Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést, miközben több további szerződés és intézmény átvilágítása is folyamatban van. A miniszter a Telexnek adott interjúban beszélt a Századvég, az Observer, a Kommentár Alapítvány és a Nézőpont Intézet ügyeiről, a titkosított kormányhatározatok feloldásáról, valamint az ügynökakták nyilvánosságáról. Kitért az NVVH működésére, a nemzetbiztonsági szervek irányítására, a vagyonadóra, a kata átalakítására, az új alkotmány vitájára, az energetikára és az azonos nemű párok jogegyenlőségére is. Ruff szerint a kormány gyorsabb közpénzügyi eljárásokat is szeretne bevezetni az elszámoltatási ügyek hosszú elhúzódásának megelőzése érdekében a jövőben.

Kétezer milliárd forint értékű ügyekben tettek feljelentést

Ruff Bálint szerint a kormány eddig összesen mintegy kétezer milliárd forint értékű ügyben fordult a hatóságokhoz. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a feljelentések megtétele még nem jelenti a büntetőjogi felelősség megállapítását, arról minden esetben a nyomozó hatóságoknak, majd adott esetben az ügyészségnek és a bíróságnak kell döntenie.

A miniszter arra is kitért, hogy egy feljelentés előkészítése viszonylag gyorsan megtörténhet, a rendőrségi nyomozások azonban ennél lényegesen hosszabb ideig tarthatnak. A kormány ezért azon dolgozik, hogy bizonyos közpénzügyi ügyekben gyorsított eljárásra legyen lehetőség, mert Ruff szerint nem elfogadható, ha ezek a folyamatok tíz-tizenöt éven keresztül húzódnak.

A Századvég átvilágítása is folyamatban van

Ruff elmondta, jelenleg zajlik a Századvéghez kapcsolódó állami kifizetések áttekintése is. Állítása szerint a szervezet az elmúlt tíz év során összesen 20-30 milliárd forint közpénzt kapott különböző tanulmányok, kutatások és egyéb megrendelések teljesítésére.

A miniszter jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentést terveznek tenni. A vizsgálat jelenlegi szakaszában ugyanakkor még nem ismert, hogy pontosan mely szerződések miatt fordulhatnak a hatóságokhoz, illetve milyen jogi minősítés alapján indulhat majd eljárás.

Az Observer és a Kommentár Alapítvány ügyében már léptek

Ruff Bálint felidézte, hogy az Observerrel kapcsolatban már tettek feljelentést, miután szerinte a cég „horribilis” összegekért végzett médiafigyelési feladatokat. A miniszter arról nem közölt további részleteket, milyen konkrét szerződések vagy teljesítések miatt látták indokoltnak a hatósági eljárás kezdeményezését.

A Kommentár Alapítvánnyal kapcsolatban szintén feljelentés született, Ruff megfogalmazása szerint pedig a szervezetnek „huszonmilliárdért vettek ingatlanokat”. A miniszter azt is mondta, munkatársai jelenleg összesítik, mennyi állami pénz került a Nézőpont Intézethez.

Nyilvánossá tennék az állami közvélemény-kutatásokat

Ruff kritikusan beszélt azokról az összegekről is, amelyeket az állam korábban különböző kutatási és tanulmánykészítési feladatokra fizetett ki. Úgy fogalmazott, a magyar állam 10-20 milliárd forintot költött olyan munkákra, amelyek egy részét szerinte a ChatGPT rendkívül gyorsan képes lenne előállítani.

A miniszter bejelentette, hogy néhány héten belül nyilvános közbeszerzést írnak ki a közvélemény-kutatási feladatokra. A tervek szerint a pályázat elbírálása után minden olyan kutatás nyilvános lesz, amelyet a magyar állam rendel meg.

Feloldhatják mintegy száz titkosított határozat titkosítását

Ruff Bálint reményei szerint még ezen a héten körülbelül száz úgynevezett háromezres kormányhatározat titkosítását oldhatják fel. Ezeket a dokumentumokat ezt követően nyilvánosságra is hoznák.

A miniszter a büntetőjogi felelősség kérdéséről azt mondta, minden egyes szerződést és döntést aláírt valaki. Megjegyezte, hogy a háromezres határozatokat például az akkori miniszterelnök írta alá, de azt ismét hangsúlyozta, hogy a konkrét büntetőjogi következtetéseket nem a kormány, hanem a nyomozó hatóságok vonhatják le.

Navracsics Tibor korábbi tárcájának szerződéseit is vizsgálják

Ruff arról is beszélt, hogy jelentős összegű szerződéseket találtak Navracsics Tibor volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábbi tárcájánál. Saját megfogalmazása szerint „majdnem leszédült az asztalról”, amikor meglátta, milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel.

A miniszter nem ismertette részletesen, pontosan mely vállalkozásokról és milyen szerződésekről van szó. Így egyelőre az sem világos, hogy ezek közül mely ügyek vezethetnek esetleges feljelentéshez vagy további vizsgálathoz.

Lázár János 2014-es utazásait is nyilvánosságra hoznák

Ruff Bálint Lázár János 2014-es külföldi utazásairól is beszélt, amikor Lázár még a Miniszterelnökséget vezette. A mostani miniszter azt állította, már tudják, hol járt elődje, mit csinált és miért titkosították az ezzel kapcsolatos információkat.

Ruff azt ígérte, ezeket az adatokat is nyilvánosságra fogják hozni. Megfogalmazása szerint akkoriban „megállás nélküli bizniszelés ment” olyan szereplőkkel, akiket az akkori politikai retorika akár külföldi vagy globalista érdekeket képviselő szereplőként is leírhatott volna, és szerinte ezeknek a kapcsolatoknak egy részét szintén titkosították.

Az NVVH az elmúlt 16 év feltárására jött létre

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról Ruff azt mondta, az intézményt az elmúlt 16 év eseményeinek feltárására hozták létre. A cél szerinte nemcsak az, hogy korábbi ügyeket vizsgáljanak meg, hanem az is, hogy a feltárt hibákból olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megakadályozhatják hasonló esetek megismétlődését.

Ruff hangsúlyozta, hogy semmilyen szerepe nem volt Unger Anna Róza NVVH-elnökké választásában, mivel nem országgyűlési képviselő, ezért nem is szavazott a személyéről. Azt mondta, az eddig megnevezett két vezetőt szerinte teljesen átlátható eljárásban választották ki.

Tóth Péter koordinálja a nemzetbiztonsági területet

A Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ formálisan Ruff minisztériumához került, de a miniszter szerint ez „bonyolult jogi helyzet”. Elmondása alapján a két szervezetet nem ő koordinálja közvetlenül, hanem Magyar Péter miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter.

Ruff ezzel kapcsolatban emlékeztetett korábbi ígéretére, hogy a titkosszolgálatok tényleges irányítása nem kerül hozzá. A miniszter azt mondta, ezt az ígéretét tartja is, miközben a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ feladatait eltérő jellegűnek nevezte.

Akár 60-80 ezer név is nyilvánosságra kerülhet az ügynökaktákból

Ruff Bálint az ügynökakták megnyitásáról is beszélt, és azt mondta, szakmai becslések szerint 60-80 ezer név kerülhet nyilvánosságra. A tervek szerint egy nagy lista készülhet azokról, akik a korábbi rendszerben besúgóként működtek.

A miniszter azt mondta, nem tudja, lesznek-e közöttük olyan személyek, akik 1990 után fontos gazdasági vagy politikai szereplővé váltak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a teljes nyilvánosságot támogatja, még akkor is, ha szerinte az akták tartalma sok családnak fájdalmat okozhat.

Vagyonadó és kata-átalakítás is érkezhet

Ruff szerint az igazságosabb adórendszer egyik mérföldköve lesz az egymilliárd forint feletti vagyonokra tervezett vagyonadó. A részletes szabályokat egyelőre nem ismertette, így az adó mértéke, pontos alapja és a vagyon meghatározásának módja sem ismert.

A miniszter azt is mondta, szeptemberben a szakminiszter előáll a kisadózók tételes adójának igazságosabbá tételét célzó javaslatokkal. Ugyancsak szeptemberben kezdődhet meg a népszavazással szentesített új alkotmány részletes megvitatása, amelybe Ruff szerint a lehető legszélesebb körben szeretnék bevonni az ellenzéket is.

Szélerőművek, energiaközösségek és jogegyenlőség

Az energetikáról szólva Ruff kijelentette, hogy a területhez hozzá kell nyúlni. A kormány már kiírt egy szélerőmű-pályázatot, emellett azt szeretnék elérni, hogy a kisebb települések számára is létrejöhessenek helyi energiaközösségek.

Az azonos nemű párok házasságával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Én a jogegyenlőségben hiszek”. Hozzátette, szerinte egy állami intézményben élő árva gyermek számára jobb lehet egy szerető azonos nemű pár családjában felnőni, mint állami gondozásban maradni.

Ruff szerint azért lett miniszter, hogy ne csak beszéljen a változásról

Ruff Bálint az interjúban saját politikai szerepéről is beszélt. Azt mondta, azért vállalta el a miniszteri felkérést, hogy a rendszerváltás „motorja” legyen, és számára ez annak vállalását jelentette, hogy ne csak elemzőként mondja el, mit kellene másként csinálni, hanem vegyen részt a változtatások végrehajtásában is.

Arról is beszélt, hogy továbbra sem szokta meg teljesen a politikusi szerepet, nincs nyilvános Facebook-, TikTok- vagy Instagram-oldala, és nem szeret szelfizni. Magyar Péter intenzív közösségimédia-jelenlétét ugyanakkor azzal indokolta, hogy a miniszterelnöknek szerinte nincs olyan saját médiabirodalma, mint amilyennel Orbán Viktor volt kormányfő rendelkezett, ezért ezeken a felületeken tartja közvetlenül a kapcsolatot sokszínű követőtáborával.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.