Vitézy keményen bírálta a korábbi rendszert

A miniszter bejegyzésében nemcsak az átvétel technikai részleteiről írt, hanem politikai kritikát is megfogalmazott a kekvák korábbi rendszerével szemben. Szerinte a „közérdekű vagyonkezelő alapítvány” elnevezés helyett pontosabb lett volna „magánérdekű közvagyonkezelő alapítványokról” beszélni.

Vitézy azt állította, hogy a korábbi rendszer célja szerinte nem a hatékonyabb vagy függetlenebb működés volt, hanem az állami vagyon kezelésének kivonása a közvetlen állami kontroll alól. Azt is felrótta, hogy a kuratóriumokban szerinte túlnyomórészt a Fideszhez kötődő politikusok és közéleti szereplők kaptak helyet.

A miniszter szerint a rendszer a kormányváltást is túl akarta élni

Vitézy értelmezése szerint a kekvák kialakításával olyan struktúra jött létre, amelyben bizonyos állami vagyonelemek egy esetleges kormányváltás után is a korábbi politikai környezethez kötődő személyek felügyelete alatt maradhattak volna. Ezt azonban a miniszter politikai következtetésként fogalmazta meg, nem pedig jogerős megállapításként.

A Tisza-kormány ezzel szemben azt az elvet követi, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó vagyonnak közvetlenebb állami felügyelet alatt kell maradnia. A mostani felszámolási folyamat ezt a tulajdonosi és irányítási modellt változtatja meg.

Az uniós források kérdése is összekapcsolódott a kekvákkal

Vitézy arra is emlékeztetett, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye hosszabb ideje konfliktusforrás volt Magyarország és az Európai Bizottság között. A rendszer átalakítása az elmúlt években az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik fontos feltételeként is megjelent.

A miniszter szerint a korábbi Fidesz-kormány nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket Brüsszel elvárt. Vitézy ebből azt a politikai következtetést vonta le, hogy szerinte nem szuverenitási kérdésről volt szó, hanem egy kialakított pénzügyi és intézményi rendszer megőrzéséről.

Több más alapítványnál is folyamatban van az átalakítás

A kekvák felszámolása nem kizárólag a közlekedési és beruházási tárcát érinti. Az elmúlt napokban több más alapítvány esetében is bejelentették, hogy közfeladataik és az azokhoz kapcsolódó vagyon állami vagy más kijelölt jogutódhoz kerülnek.

A kormány korábban a Batthyány Lajos Alapítvány, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint más jelentős vagyonnal rendelkező szervezetek esetében is hasonló átalakításokról döntött. Ezek közös eleme, hogy a közfeladatok nem feltétlenül szűnnek meg, hanem új szervezeti keretek között folytatódnak.

A 100 milliárdos vagyon visszakerülése az egyik legnagyobb tétel

A Vitézy által említett mintegy 100 milliárd forint jelentős összeg a mostani alapítványi átalakítások között. A tárca közlése alapján ennek kezelése a négy alapítvány közfeladatainak átvételével együtt kerül vissza az államhoz.

A következő időszakban az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogyan szervezik meg az egyes feladatok működtetését az új rendszerben. Vitézy azt ígérte, hogy a szolgáltatások színvonala nem romlik, miközben a vagyonkezelés és a pénzügyi működés átláthatóbbá válik.

Lezárul egy korábbi állami vagyonkezelési modell

Augusztus végével a Tisza-kormány szándéka szerint lezárul a nem felsőoktatási közfeladatokat ellátó kekvák korábbi modellje. A felszámolással a vagyon visszakerül az államhoz, a feladatokat pedig az erre kijelölt minisztériumok és állami szervezetek veszik át.

Vitézy minisztériumánál ennek mérlege négy alapítvány és mintegy 100 milliárd forintnyi vagyon. A kormány a változást az átláthatóság és a közvetlen állami ellenőrzés helyreállításaként értékeli, míg a korábbi rendszerrel kapcsolatos politikai felelősségről és annak céljairól megfogalmazott állítások továbbra is politikai értékelések.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.