A Tisza-kormány átfogóan felülvizsgálja azokat a több ezer milliárd forint értékű állami szerződéseket, amelyeket az Orbán-kormány magántőkealapok tulajdonában álló vállalkozásokkal kötött. A vizsgálatok középpontjában az átláthatóság, a közpénzek felhasználása és az állami megbízások háttere áll. Augusztus 5. óta a magántőkealapok fontosabb tulajdonosait már nem lehet elrejteni a nyilvánosság elől, a bejelentési kötelezettséget elmulasztók pedig új állami forrásoktól és szerződésektől eshetnek el. A legnagyobb tételt a becslések szerint 24 ezer milliárd forintos autópálya-koncesszió jelentheti, de a 4iG-csoport és a hulladékkoncesszió kapcsolatrendszerét is vizsgálják. Több korábbi támogatási döntést már vissza is vontak az új szabályok alapján a kormány döntéseivel az elmúlt hetekben.

Több ezer milliárd forintnyi szerződés kerülhet nagyító alá

A 24.hu szerint a Tisza-kormány több olyan, összességében több ezer milliárd forint értékű szerződést vizsgál, amelyet még az Orbán-kormány kötött magántőkealapok tulajdonában álló vállalkozásokkal. A vizsgálatok alapját részben azok az új átláthatósági szabályok adják, amelyek augusztus elejétől megnehezítik, hogy az ilyen alapok mögött álló fontosabb tulajdonosok rejtve maradjanak.

Az új rendszer lényege, hogy aki nem tesz eleget a kötelező tulajdonosi bejelentésnek, az nem pályázhat új állami vagy uniós forrásokra, és új szerződést sem köthet az állammal. Ez már önmagában jelentős változást hozhat azoknál a cégeknél, amelyek korábban magántőkealapokon keresztül jelentek meg állami beruházásokban vagy támogatási programokban.

Már most is elbuktak jelentős támogatásokat

A 24.hu több olyan példát is felsorol, amikor az új szabályok következtében már korábban megítélt vagy kilátásba helyezett források kerültek veszélybe. Az egyik ilyen ügy az Opus Titászhoz kapcsolódó nagy energetikai hálózatfejlesztési pályázat volt.

A másik jelentős eset a Gallicoop Zrt.-hez kötődött, amelynek 33 milliárd forintos uniós támogatását visszavonták. A lap szerint ezek azonban még csak az első látványos következményei annak a folyamatnak, amely a nagyobb állami szerződésrendszerek felülvizsgálatával folytatódhat.

A 24 ezer milliárdos autópálya-koncesszió lehet a legnagyobb tétel

A vizsgálatok egyik legfontosabb célpontja a becslések szerint 24 ezer milliárd forint értékű autópálya-koncesszió lehet. A 35 évre szóló szerződésrendszert korábban az Orbán-kormány kötötte meg, és a Tisza-kormány már több alkalommal jelezte, hogy részletesen át akarja világítani annak pénzügyi és tulajdonosi hátterét.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az elmúlt hónapokban többször egyértelművé tette, hogy a konstrukciót teljes körűen megvizsgálják. Magyar Péter miniszterelnök pedig korábban a „közpénzzabrálás” kifejezést használta a 35 éves koncesszióval kapcsolatban, ez azonban a kormányfő politikai minősítése, nem egy lezárt jogi vizsgálat megállapítása.

Hét magántőkealap jelenik meg az MKIF mögött

Az autópálya-koncessziót működtető MKIF tulajdonosi struktúrája azért is került különösen a figyelem középpontjába, mert a háttérben hét magántőkealap jelenik meg tulajdonosi szerepben. A konstrukció tényleges haszonhúzóinak teljes köre korábban nem volt átlátható a nyilvánosság számára.

Az új szabályok éppen az ilyen helyzeteken változtatnának. Ha az érintett alapok továbbra is részt akarnak venni állami szerződésekben vagy új forrásokat szeretnének igénybe venni, a fontosabb tulajdonosi információkat nyilvánosságra kell hozniuk.

A 4iG és az állam kapcsolatát is átvilágítják

A kormány nemcsak az autópálya-koncessziót vizsgálja, hanem a 4iG-csoport és a magyar állam közötti szerződéses és tulajdonosi kapcsolatokat is. A csoport több vállalatának tulajdonosi szerkezetében szintén megjelennek magántőkealapok.

A 24.hu szerint ezért a 4iG körüli állami üzletek is az átvilágítás részét képezik. A forrás ugyanakkor nem részletezi, hogy pontosan mely szerződéseket vizsgálják, illetve hogy a folyamat eddig feltárt-e konkrét szabálytalanságot.

A hulladékkoncesszió is teljes körű vizsgálat alatt van

Az autópályák mellett a hulladékgazdálkodási koncessziót is teljes körűen áttekinti a kormány. Ennél a konstrukciónál azonban eltérő a tulajdonosi háttér, mivel a koncesszió jogosultja a Mol-csoport, nem pedig egy magántőkealapokon keresztül felépített társaság.

A két ügy közös pontja az, hogy mindkettő hosszú időre meghatározza jelentős közszolgáltatások működését és jelentős állami pénzügyi kötelezettségeket érint. A Tisza-kormány ezért ezeknél is azt vizsgálja, milyen feltételekkel kötötték meg a szerződéseket, és indokolt-e bármilyen módosítás.

Az új szabályok választás elé állítják a magántőkealapokat

Az augusztus 5-én hatályba lépett átláthatósági szabályok alapvetően megváltoztatják a magántőkealapok helyzetét. Korábban ezek a konstrukciók lehetővé tették, hogy a nyilvánosság csak korlátozottan lássa, kik állnak egy-egy alap mögött, miközben az alapok jelentős vállalkozások tulajdonosai lehettek.

Mostantól azoknak, akik állami szerződésekből vagy új forrásokból szeretnének részesülni, fel kell fedniük a jogszabály által előírt tulajdonosi adatokat. Ha ezt elmulasztják, új állami megbízást nem kaphatnak.

Az Orbán-éra nagy üzletei kerülhetnek sorra

A mostani felülvizsgálatok ezért nem egyetlen ágazatra vagy vállalatcsoportra korlátozódnak. A kormány olyan szerződéses rendszereket is áttekint, amelyek hosszú évekre vagy akár évtizedekre rögzítették az állam kötelezettségeit és magánvállalkozások bevételeit.

Az autópálya-koncesszió ebből a szempontból kiemelkedik a becsült 24 ezer milliárd forintos értékével. Emellett azonban az energetikai, telekommunikációs és hulladékgazdálkodási kapcsolatok is olyan területek, ahol jelentős állami vagy közpénzügyi érintettség van.

A vizsgálatok eredménye még nem ismert

A felülvizsgálat önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi érintett szerződés szabálytalan vagy jogellenes lenne. A folyamat célja annak megállapítása, hogy a szerződések megfelelnek-e az új átláthatósági követelményeknek, illetve milyen pénzügyi és gazdasági következményeik vannak az állam számára.

A konkrét következmények így szerződésenként eltérhetnek. Egyes esetekben új állami források elvesztése, másutt szerződéses újratárgyalás vagy további vizsgálat jöhet szóba, de ezekről csak az átvilágítások eredménye alapján lehet dönteni.

Választaniuk kell az átláthatóság és az állami megbízások között

Az új rendszer egyik legfontosabb következménye, hogy a magántőkealapok mögötti szereplők már nem őrizhetik meg ugyanúgy anonimitásukat, ha továbbra is részesedni kívánnak állami forrásokból. A szabályozás lényegében az átláthatóságot teszi az új állami üzletek egyik feltételévé.

A következő hónapokban ezért az lehet meghatározó, hány érintett alap tesz eleget a bejelentési követelményeknek, és mit talál a kormány a korábban kötött nagy értékű szerződések átvilágítása során. A több ezer milliárdos állami üzletek felülvizsgálata így az Orbán-korszak gazdasági konstrukcióinak egyik legnagyobb szabású utólagos ellenőrzésévé válhat.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.