Bayer Zsolt és több jobboldali véleményformáló vasárnap délutánra tüntetést hirdetett a Terror Háza Múzeum elé, tiltakozásul Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának megszüntetése és az intézmény ideiglenes bezárása ellen. A demonstrációt szeptember 20-án 15 órakor tartják, október 23-ra pedig ugyanide Békemenetet is szerveznek. A felhívás szerint a szervezők attól tartanak, hogy a múzeum szakmai irányát politikai alapon változtatják meg. A kormány ezzel szemben azt közölte, hogy a bezárás átmeneti, célja pedig a szakmai és működési struktúra teljes átvilágítása. Tarr Zoltán korábban azt ígérte, hogy a Terror Háza még idén újranyithat, a végleges keretek kialakítása után ismét.

Vasárnap délutánra hívták utcára a szimpatizánsokat

Bayer Zsolt publicista szeptember 20-án, vasárnap 15 órára tüntetést hirdetett a Terror Háza Múzeum elé, miután egy nappal korábban hivatalosan is megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása. A felhíváshoz Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László is csatlakozott.

A szervezők élesen bírálták Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter döntését. A felhívásban azt írták, nem akarják, hogy a Terror Háza szakmai tartalmát olyan irányba alakítsák át, amely szerintük eltávolodna az intézmény eddigi történelmi és politikai értelmezésétől.

A tiltakozás tehát nemcsak Schmidt Mária menesztéséről szól, hanem arról is, hogy milyen tartalmi és emlékezetpolitikai irányt vesz majd a Terror Háza az átvilágítás után. A szervezők szerint az intézmény jelenlegi szemléletének alapvető megváltoztatása elfogadhatatlan lenne.

Október 23-ra Békemenetet is bejelentettek

A vasárnapi demonstráció mellett Bayerék október 23-ra Békemenetet is hirdettek ugyanahhoz az intézményhez. A szervezők a nemzeti ünnepen „minden magyart” a Terror Háza elé várnak, akinek szerintük fontos a haza és az ország jövője.

A szervezők azt is kifogásolják, hogy az ideiglenes bezárás időben közel esik az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához. Ebből politikai következtetéseket is levontak, a kormányzat azonban ezt a megközelítést nem fogadja el.

A Békemenet meghirdetése azt jelzi, hogy a Terror Háza ügye várhatóan az őszi politikai közélet egyik látványos konfliktusává válhat. A Fidesz és a hozzá közel álló véleményformálók már Schmidt Mária megbízatásának megszüntetése után élesen bírálták Tarr Zoltán döntését.

Schmidt Mária megbízatása kedden szűnt meg

Tarr Zoltán szeptember 15-én jelentette be, hogy megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása a Terror Háza Múzeumban. A miniszter egyúttal arról is tájékoztatott, hogy az intézmény ideiglenesen bezár, amíg lezajlik a kiállítás tartalmi átvilágítása és a kapcsolódó jogi, szakmai, gazdasági és működtetési kérdések rendezése.

A múzeum fenntartói háttere már korábban megváltozott. Az Országgyűlés döntése nyomán augusztus 31-én megszűnt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, amely korábban az intézményt működtette, feladatait pedig a kulturális tárca alá tartozó szervezet vette át.

Schmidt Mária már augusztus végén elköszönt az alapítványtól, de főigazgatói megbízatása egészen Tarr Zoltán szeptember 15-i döntéséig formálisan fennmaradt. A miniszter azt is jelezte, hogy a múzeumot nem végleg zárják be.

A minisztérium szerint nem az intézmény ellehetetlenítése a cél

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium álláspontja szerint az átvilágítás célja nem a Terror Háza működésének ellehetetlenítése. A tárca közlése szerint a fenntartói struktúra megváltozásával indokolttá vált az intézmény szakmai és működési gyakorlatának teljes körű felülvizsgálata.

A minisztérium szerint felelősebb döntés volt átmenetileg szüneteltetni a látogatást, mint úgy tovább működtetni a múzeumot, hogy közben annak szakmai és gazdasági modelljét éppen felülvizsgálják. Tarr korábbi közlése alapján a Terror Háza még 2026-ban újranyithat, miután kialakítják az új működési kereteket.

A tárca szerint a cél az, hogy az intézmény a jövőben szakmailag hitelesen, átláthatóan és a történelmi emlékezethez méltó módon működjön. A pontos újranyitási időpontot egyelőre nem közölték.

A Fidesz már kedden tiltakozott

A Fidesz parlamenti frakciója már Schmidt Mária megbízatásának megszüntetése napján élesen bírálta a döntést. A frakció az intézkedést politikai támadásként értékelte, és azt követelte, hogy a Terror Házát nyissák meg újra, Schmidt Máriát helyezzék vissza főigazgatói tisztségébe, Tarr Zoltán pedig kérjen bocsánatot.

Ez a Fidesz politikai álláspontja, amelyet a kormány vitat. A minisztérium szerint nem a Terror Háza történelmi szerepének felszámolásáról vagy az intézmény végleges bezárásáról van szó, hanem átmeneti szakmai és működési felülvizsgálatról.

A konfliktus így már túlmutat egy intézményvezető személyén. A vita középpontjába egyre inkább az kerül, milyen módon kell bemutatni a 20. századi diktatúrák történetét, illetve mennyiben maradjon meg a Terror Háza eddigi szakmai és emlékezetpolitikai megközelítése.

A múzeum jövőjéről az átvilágítás után döntenek

Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy pontosan milyen szakmai vagy tartalmi változtatások következhetnek az átvilágítás végén. A minisztérium azt közölte, hogy csak a vizsgálat megállapításainak ismeretében ad majd részletes tájékoztatást a Terror Háza jövőbeni működéséről.

Ez azért is fontos, mert Bayer Zsolték tiltakozása részben arra az állításra épül, hogy szerintük a kormány alapvetően meg akarja változtatni az intézmény tartalmát. A kabinet részéről ugyanakkor eddig nem jelentettek be olyan konkrét döntést, amely a kiállítás egyes történelmi korszakainak vagy témáinak eltávolításáról rendelkezne.

A vasárnapi tüntetés és az október 23-ra meghirdetett Békemenet ezért egy olyan folyamat ellen irányul, amelynek végleges eredménye egyelőre még nem ismert. Az viszont már most látható, hogy a Terror Háza vezetésének és működésének átalakítása jelentős politikai vitát váltott ki a kormány és az ellenzék, valamint a hozzájuk közel álló közéleti szereplők között.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.