Magyar Péter miniszterelnök szerint Ausztria Brüsszelben kifogásolta a paksi atomerőmű működését segítő dunai fenékküszöb építését, amelyet a kormány az augusztusi rekordalacsony vízállás miatt rendelt el. A kormányfő azt írta, jelenleg ennek a létesítménynek köszönhető, hogy az erőmű zavartalanul üzemel, és odaszúrt az osztrák félnek az azbesztügy miatt is. Az osztrák Innovációs, Mobilitási és Infrastrukturális Minisztérium azt közölte, hogy nem tett panaszt, viszont az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és a Duna Régió Stratégiájában részt vevő országok képviselői egyeztetnek a szervekkel. A nyári helyzetben Paks majdnem teljesen leállt, egy turbina azonban működésben maradt, majd az erőmű teljes kapacitásra állt vissza később.

Magyar Péter szerint a fenékküszöb nélkül nem működne zavartalanul Paks

Magyar Péter szerdán a Facebookon számolt be arról, hogy szerinte Ausztria Brüsszelben panaszt tett Magyarországgal szemben a paksi atomerőmű hűtővízellátását segítő dunai fenékküszöb megépítése miatt. A miniszterelnök azt írta: „Jelenleg csak a megépített fenékküszöbnek köszönhetően tud zavartalanul üzemelni a Paksi Atomerőmű.”

A kormányfő bejegyzésében az osztrák féllel kapcsolatban egy másik ügyre is utalt. „Jó lenne, ha az osztrákok azbeszt ügyben lennének ilyen aktívak…” – fogalmazott Magyar, részletesebben azonban ebben a posztban nem fejtette ki a megjegyzést.

Az osztrák minisztérium szerint nem tettek panaszt

Magyar Péter állítására az osztrák Innovációs, Mobilitási és Infrastrukturális Minisztérium közlése árnyaltabb választ adott. Az APA osztrák hírügynökség megkeresésére azt közölték, hogy Ausztria nem tett hivatalos panaszt Magyarországgal szemben a fenékküszöb ügyében.

Az osztrák tárca ugyanakkor megerősítette, hogy az Európai Bizottság és a budapesti székhelyű Duna Bizottság közvetlen kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal. Az EU Duna Régió Stratégiájában részt vevő országok képviselői szintén közös álláspontot dolgoztak ki az ügyben.

Vitézy Dávidnak és Magyar Péternek is elküldték az álláspontot

Az osztrák minisztérium szerint a Duna Régió Stratégiájához kapcsolódó közös álláspontot már eljuttatták Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez, valamint Magyar Péter miniszterelnökhöz. A közlésből ugyanakkor nem derült ki, hogy a dokumentumban pontosan milyen kifogásokat vagy javaslatokat fogalmaztak meg a részt vevő országok.

A Duna Régió Stratégiáját 2011-ben, az Európai Unió Tanácsának akkori magyar soros elnöksége alatt fogadták el. Maga a stratégia nem jelent jogilag kötelező előírásrendszert, ezért az abban megfogalmazott közös álláspont önmagában nem azonos egy uniós kötelezettségszegési eljárással.

Az Európai Bizottság külön eljárást indíthat, ha uniós jogsértést lát

Az uniós szabályok betartását az Európai Bizottság felügyeli. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy egy tagállam valamely uniós jogszabályt megsértett, kötelezettségszegési eljárást indíthat vele szemben.

A jelenlegi információk alapján azonban ilyen eljárás megindításáról nem érkezett hír. Az osztrák fél közlése egyelőre arról szól, hogy több nemzetközi és uniós fórum kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal a dunai beavatkozás ügyében.

Rekordalacsony vízállás veszélyeztette az atomerőmű működését

A fenékküszöb megépítéséről a nyári rendkívül alacsony dunai vízállás miatt döntött a kormány. A Paksi Atomerőmű működéséhez jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, amelyet a Dunából vesznek ki, a rekordalacsony vízszint azonban komoly problémát okozott a rendszer számára.

A helyzet annyira kritikussá vált, hogy a nyáron csaknem teljesen le kellett állítani az atomerőművet. A teljes leállást végül sikerült elkerülni, mert a legnehezebb időszakban egy turbinát továbbra is működésben tudtak tartani.

Augusztus 12-én döntött a kormány a fenékküszöbről

A kormány augusztus 12-én határozott arról, hogy fenékküszöböt építenek a Dunán a szükséges vízszint biztosítása érdekében. Az intézkedést gyorsan megvalósítható megoldásként választották annak érdekében, hogy stabilizálják az atomerőmű hűtővízellátását.

A fenékküszöb a mederben kialakított műtárgy, amely a víz visszaduzzasztásával emeli meg a vízszintet egy meghatározott folyószakaszon. A paksi beavatkozás célja az volt, hogy az alacsony dunai vízállás mellett is biztosítható legyen az erőmű számára szükséges vízmennyiség.

Az atomerőmű később visszaállt teljes kapacitásra

A fenékküszöb megépítése után a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással tudott működni. Magyar Péter mostani közlése szerint jelenleg is a műtárgy biztosítja azt a vízszintet, amely mellett az erőmű zavartalan üzemeltetése fenntartható.

A kormányfő állítása így közvetlen kapcsolatot teremt a fenékküszöb megépítése és az ország egyik legfontosabb villamosenergia-termelő létesítményének üzembiztonsága között. Az osztrák fél viszont a nemzetközi egyeztetések tényét erősítette meg, miközben kifejezetten cáfolta, hogy hivatalos panaszt tett volna.

Nem ugyanazt állítja Budapest és Bécs

A két fél kommunikációja között ezért lényeges különbség van. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Ausztria „bepanaszolta” Magyarországot Brüsszelben, míg az osztrák minisztérium szerint hivatalos panasz nem történt.

Az ugyanakkor mindkét közlésből látszik, hogy a paksi fenékküszöb ügye nem maradt kizárólag magyar belügy. Az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és a Duna Régió Stratégiájához kapcsolódó országok is foglalkoznak a kérdéssel, és kapcsolatban vannak a magyar kormány illetékeseivel.

A következő kérdés az lehet, lesz-e hivatalos uniós eljárás

Jelenleg nincs információ arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított volna Magyarországgal szemben a fenékküszöb miatt. A mostani egyeztetések ezért egyelőre nem jelentenek automatikusan jogi vitát Magyarország és az Európai Unió között.

A kialakult helyzetben egyszerre van jelen az energiabiztonsági szempont és a dunai beavatkozás nemzetközi megítélése. A paksi atomerőmű számára a fenékküszöb a nyári vízhiány idején kulcsfontosságú megoldássá vált, miközben a környező országok és uniós szereplők is figyelemmel kísérik a Duna állapotát érintő intézkedést.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.