A szabadkai főügyészség hét ember ellen nyomoz a szerb–magyar gázvezeték közelében áprilisban talált robbanóanyagok ügyében. A gyanú szerint az érintettek fegyverek és robbanószerkezetek illegális gyártásában, birtoklásában, szállításában és kereskedelmében vehettek részt. Az ügyészség közlése alapján a nyomozás során egy szervezett csoport került a hatóságok látókörébe, amely Szerbiában robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket és drónokat szerzett be és tárolt, majd ezeket uniós országokba juttathatta. A hatóságok több eszközt lefoglaltak, és más európai nyomozó szervekkel is együttműködnek. Az ügy hónapok óta húzódik, a mostani bejelentés azonban új szakaszt jelent a vizsgálatban. A hét gyanúsított büntetőjogi felelősségéről azonban csak az eljárás későbbi szakaszában születhet majd döntés.

Hét ember került a nyomozás középpontjába

A szabadkai főügyészség hétfőn jelentette be, hogy hét személlyel szemben folytat nyomozást a szerbiai Oromhegyes közelében, a szerb–magyar gázvezeték térségében április elején megtalált robbanóanyagok miatt. A közlemény szerint az érintetteket fegyverek és robbanószerkezetek illegális gyártásával, birtoklásával, szállításával és kereskedelmével gyanúsítják.

Az ügy hónapokon keresztül kevés új fejleményt hozott a nyilvánosság számára. Korábban annyit lehetett tudni, hogy a hatóságok elemzik azokat a hátizsákokat, amelyekben robbanóanyagot találtak, és az eredmények alapján döntenek a nyomozás további irányáról.

Szervezett csoportot azonosíthattak a hatóságok

A mostani ügyészségi tájékoztatás szerint az Oromhegyesnél talált eszközök körülményeinek tisztázására indított nyomozás során került a rendőrség látókörébe egy szervezett csoport. A gyanú szerint a csoport Szerbia területén robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket és drónokat szerzett be és tárolt.

A hatóságok állítása szerint ezeket az eszközöket később európai uniós tagállamokba szállíthatták. A nyomozás során robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket, drónokat, valamint az ezek használatához szükséges egyéb felszereléseket is találtak.

Más európai országok hatóságaival is együttműködnek

Mivel a gyanú szerint a csoport tevékenysége nem kizárólag Szerbiára korlátozódott, a szabadkai ügyészség más európai országok nyomozó hatóságaival is együttműködésre készül. A közlés alapján a vizsgálat egyik fontos kérdése az lehet, hogy pontosan milyen útvonalon és milyen célból mozgatták az eszközöket.

Az ügyészség egyelőre nem közölt részletes adatokat arról, hogy mely uniós országok lehetnek érintettek. Azt sem ismertették, hogy a hét gyanúsított közül ki milyen szerepet tölthetett be a feltételezett szervezett csoport működésében.

Április elején találták meg a robbanóanyagokat

Aleksandar Vučić szerb elnök április 5-én jelentette be, hogy robbanóanyagokat és gyújtózsinórokat találtak a szerb–magyar energetikai infrastruktúra közelében. A felfedezés időzítése különösen nagy politikai figyelmet kapott, mivel mindössze egy héttel a magyarországi országgyűlési választás előtt történt.

Az akkori magyar kormány részéről Orbán Viktor rendkívüli védelmi tanácsot hívott össze. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter az esetet „a szuverenitásunk elleni újabb támadásként” értékelte, miközben a történtek pontos háttere akkor még nem volt ismert.

Politikai találgatások is kísérték az ügyet

Az eset bejelentése után rövid időn belül több egymással ellentétes értelmezés jelent meg a nyilvánosságban. Egyes szakértők hamis zászlós művelet lehetőségét vetették fel, Magyar Péter, a Tisza akkori elnöke pedig szintén tett erre utaló megjegyzést.

Ezek azonban akkor sem bizonyított állítások voltak, hanem politikai és szakértői feltételezések. A mostani ügyészségi közlemény sem állította, hogy az áprilisi eset hátterében bármely állam vagy politikai szereplő állt volna.

Amerikai gyártmányú robbanóanyagról is szó volt

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója később azt mondta, hogy a helyszínen amerikai gyártmányú robbanóanyagokat találhattak. Ez az információ akkor újabb találgatásokat indított el arról, honnan származhattak az eszközök és hogyan kerülhettek a gázvezeték közelébe.

Ukrajna ugyanakkor kategorikusan tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz. Ennek ellenére Orbán Viktor másnap úgy nyilatkozott, hogy szerinte az eset beleillik egy olyan eseménysorba, amelyben Ukrajnának megvan a szükséges képessége hasonló műveletek végrehajtására, de ezt a feltételezést akkor sem támasztotta alá nyilvánosan bemutatott bizonyíték.

Vučić óvatosabb álláspontot képviselt

Aleksandar Vučić a történtek után hangsúlyozta, hogy Szerbia addig nem kíván határozott következtetéseket levonni, amíg nem tisztázzák pontosan, mi történt. A szerb elnök azt is mondta, hogy bár nyíltan Orbán Viktor választási győzelmét szerette volna, nem használná fel a szerb hadsereget egy másik ország választásába való beavatkozásra.

Vučić akkor azt közölte, hogy a szerb fél a magyarországi választás lezárulásáig sem kíván megalapozatlan állításokat tenni az ügyről. Ez a hozzáállás különbözött a magyarországi politikai megszólalások egy részétől, amelyek már a nyomozás korai szakaszában geopolitikai összefüggéseket vetettek fel.

A piacok nem reagáltak komoly pánikkal

Az eset politikai visszhangja ellenére a pénzügyi piacokon nem alakult ki jelentős bizonytalanság. A budapesti tőzsde az első kereskedési napon nem eséssel, hanem pozitív nyitással reagált.

Ez arra utalt, hogy a befektetők akkor nem tekintették az incidenst olyan eseménynek, amely közvetlenül veszélyeztetné Magyarország energiaellátását vagy a régiós gazdasági stabilitást. A gázvezeték működésének tartós kieséséről vagy tényleges megrongálásáról sem érkezett jelentés.

A mostani nyomozás új irányt adhat az ügynek

A hét személy elleni eljárás az eddigi egyik legkonkrétabb fejlemény az áprilisi ügyben. A hatóságok most már nem kizárólag a megtalált robbanóanyagok eredetét és műszaki jellemzőit vizsgálják, hanem egy feltételezett szervezett csoport tevékenységét is.

A nyomozás ugyanakkor továbbra sem zárult le, ezért nem ismert, hogy az ügyészség végül vádat emel-e a hét gyanúsított ellen. A büntetőjogi felelősségükről csak a bizonyítékok értékelése és egy esetleges későbbi bírósági eljárás után lehet végleges következtetést levonni.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.