A közmédia a választások után is milliárdokat fizet a magyar labdarúgás közvetítési jogaiért, bár az új, egyéves megállapodás lényegesen olcsóbb a korábbinál. Az MTVA 6 milliárd forintért vásárolta meg az MLSZ sorozatainak jogait, miközben piaci szereplők szerint azok reális értéke nagyjából 3 milliárd lehet. A döntés egy eredménytelen tender és hosszas bizonytalanság után, közvetlenül a bajnoki rajt előtt született meg. A háttérben a szakmai szereplők szerint politikai kényszerhelyzet állt, amelyet még az előző kormány döntései idéztek elő. Az egyéves szerződés időt ad arra, hogy jövőre valódi verseny alakulhasson ki a közvetítési jogokért több piaci szereplő bevonásával és hosszabb távú szerződéssel.

Hatmilliárd forintért maradt a közmédiánál a magyar foci

Az MLSZ a mostani bajnokság rajtja előtt mindössze egy héttel jelentette be, hogy a szövetség által szervezett sorozatok közvetítési jogait ismét az állami média vásárolja meg. Az egyéves megállapodás értéke 6 milliárd forint, ami jelentős összeg, de még így is lényegesen kevesebb annál, amit a közmédia az előző szerződés alapján fizetett.

A 2021-ben megkötött korábbi megállapodás idényenként 9,8 milliárd forintról indult, ráadásul a díj minden évben az inflációval emelkedett. Ennek eredményeként 2025-ben az MTVA már közel nettó 13 milliárd forintot fizetett az MLSZ-keretszerződés alapján.

A szakma szerint a jogok csak nagyjából 3 milliárdot érnek

A mostani hatmilliárdos ár tehát a korábbi összeghez képest jelentős csökkenés, de a piaci szereplők egy része szerint még mindig túl magas. Több szakértő és televíziós piaci szereplő nagyjából 3 milliárd forintra becsülte a hazai futballközvetítési jogok reális piaci értékét.

Ebből a szempontból az MTVA még most is körülbelül kétszeres árat vállalt a piaci becsléshez képest. Ugyanakkor az összeg a korábbi évekhez viszonyítva már komoly megtakarítást jelent, hiszen nagyjából a felére csökkent az állami média által fizetett díj.

A tender végül eredménytelenül zárult

A megállapodás egyik legfurcsább eleme, hogy közben már hónapok óta futott egy hivatalos pályázat a közvetítési jogok értékesítésére. Az MLSZ közvetlenül a választás után írta ki a tendert, de a többszöri határidő-hosszabbítás után sem sikerült eredményesen lezárni az eljárást.

A pályázat első határideje május 4. volt, ezt azonban később többször kitolták. Az első körös ajánlatok végül csak június elején érkeztek be, amikor már alig másfél hónap volt hátra a bajnoki rajtig.

Nyolcmilliárdos minimumárat szabott az MLSZ

A tender első változatában az MLSZ 8 milliárd forintos minimumárat határozott meg. Ezt a televíziós piac több szereplője irreálisan magasnak tartotta, különösen úgy, hogy a közvetítési jogok mellé jelentős technikai kötelezettségek is társultak.

A nyertesnek nem pusztán a kész közvetítéseket kellett volna átvennie. Az összes mérkőzést 6 vagy 12 kamerával kellett volna rögzíteni, emellett a VAR és a lesjelző rendszer technikai hátterének biztosítása is a jogtulajdonos feladata lett volna.

A szoros határidő elriasztotta a televíziókat

Egy ilyen közvetítési rendszer felépítése jelentős előkészítést és beruházást igényel. Málnay B. Levente, a Sport TV-t is működtető AMC Global Media közép- és észak-európai alelnöke szerint egy kereskedelmi szereplőnek különösen nehéz néhány hónap alatt váratlanul több milliárd forintot elkülönítenie.

A kereskedelmi televíziók üzleti tervei jóval korábban elkészülnek, ezért egy tavasszal meghirdetett, nyáron induló ekkora sportjog megszerzése komoly pénzügyi és technikai kockázatot jelent. Nem véletlen, hogy a pályázaton végül csak kevés szereplő jelent meg.

Az MTVA, a Network4 és az AMC próbálkozott

Az első fordulóban az MTVA mellett a Network4 és az AMC is adott be ajánlatot. Az AMC azonban a kiírásban szereplőtől eltérő technológiai vállalásokkal pályázott, így már ekkor látható volt, hogy nehéz lesz kompromisszumot találni.

A második körre az MLSZ módosította a csomagokat, és több elemet összevont. A piaci szereplők ezt úgy értelmezték, hogy a szövetség ismét elsősorban az MTVA-val szeretne megállapodni.

Közben a közmédiánál vezetési átmenet alakult ki

A probléma azonban az volt, hogy az MTVA éppen átalakulóban volt. A korábbi vezetés már nem vállalhatott volna egy ilyen súlyú és a következő évre is átnyúló kötelezettséget, az új vezetési struktúra pedig még nem állt fel teljesen.

A második tenderfordulóban ezért végül nem érkezett érvényes ajánlat. A bajnoki rajt viszont gyorsan közeledett, így egyre valósabbá vált annak veszélye, hogy közvetítési megállapodás nélkül indul el az NB I.

A kormányzat is bekapcsolódhatott az egyeztetésekbe

A G7 információi szerint az MLSZ a kormányzat képviselőivel is tárgyalt a kialakult helyzetről. A beszámoló szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó sport-szakállamtitkárság és a Pénzügyminisztérium képviselői is részt vehettek az egyeztetéseken.

A Pénzügyminisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy nem vesz részt a közmédia műsorstruktúrájáról, beszerzéseiről vagy sportközvetítési jogairól szóló döntésekben. A tárca szerint feladata kizárólag a törvényben meghatározott finanszírozási összegek számszaki rögzítésére terjed ki.

Egy évre szól a megállapodás

A végleges szerződés fontos eleme, hogy csak a mostani szezonra szól. Ez azt jelenti, hogy az állam nem vállalt többéves kötelezettséget, miközben az MLSZ és a televíziós piac is kapott egy teljes évet a következő tender előkészítésére.

A rövid időtáv azért is lényeges, mert a piaci szereplők így jövőre ismét versenybe szállhatnak a közvetítési jogokért. Több televíziós társaság már jelezte, hogy megfelelő feltételek esetén érdekli a következő pályázat.

A foci finanszírozása is veszélybe kerülhetett volna

A szakmai szereplők szerint a közvetítési megállapodás hiánya nemcsak televíziós problémát okozott volna. Az MLSZ-től érkező közvetítési jogdíjak a hazai profi klubok finanszírozásának fontos részét jelentik, ezért egy teljes szezonnyi bevétel kiesése több egyesület helyzetét is megrendíthette volna.

Egy ágazati szereplő szerint a kormánynak azt kellett mérlegelnie, hogy nagyobb politikai kockázatot jelent-e egy még mindig piaci ár feletti szerződés megkötése, vagy az, ha több NB I.-es klub pénzügyi helyzete súlyosan megrendül.

Az előző kormány csak egyéves szerződést engedett

A mostani kapkodás hátterében a forrás szerint egy korábbi politikai döntés állt. Az MLSZ már 2024 végén elkezdett dolgozni azon, hogy az MTVA-val és a Szerencsejáték Zrt.-vel hosszabb, hatéves megállapodást kössön, és 2025 elejére az egyeztetett szerződéscsomag is elkészült.

Az akkori Fidesz-kormány azonban végül úgy döntött, hogy az állami szereplők csak a 2025–2026-os szezon végéig vállalhatnak kötelezettséget. Csányi Sándor MLSZ-elnök később nyilvánosan is arról beszélt, hogy a rövidítés a közelgő országgyűlési választások miatt történt.

A választásokig nem lehetett érdemben tárgyalni

Vági Márton, az MLSZ főtitkára szerint a szövetség 2025 őszén ismét elkezdte előkészíteni a következő időszak szerződéseit. Az állami partnerek alacsonyabb szintjein volt is hajlandóság az egyeztetésekre, de vezetői szinten azt jelezték nekik, hogy a választásig nem születik döntés.

Ez magyarázhatja, miért csak közvetlenül az áprilisi választás után indult el a tender. A kormányváltást követően ráadásul új döntéshozókkal kellett tárgyalni, miközben több érintett állami intézménynél is vezetőváltás zajlott.

Jövőre valódi verseny jöhet

Az MLSZ a tervek szerint már heteken belül megkezdi a következő tender előkészítését, hogy ne ismétlődjön meg az idei időzavar. A cél az, hogy jóval korábban kiírják a pályázatot, és lehetőséget biztosítsanak több kereskedelmi szereplő számára is.

Az AMC és a Network4 egyaránt jelezte, hogy megfelelő feltételek mellett megfontolhatja az indulást. A piaci információk szerint rajtuk kívül további televíziós szereplők is érdeklődhetnek a hazai labdarúgás közvetítési jogai iránt.

Akár több csatorna is közvetítheti az NB I.-et

A következő időszakban olyan modell is kialakulhat, amelyben nem egyetlen televíziós társaság kapja meg a teljes bajnokságot. Az MLSZ külön csomagokban értékesítheti a jogokat, vagy több szereplőből álló konzorcium veheti át a közvetítéseket.

Ebben a rendszerben a kereskedelmileg vonzóbb mérkőzések piaci csatornákhoz kerülhetnének, miközben a kevésbé nézett találkozók közvetítésében továbbra is szerepet vállalhatna a közmédia. Az MLSZ hosszabb távon 2031-ig szeretne megállapodni a következő partnerekkel, hogy elkerülje a mostanihoz hasonló utolsó pillanatos helyzetet.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.