Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy bezárják a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét, válaszul arra, hogy Németország bezáratja a berlini Orosz Ház kulturális központot. Lavrov szerint Moszkva nem hagyhatja válasz nélkül a német lépést, mert az szerinte az orosz önbecsülést is érinti. A döntés tovább élezi a Berlin és Moszkva közötti diplomáciai konfliktust, amelyet a lipcsei repülőtér elleni, meghiúsult dróntámadás ügye erősített fel. Németország Oroszországot teszi felelőssé, Moszkva ezt visszautasítja. Berlin emellett bezáratja a bonni orosz főkonzulátust, és szigorítja az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzéseit is, miközben Moszkva további válaszlépéseket helyezett kilátásba. A két ország viszonya így tovább romolhat.

Bezárják mindhárom oroszországi Goethe Intézetet

Szergej Lavrov csütörtökön, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon jelentette be, hogy bezárják a Goethe Intézet három oroszországi kirendeltségét. A döntés a moszkvai, a szentpétervári és a jekatyerinburgi intézményt egyaránt érinti.

Az orosz külügyminiszter egyértelműen a német kormány intézkedésére adott válaszként beszélt a bezárásról. Berlin korábban arról döntött, hogy megszünteti a német fővárosban működő Orosz Ház kulturális központ tevékenységét.

Lavrov szerint ez az orosz „önbecsülés” kérdése

Lavrov a bejelentés során azt mondta: „Természetesen bezárják őket, miután onnan elüldözték a kulturális központunkat, különben nem lenne önbecsülésünk.” Szavai alapján Moszkva a Goethe Intézet bezárását közvetlen és arányos politikai válaszként kezeli a berlini döntésre.

Az orosz külügyminiszter ennél tovább is ment, és az Európával fenntartott kapcsolatokról általánosabban is beszélt. Azt állította, hogy az európai országok tévesen feltételezik, hogy Oroszország a korábbi együttműködés helyreállítása érdekében engedményeket kérne vagy a szankciók feloldásáért könyörögne.

„Ilyesmi nem fog megtörténni”

Lavrov szerint Európa abból indult ki, hogy a korábbi gazdasági és politikai kapcsolatok annyira fontosak voltak Oroszország számára, hogy Moszkva később megpróbál majd visszatérni a régi együttműködéshez. A külügyminiszter ezt határozottan elutasította.

Úgy fogalmazott, hogy „ilyesmi nem fog megtörténni”, és szerinte ez „egyáltalán nincs benne” az orosz nép természetében. Hozzátette, hogy Oroszországnak megvan a „saját büszkesége”, ezzel is indokolva a német intézkedésekre adott válaszlépést.

A lipcsei drónügy élezte ki a konfliktust

A német–orosz diplomáciai vita legutóbbi fordulója egy augusztusi incidenshez kapcsolódik. A német hatóságok szerint Oroszország megbízásából kísérelhettek meg támadást végrehajtani a lipcsei repülőtér ellen egy robbanószerrel felszerelt drónnal.

A támadás végül meghiúsult, Németország azonban az eset miatt több diplomáciai intézkedést jelentett be Oroszországgal szemben. Moszkva visszautasította a német vádakat, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig súlyos hibának nevezte, hogy Berlin Oroszországhoz kötötte a történteket.

Berlin több válaszlépést is bejelentett

Németország nemcsak a berlini Orosz Ház bezáratásáról döntött. A német kormány azt is bejelentette, hogy megszüntetik a bonni orosz főkonzulátus működését, valamint szigorítják az orosz állampolgárok Németországba történő beutazásának ellenőrzését.

A lépések egyértelművé tették, hogy Berlin nem egyszeri diplomáciai tiltakozásként kezeli a lipcsei ügyet. Németország több területen is korlátozni kívánja az orosz jelenlétet, miközben Moszkva már korábban jelezte, hogy válaszolni fog az intézkedésekre.

Az Orosz Ház bezárása után jött a Goethe Intézet elleni lépés

A berlini Orosz Ház kulturális központ bezárása különösen érzékeny pontnak bizonyult Moszkva számára. Orosz részről már a német döntés után jelezték, hogy annak következményei lesznek, Lavrov mostani bejelentése pedig ezt a fenyegetést váltja konkrét intézkedéssé.

A Goethe Intézetek bezárása nem katonai vagy gazdasági szankció, hanem elsősorban kulturális és diplomáciai jelentőségű lépés. Ettől függetlenül jól jelzi, hogy a két ország közötti feszültség már a kulturális kapcsolatok intézményeit is közvetlenül érinti.

1992 óta működik Goethe Intézet Moszkvában

Oroszország első Goethe Intézete 1992-ben nyílt meg Moszkvában, nem sokkal a Szovjetunió összeomlása után. A szervezet azóta a német nyelv és kultúra közvetítésének egyik legfontosabb intézménye lett Oroszországban.

Az intézet nemcsak nyelvtanfolyamokat és kulturális programokat kínált, hanem a német és az orosz kulturális élet közötti kapcsolatok fenntartásában is szerepet játszott. A moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségek bezárása ezért több évtizedes intézményi jelenlét végét jelentheti.

Nem először zárnak be külföldi kulturális intézményt Oroszországban

Oroszország korábban más nyugati kulturális szervezetek működését is korlátozta diplomáciai konfliktusok részeként. Egy Nagy-Britanniával kialakult vita után 2018-ban a British Council oroszországi működésének megszüntetését is elrendelték.

A Goethe Intézet mostani bezárása ebből a szempontból nem példátlan lépés, ugyanakkor tovább szűkíti a nyugati kulturális intézmények oroszországi mozgásterét. Ezúttal azonban Moszkva kifejezetten egy német intézkedés közvetlen megtorlásaként indokolja a döntést.

Egyre mélyebb a német–orosz diplomáciai konfliktus

A Goethe Intézetek bezárása újabb állomása annak a konfliktusnak, amelyben Berlin és Moszkva egymást követő intézkedésekkel válaszol a másik fél lépéseire. A lipcsei drónügy után Németország orosz diplomáciai és kulturális intézmények ellen lépett fel, Oroszország pedig most német kulturális intézmények bezárásával válaszol.

A jelenlegi helyzetben egyik fél sem mutatja jelét annak, hogy gyorsan csökkentené a feszültséget. Lavrov kijelentései alapján Moszkva kifejezetten arra készül, hogy viszonozza a Németország által bevezetett korlátozásokat, miközben Berlin a lipcsei incidensre hivatkozva további biztonsági intézkedéseket tart fenn.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.