Balog Zoltán közleményben magyarázta meg, miért támogatta 2016-ban a bicskei gyermekotthon később szexuális bűncselekmények miatt jogerősen elítélt igazgatójának állami kitüntetését. A volt miniszter szerint egy kilenclépcsős eljárás hetedik szintjén hozott döntést, és akkor úgy tudta, hogy a jelöltet a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja, valamint nincs vele szemben kizáró ok. Balog azt állítja, a korábbi vizsgálatok anyagai nem jutottak el hozzá, az indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése pedig nem az ő feladata volt. Ugyanakkor elismerte, hogy a javaslattétel felelőssége alól ez nem menti fel. Közölte, hogy szükség esetén a parlamenti vizsgálóbizottság előtt is válaszol majd a kérdésekre részletesen is.

Orbán Viktor után Balog Zoltán is megszólalt a kitüntetés ügyében

Balog Zoltán korábbi miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményben részletesen ismertette, milyen eljárás vezetett ahhoz, hogy 2016-ban állami kitüntetésre javasolta a bicskei gyermekotthon akkori igazgatóját. A később jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélt intézményvezetőt gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt marasztalták el.

Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Orbán Viktor a kötcsei rendezvényen arról beszélt: a kitüntetési javaslatot valaki felterjesztette hozzá, de akkor nem nevezte meg, ki volt a kezdeményező. Magyar Péter miniszterelnök később nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyen Orbán aláírása szerepelt, és amelyből kiderült, hogy a felterjesztés Balog Zoltán akkori minisztertől érkezett.

Balog most azt állítja, hogy a döntést nem személyes ismeretség vagy saját kezdeményezés alapján hozta meg. Közleménye szerint egy többlépcsős, intézményesített folyamat részeként került elé a javaslat, amelyet a korábbi szinteken nem kifogásoltak.

Kilenc lépcsőből a hetediknél került hozzá az ügy

A volt miniszter szerint a kitüntetési eljárás összesen kilenc szintből állt, ő pedig a hetedik szinten, miniszterként döntött arról, hogy továbbküldi-e a javaslatot. Állítása szerint a felterjesztés a megyei igazgatóságtól indult, majd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjén és az Emberi Erőforrások Minisztériumának több szakmai szintjén keresztül jutott el a miniszteri kabinethez.

Balog hangsúlyozta, hogy a bicskei igazgató neve mintegy 150 másik jelölttel együtt került elé. Azt állítja, a kabinet külön csak azokkal az esetekkel foglalkozott részletesebben, amelyekkel kapcsolatban valamelyik korábbi szakmai szinten kifogás vagy kérdés merült fel.

A bicskei intézményvezető felterjesztése Balog szerint nem tartozott ezek közé. Emiatt a javaslatot továbbította a Miniszterelnökségen működő Kitüntetési Bizottsághoz, amely az ő közlése alapján többek között azt is ellenőrizte, hogy a jelölt szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban.

Balog szerint nem ismerte személyesen az igazgatót

A volt miniszter közleményében külön kitért arra, hogy személyesen nem ismerte a később elítélt intézményvezetőt. Állítása szerint sem a kitüntetés előtt, sem azt követően nem találkozott vele.

Balog azt írta, hogy a döntés pillanatában kizárólag azokat az információkat ismerte, amelyeket a felterjesztési dokumentum tartalmazott. Ezek szerinte szakmai méltatások voltak, és nem szerepelt bennük olyan adat, amely a bicskei gyermekotthonban korábban felmerült visszaélésekre vagy vizsgálatokra utalt volna.

A volt tárcavezető úgy fogalmazott: „2016-ban Bicske város díszpolgárát, a főváros Bárczy István-díjának tulajdonosát, abban a tudatban javasoltam a legalacsonyabb megítélhető állami kitüntetésre, melyből évente 250 adható, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja s vele kapcsolatban nincs kizáró ok.”

A 2011–2012-es vizsgálatról szerinte nem tudott

Balog közleményének egyik központi állítása, hogy a kitüntetési indítvány nem tartalmazott információt a bicskei gyermekotthonban 2011–2012-ben folytatott vizsgálatról. A volt miniszter szerint az intézmény akkor még a főváros fenntartásában működött, és az akkori eljárás anyagai később nem jutottak el az állami fenntartóhoz.

Balog azt írta, hogy a rendőrség akkori határozata szerint bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. Állítása szerint amikor 2012–2013-ban az intézmény állami fenntartásba került, az előző fenntartó nem adta át a korábbi vizsgálat dokumentumait a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Ez a magyarázat Balog álláspontja szerint azért fontos, mert ő a döntéskor olyan iratanyagból dolgozott, amelyben ezek az előzmények nem szerepeltek. A volt miniszter ezzel azt állítja, hogy a felterjesztés elé kerülésekor nem volt birtokában olyan információ, amely alapján a jelöltet ki kellett volna zárni a kitüntetésből.

Elismerte ugyanakkor a saját döntésének felelősségét

Balog Zoltán közleményében nem állította, hogy miniszterként semmilyen felelőssége nem lett volna az ügyben. Azt írta, hogy a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése ugyan nem az ő feladata volt, de ez nem mentesíti a saját, hetedik szinten meghozott javaslattételi döntésének felelőssége alól.

A volt miniszter ezzel lényegében azt különítette el, hogy szerinte a jelölt előzetes ellenőrzése más szervezeti szintek feladata volt, miközben a végső miniszteri továbbküldésről ő döntött. Álláspontja szerint ezt a döntést a hozzá eljutott dokumentumok és szakmai támogatások alapján hozta meg.

Balog arra is utalt, hogy az eljárásban több olyan szűrő volt, amelynek elvileg alkalmasnak kellett lennie az esetleges kizáró körülmények feltárására. Közlése alapján a bicskei igazgató esetében egyik korábbi szinten sem merült fel olyan kifogás, amely miatt az ügy külön miniszteri vizsgálatot igényelt volna.

A kitüntetés után körülbelül egy hónappal kért vizsgálatot

Balog szerint a kitüntetés átadása után nagyjából egy hónappal értesült civil forrásból olyan esetekről, amelyek szerinte már gyanakvásra adtak okot, és szexuális molesztálás lehetőségét vetették fel. A volt miniszter azt állítja, hogy ekkor azonnali vizsgálatot kért.

Az ügy később rendőrségi nyomozásig, majd bírósági eljárásig jutott. A volt igazgatót végül jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt.

Balog közleményének egyik fontos állítása tehát az, hogy a felterjesztéskor nem tudott a problémákról, és csak a kitüntetés után értesült olyan információkról, amelyek nyomán vizsgálatot kezdeményezett. Ezt az állítását a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán is részletesen számon kérhetik rajta.

Magyar Péter szerint az akkori vezetésnek tudnia kellett az előzményekről

Magyar Péter miniszterelnök ezzel szemben korábban azt állította, hogy a korábbi kormányzati vezetésnek tudnia kellett a gyermekvédelmi intézmény körüli korábbi eljárásokról. A kormányfő a hétvégi gyermekvédelmi sajtótájékoztatón és hétfői parlamenti felszólalásában is bírálta az előző kormányzatot a bicskei ügy miatt.

Magyar azt is nyilvánosságra hozta, hogy Balog Zoltán volt a 2016-os kitüntetés javaslattevője. A miniszterelnök emellett arra is emlékeztetett, hogy Balog később K. Endre elnöki kegyelmének ügyében is szerepet játszott, ezért szerinte a két ügy politikai és erkölcsi szempontból is összekapcsolódik.

Balog mostani közleménye ugyanakkor kizárólag a kitüntetéshez vezető eljárást magyarázza részletesen. A közleményben azt hangsúlyozta, hogy a 2016-os döntés idején szerinte nem állt rendelkezésére olyan információ, amely alapján a jelölés támogatását meg kellett volna tagadnia.

A parlamenti vizsgálóbizottság Balogot és Polt Pétert is meghallgatná

Balog Zoltán jelezte, hogy kész megjelenni az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Azt írta, ha a testület további információkat kíván szerezni a miniszteri időszakában végzett munkájáról, rendelkezésére áll.

A kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság korábbi döntése alapján Balog Zoltánt és Polt Pétert is meghallgatják. A testület így közvetlenül is kérdezheti Balogot arról, milyen információk jutottak el hozzá 2016-ban, miként működött a kitüntetési eljárás, és milyen felelősséget lát saját döntésében.

A mostani közlemény alapján Balog fő érve az, hogy a felterjesztési rendszer korábbi szintjei szakmailag támogatták a jelöltet, a korábbi vizsgálat dokumentumai pedig szerinte nem kerültek az állami fenntartóhoz és nem jutottak el a miniszteri kabinethez. Ugyanakkor maga is elismerte, hogy a folyamat végén ő volt az a miniszter, aki továbbította a javaslatot.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.