Négy alkotmánybíró, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is távozott tisztségéből szeptember 1-jén, miután hatályba lépett a 17. Alaptörvény-módosításnak a 70 éves felső korhatárt visszaállító rendelkezése. Polt mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán megbízása is megszűnt. A szabályozás a rendszerváltozás után eredetileg már létezett, 2010 után azonban eltörölték. Az Országgyűlésnek hatvan napon belül új alkotmánybírákat kell választania a távozók helyére. A módosítás emellett kilenc évre rövidíti a bírák megbízatását, és az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választják meg maguk közül három évre. Az új szabályok a testület működésének több alapvető elemét is átalakítják érdemben.

Négy alkotmánybíró megbízása ért véget egyszerre

Szeptember 1-jével megszűnt Polt Péter alkotmánybírósági elnöki tisztsége, és vele együtt három másik alkotmánybíró megbízása is véget ért. Az MTI beszámolója szerint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán ugyancsak távozott a testületből.

A változás közvetlen oka a 17. Alaptörvény-módosítás, amely ismét bevezette a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybírói tisztség esetében. A rendelkezés hatálybalépése miatt azoknak a tagoknak a megbízása megszűnt, akikre az új korhatári szabály már vonatkozott.

Visszatért a 70 éves felső korhatár

A 70 éves korhatár nem új elem a magyar alkotmányos rendszerben, mivel a rendszerváltozás után eredetileg is ilyen szabály vonatkozott az Alkotmánybíróság tagjaira. Ezt a korlátozást azonban 2010 után eltörölték, így az alkotmánybírói megbízatás később életkori felső határ nélkül is folytatódhatott.

A 17. Alaptörvény-módosítás ezt a korábbi szabályozást állította vissza. Ennek következményeként egyszerre több személy megbízása is megszűnt, köztük az Alkotmánybíróságot vezető Polt Péteré.

Hatvan napja van a parlamentnek az új tagok megválasztására

A hatályos szabályok szerint az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új alkotmánybírákat választania azok helyére, akiknek megszűnt a megbízása. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek viszonylag rövid idő alatt kell pótolnia a négy távozó tagot.

A lépés azért is jelentős, mert az Alkotmánybíróság eredetileg 15 tagú testület. A megüresedő helyek betöltése ezért közvetlenül érinti a testület létszámát és működését, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új alkotmánybírákat.

A határozatképességet is szabályozza a törvény

Az Alkotmánybíróság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada jelen van. A szabály emellett azt is előírja, hogy az elnöknek, akadályoztatása esetén az elnökhelyettesnek vagy az elnök által kijelölt tagnak jelen kell lennie.

A négy távozás miatt ezért nemcsak a személyi összetétel változik, hanem a testület működésének gyakorlati feltételei is új helyzetbe kerülnek. A következő időszakban az új tagok megválasztása mellett az elnöki feladatok rendezése is szükségessé válik.

Az Alkotmánybíróság tagjai választják majd az elnököt

A 17. Alaptörvény-módosítás az elnök megválasztásának módját is megváltoztatta. A jövőben nem az Országgyűlés választja meg közvetlenül az Alkotmánybíróság elnökét, hanem ismét a testület tagjai dönthetnek arról, hogy közülük ki töltse be a tisztséget.

Az elnöki megbízatás három évre szól majd. Ez a rendszer szintén egy korábbi megoldáshoz való visszatérést jelent, és az Alkotmánybíróság belső döntésére bízza, ki irányítsa a testület munkáját.

Kilenc évre csökken az alkotmánybírói mandátum

A módosítás az alkotmánybírók megbízatásának hosszát is érinti. A korábbi 12 éves mandátum helyett a jövőben kilenc évre választják majd meg a testület tagjait.

A változás így egyszerre érinti az alkotmánybírák szolgálati idejét, életkori korlátját és az elnök kiválasztásának módját. A 17. Alaptörvény-módosítás tehát több ponton is átalakítja azt a rendszert, amely az elmúlt években meghatározta az Alkotmánybíróság személyi összetételét.

Egy másik új szabály már Hende Csaba mandátumát is érintette

Az Alaptörvény módosítása azt is kimondta, hogy annak az alkotmánybírónak megszűnik a megbízatása, aki már nem választható országgyűlési képviselővé. Ez a rendelkezés korábban már Hende Csaba alkotmánybírói tisztségére is közvetlen hatással volt.

Hende 2002 és 2025 között volt országgyűlési képviselő, és ezzel elérte a maximumként meghatározott három parlamenti ciklust. Emiatt a módosított szabályok alapján korábban neki is távoznia kellett az Alkotmánybíróságról.

Több ponton átalakul az Alkotmánybíróság személyi rendszere

A most életbe lépett változások alapján az Alkotmánybíróság személyi rendszere egyszerre több elemében módosul. Visszatér a 70 éves felső korhatár, rövidebb lesz az alkotmánybírói mandátum, az elnököt pedig ismét maguk a tagok választják majd.

Ehhez társul az a szabály is, amely az országgyűlési képviselővé választhatósághoz köti az alkotmánybírói megbízatás fennmaradását. A négy szeptember 1-jei távozás így egy nagyobb alkotmányos átalakítás közvetlen következménye.

Polt Péter elnöki időszaka is lezárult

Polt Péter távozásával egyúttal megszűnt az Alkotmánybíróság élén betöltött elnöki megbízatása is. Az új rendszer alapján a következő elnököt már nem az Országgyűlésnek kell kiválasztania, hanem a testület tagjai dönthetnek róla saját soraikból.

Az új elnök megválasztásának pontos időpontja a testület személyi helyzetének rendezésétől is függhet. Előbb az Országgyűlésnek kell gondoskodnia a megüresedett alkotmánybírói helyek betöltéséről a törvényben meghatározott hatvannapos határidőn belül.

Az Országgyűlés előtt áll a következő döntés

A mostani változás tehát nem zárja le az Alkotmánybíróság átalakulását, hanem újabb személyi döntéseket tesz szükségessé. A parlamentnek négy új alkotmánybírót kell választania, ezt követően pedig az új szabályok szerint maga a testület választhatja meg elnökét.

A szeptember 1-jén életbe lépett rendelkezések azonnali személyi következménye Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán távozása lett. A következő hatvan nap egyik fontos parlamenti feladata így a megüresedett alkotmánybírói helyek betöltése lesz.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.