Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, amelynek első szakaszában tíz vidéki mikrotérség száz települése kap lehetőséget saját fejlesztési terveinek kidolgozására. A program alapja, hogy tíz település évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretről dönthet közösen, helyi igények alapján. A kormányfő szerint 2027 augusztusától országosan is elindulhat a rendszer, amely 2174 települést és mintegy 1,85 millió embert érinthet. Magyar emellett a megyei közgyűlések megszüntetését és teljes átalakítását is előkészíti, mert szerinte azok kiüresedtek és közpénzek pazarlását szolgálják. A megtakarításokat vidéki fejlesztésekre fordítanák, helyi közösségi döntések alapján, átláthatóbb rendszerben, hosszú távon. A következő években, országszerte, a kormány tervei szerint.

Tíz településenként egymilliárd forintos keretet ígérnek

Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén jelentette be, hogy a kormány megkezdi a Szent István vidékfejlesztési program végrehajtását. A miniszterelnök felidézte, hogy a Tisza még ellenzéki pártként, több mint egy évvel ezelőtt, augusztus 20-án tett ígéretet arra, hogy új fejlesztési rendszert hoz létre a magyar falvak és vidéki közösségek számára.

A vállalás szerint tíz település évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet kaphatna. Magyar hangsúlyozta, hogy a kormány nem Budapestről akarja meghatározni, mire költsék a pénzt, hanem azt várja, hogy az érintett települések közösen döntsenek a számukra legfontosabb beruházásokról.

Helyben döntenének arról, mire költsék a pénzt

A kormányfő szerint a program alapelve az lesz, hogy a helyi közösségek maguk határozzák meg fejlesztési prioritásaikat. A településeknek le kell ülniük egymással, fel kell mérniük a térség problémáit és lehetőségeit, majd közösen kell dönteniük arról, milyen projektekre kérnek támogatást.

Magyar úgy fogalmazott, hogy a kormány feladata ebben a rendszerben elsősorban a pénzügyi háttér biztosítása lesz. A helyiek feladata pedig az, hogy meghatározzák, szükségük van-e útra, rendelőre, bölcsődére, közösségi térre, vízmegtartó rendszerre, munkahelyteremtő beruházásra vagy más fejlesztésre.

Tíz mikrotérségben indul a kísérleti szakasz

Elsőként tíz vidéki mikrotérségben próbálják ki az új rendszert. A program Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékén indul el.

A kormányfő szerint a kezdeti szakasz összesen száz települést és csaknem százezer embert érint majd. Magyar azt is közölte, hogy ezekben a térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Helyiek és szakemberek együtt készítik el a fejlesztési terveket

A következő hónapokban a helyben élők és szakemberek közösen mérik fel az érintett térségek helyzetét. A tervek szerint először fejlesztési stratégiát készítenek, majd összeállítják azokat a beruházásokat, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból is megvalósíthatók.

Magyar szerint ezután a helyi közösségek mondhatják meg, mely projektek fontosak számukra. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány komolyan akarja venni a helyben élők tudását, tapasztalatait és igényeit.

Magyar szerint a politika évtizedek óta adós a vidékkel

A kormányfő felszólalásában hosszasan beszélt arról is, hogyan látja a magyar vidék elmúlt évtizedeit. Szerinte a falvakban élő embereket túl gyakran nézték le, használták ki vagy kezelték pusztán politikai szavazóbázisként.

Magyar azt mondta, ha egy ország hosszú időn keresztül nem tud jövőképet kínálni a vidéki fiataloknak, annak látható következményei lesznek. Ilyenkor elköltöznek a fiatalok, bezárhatnak iskolák és üzletek, csökkenhet a munkahelyek száma, az egészségügyi ellátás pedig egyre távolabb kerülhet a kisebb településektől.

Budapest és a vidék szembeállítását is bírálta

A miniszterelnök szerint az elmúlt időszak politikája mesterséges ellentétet teremtett a városi és vidéki emberek között. Úgy fogalmazott, hogy a falvakban élőket azzal riogatták, hogy ami Budapestről vagy külföldről érkezik, az veszélyes, miközben más politikai erők a vidéki embereket kezelték lenéző módon.

Magyar hangsúlyozta, hogy szerinte Budapest nem ellensége a vidéknek, és a falu sem ellensége a városnak. Azt mondta, erős Magyarország csak erős helyi közösségekkel létezhet, ezért a kormány meg akarja szüntetni ezt a politikai szembenállást.

Megszüntetnék a megyei közgyűléseket

A beszéd másik fontos bejelentése a megyei közgyűlések jövőjét érintette. Magyar Péter azt mondta, már dolgoznak azon a javaslaton, amely a szerinte „kiüresített” közgyűlések megszüntetését és a teljes rendszer átalakítását célozza.

A miniszterelnök azzal vádolta a korábbi kormányokat és a jelenlegi ellenzéki pártokat, hogy a megyei közgyűléseket politikai kifizetőhelyként használták. Kijelentései politikai minősítések, ugyanakkor a kormányfő konkrétan is jelezte, hogy a jelenlegi struktúrát nem kívánják változatlan formában fenntartani.

Évi több tízmilliárd forintos megtakarítással számolnak

Magyar szerint a megyei közgyűlési rendszer átalakításával évente több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani. Ezt az összeget a kormány vidéki fejlesztési programokra fordítaná át.

A kabinet korábban már megszüntette a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítését, valamint csökkentette a vezetők fizetését. Magyar szerint ezek csak az első lépések voltak, és most ennél sokkal átfogóbb szerkezeti változtatást készítenek elő.

A fiatalok helyben tartását tartja az egyik fő célnak

A miniszterelnök a vidékpolitika egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte, hogyan lehet elérni, hogy a fiataloknak valódi választási lehetőségük legyen a szülőhelyükön maradni. Szerinte pusztán hazaszeretetre és kötődésre hivatkozva nem lehet azt várni egy húszéves embertől, hogy helyben alapítson családot vagy vállalkozást.

Magyar úgy fogalmazott, ehhez munkahelyre, bölcsődére, megfelelő utakra, internetre és más alapvető infrastruktúrára van szükség. A kormány célja szerinte az, hogy vidéken maradni ne kényszer, hanem valódi, szabad és fenntartható életlehetőség legyen.

2027 augusztusa után országosan is elindulhat

A kezdeti, tíz térséget érintő szakaszt a kormány értékelni fogja, és ennek eredményei alapján alakítaná ki az országos vidékfejlesztési hálózatot. Magyar Péter közlése szerint 2027. augusztus 20-a után kezdődhet meg a program országos kiterjesztése.

A jelenlegi tervek szerint a Szent István vidékfejlesztési program hosszabb távon 2174 vidéki települést érinthet. Ez mintegy 1 millió 850 ezer ember számára jelenthet közvetlen fejlesztési lehetőségeket.

A kormány közelebb vinné az államot a kisebb településekhez

Magyar Péter szerint a kabinet egyik feladata az, hogy az államot újra közelebb vigye az emberekhez, a legkisebb településeken is. Beszédében történelmi párhuzammal azt mondta, ahogy ezer évvel ezelőtt tíz település közösen épített templomot, ma tíz település együtt építhet infrastruktúrát és teremthet jövőt.

A kormányfő arra kérte a vidéken élőket, hogy vegyenek részt a tervezésben, mondják el, mire van szükségük, és ellenőrizzék a program végrehajtását. A Szent István-program így a tervek szerint nem kizárólag új finanszírozási forma lenne, hanem a helyi döntéshozatal szerepét is jelentősen megerősítené.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.