Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint Európának saját mesterségesintelligencia-technológiára és több adatközpontra van szüksége, mert túl nagy kockázatot jelentene, ha az Egyesült Államok vagy Kína korlátozhatná a hozzáférést a kulcsfontosságú rendszerekhez. Lagarde úgy véli, az európai gazdaság működéséhez nem feltétlenül a világ legfejlettebb modelljei kellenek, hanem olyan „elég jó” megoldások, amelyek a legtöbb feladatot megbízhatóan ellátják, és európai infrastruktúrán futnak. Szerinte néhány éven belül a mesterséges intelligencia a határellenőrzéstől a banki fizetésekig számos alapvető területen válhat nélkülözhetetlenné, ezért a technológiai függőség komoly stratégiai és gazdasági sebezhetőséget okozhat Európa számára egy esetleges nemzetközi politikai vagy kereskedelmi konfliktus során is.

Lagarde szerint túl nagy kockázat a technológiai függőség

Christine Lagarde szerint Európának sürgősen csökkentenie kell függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától a mesterséges intelligencia területén. Az Európai Központi Bank elnöke úgy látja, hogy a kontinens saját modellek és saját számítási infrastruktúra nélkül olyan stratégiai kiszolgáltatottságba kerülhet, amely néhány éven belül már nemcsak a technológiai szektort, hanem az európai gazdaság szinte minden területét érintheti.

Lagarde szerint nem feltétlenül az a cél, hogy Európa mindenáron a világ legnagyobb vagy legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljeit építse meg. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy legyenek olyan európai fejlesztésű rendszerek, amelyek „elég jók” a legtöbb gyakorlati feladat ellátására, és amelyek európai adatközpontokban működtethetők.

Ez azért lenne fontos, mert az AI egyre mélyebben beépülhet az állami, gazdasági és egészségügyi infrastruktúrába. Ha ezeket a rendszereket kizárólag amerikai vagy kínai technológiára építenék, akkor Európa kiszolgáltatottá válhatna minden olyan döntésnek, amely a hozzáférés feltételeit megváltoztatja.

Néhány éven belül az AI alapvető rendszereket irányíthat

Lagarde szerint a mesterséges intelligencia szerepe rövid időn belül olyan szintre nőhet, hogy már nem pusztán irodai, kreatív vagy informatikai eszközként kell rá tekinteni. Úgy véli, a technológia hamarosan közvetlenül részt vehet az állami működésben, a közlekedésben, az egészségügyben és a pénzügyi rendszerben is.

Az EKB elnöke így fogalmazott: „Néhány éven belül az AI fogja ellenőrizni az árukat a határokon, eldönteni, mely adóbevallásokat kell ellenőrizni, irányítani a vonatokat, figyelni a betegeket a kórházi osztályokon és lebonyolítani a banki fizetéseket. A hozzáférés megszüntetése vagy feltételeinek megváltoztatása egyszerre érintené az összes gazdasági ágazatot.”

A felsorolás azt mutatja, hogy Lagarde nem elsősorban a mesterséges intelligencia kényelmi vagy üzleti felhasználásától tart, hanem attól, hogy a technológia kritikus infrastruktúrává válik. Ebben az esetben egy külső szolgáltató vagy egy másik ország döntése akár egyszerre több európai ágazat működését is érinthetné.

Olyan alkupozíció jöhet létre, amilyenre korábban nem volt példa

Lagarde szerint a mesterséges intelligencia feletti technológiai ellenőrzés olyan politikai és gazdasági alkupozíciót teremthet, amelyhez hasonlóval korábban egyetlen kereskedelmi partner sem rendelkezett Európával szemben. Egy olyan helyzetben ugyanis, amikor egész gazdasági ágazatok működése külföldi technológiától függ, a szolgáltatás hozzáférési feltételei önmagukban is tárgyalási eszközzé válhatnak.

Az EKB elnöke szerint ezt akár vámokról, digitális adókról vagy más kereskedelmi kérdésekről folyó vitákban is fel lehetne használni. Ha például egy amerikai vagy kínai szereplő olyan technológiai infrastruktúrát biztosítana, amely nélkül európai állami vagy pénzügyi rendszerek nehezen működnének, akkor a hozzáférés korlátozásának lehetősége komoly politikai nyomást jelenthetne.

Lagarde ezért nem csupán gazdaságfejlesztési kérdésként kezeli az európai AI-kapacitás kiépítését. Megközelítésében ez egyben szuverenitási, biztonsági és geopolitikai ügy is, amely közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió döntési önállóságához.

Több európai adatközpontra lenne szükség

A saját mesterségesintelligencia-modellek mellett Lagarde több európai adatközpont felépítését is szükségesnek tartja. Ezek biztosíthatnák azt a számítási infrastruktúrát, amelyen az európai fejlesztésű modelleket helyben lehetne működtetni, anélkül hogy a kontinens kizárólag más országokban található rendszerekre támaszkodna.

Az adatközpontok ebben a megközelítésben nem egyszerűen szerverparkok lennének, hanem az európai digitális önállóság kulcselemei. Ha a modellek fejlesztése és futtatása is európai infrastruktúrán történik, az csökkentheti annak kockázatát, hogy egy külső szolgáltató döntése vagy egy politikai konfliktus ellehetetlenítse a hozzáférést.

Lagarde álláspontja arra is rámutat, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében nemcsak maga a modell számít. Ugyanilyen fontos a mögötte álló hardver, az adatközponti kapacitás, az energiaellátás és az a technikai környezet, amelyben a rendszereket működtetik.

Nem a legnagyobb modell kell, hanem amelyik elég jó

Az EKB elnöke külön hangsúlyozta, hogy Európának nem feltétlenül kell minden technológiai versenyben az első helyre törnie. Szerinte sok feladathoz elegendőek lehetnek olyan modellek, amelyek ugyan nem a világ legerősebb rendszerei, de stabilan, biztonságosan és megbízhatóan képesek ellátni a szükséges feladatokat.

Ez a gondolat eltér attól a megközelítéstől, amely kizárólag a modellek méretével vagy képességeinek folyamatos maximalizálásával méri az AI-fejlesztések sikerét. Lagarde szerint az európai stratégia szempontjából az lehet fontosabb, hogy a szükséges funkciókat saját ellenőrzés alatt lehessen biztosítani.

Egy ilyen megközelítés különösen az állami és közszolgáltatási rendszerekben lehet jelentős. Egy adóellenőrzést, banki fizetést vagy vasúti irányítást támogató rendszer esetében ugyanis nem feltétlenül az számít, hogy képes-e a világ minden tudását feldolgozni, hanem az, hogy megbízhatóan elvégezze a rá bízott feladatot.

Az AI fejlesztési tempójáról is egyre nagyobb vita zajlik

Lagarde nyilatkozata egy olyan időszakban érkezett, amikor a mesterséges intelligencia fejlődésének sebessége és kockázatai egyre intenzívebb vitákat váltanak ki. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója nemrég egy esszében arról írt, hogy szerinte a vállalatoknak lassítaniuk kellene a modellek képességeinek fejlesztési ütemét.

Amodei érvelése szerint az egyre gyorsabban fejlődő rendszerek olyan kockázatokat teremthetnek, amelyek kezelésére sem a vállalatok, sem az államok nincsenek feltétlenül felkészülve. A felvetés lényege nem az AI-fejlesztés teljes leállítása, hanem annak mérlegelése, hogy a képességek növekedésének tempója összhangban van-e a biztonsági garanciák fejlődésével.

A vita jól mutatja, hogy egyszerre két, látszólag ellentétes nyomás nehezedik a technológiai szereplőkre és a kormányokra. Az egyik oldalról gyorsítani kellene az európai fejlesztéseket a stratégiai függőség csökkentése érdekében, a másik oldalról egyre több figyelmeztetés érkezik arra, hogy a kontrollálatlan fejlesztési verseny önmagában is komoly veszélyeket hordozhat.

Trump szerint egy „erős és magas IQ-jú” elnök kell az AI kordában tartásához

Dario Amodei figyelmeztetésére Donald Trump amerikai elnök is reagált. Trump azt mondta, hogy szerinte a mesterséges intelligencia kordában tartásához elsősorban egy „erős és magas IQ-jú” elnökre van szükség, és saját magát ilyen vezetőként jellemezte.

Trump reakciója alapvetően eltér Amodei óvatosabb megközelítésétől. Míg az Anthropic vezetője a fejlesztési ütem és a biztonsági korlátok kérdését vetette fel, az amerikai elnök a politikai vezetés erejét állította középpontba.

Lagarde megszólalása ugyanakkor egy harmadik szempontot hoz be a vitába. Ő nem elsősorban azt kérdezi, milyen gyorsan kell fejleszteni az AI-t, hanem azt, hogy Európa kinek a technológiájára támaszkodhat majd akkor, amikor ezek a rendszerek már a gazdaság alapvető működésének részévé válnak.

Európa számára stratégiai kérdéssé válhat a saját AI

Az Európai Központi Bank elnökének érvelése alapján a mesterséges intelligencia hamarosan ugyanúgy stratégiai infrastruktúrává válhat, mint az energiaellátás, a kommunikációs hálózatok vagy a pénzügyi rendszer. Ha Európa ezt az infrastruktúrát teljes egészében külső technológiai szolgáltatókra építi, akkor a kontinens gazdasági önállósága is csökkenhet.

Lagarde ezért az európai AI-fejlesztések felgyorsítását és saját adatközponti kapacitások kialakítását olyan biztosítéknak tekinti, amely egy későbbi geopolitikai vagy kereskedelmi konfliktus esetén különösen fontossá válhat. Szerinte nem feltétlenül az a cél, hogy Európa minden területen legyőzze az Egyesült Államokat vagy Kínát, hanem az, hogy ne váljon nélkülözhetetlen külső technológiák kiszolgáltatott felhasználójává.

A tét Lagarde szerint akkor válik igazán láthatóvá, amikor a mesterséges intelligencia már nem különálló digitális szolgáltatásként működik, hanem adóhatóságokat, kórházakat, közlekedési rendszereket és banki tranzakciókat támogat. Ebben a helyzetben a saját európai technológia és infrastruktúra kérdése már nem pusztán innovációs verseny, hanem gazdasági biztonsági kérdés is lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.