Magyar Péter miniszterelnök kormányának egyik legérzékenyebb politikai kihívása az elszámoltatás üteme és hitelessége. A Tisza a választási kampányban erős ígéreteket tett a korábbi rendszer ügyeinek feltárására, ezért sok támogató gyors és látványos következményeket vár. A jogállami eljárások azonban nyomozást, bizonyítást, ügyészi döntéseket és bírósági szakaszt igényelnek, amelyek nem gyorsíthatók korlátlanul politikai akarattal. Magyar ezért az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet egyszerűen börtönbe zárni. A kormány vizsgálóbizottságokkal, feljelentésekkel, dokumentumok nyilvánosságra hozatalával és új vagyonvisszaszerzési intézményekkel próbálja fenntartani az elszámoltatás lendületét, miközben a büntetőjogi felelősségről továbbra is kizárólag az igazságszolgáltatás dönthet az egyes konkrét ügyekben végül jogerős ítélet alapján.

A kampányban magasra került a léc

A Tisza a 2026-os választási kampányban erőteljesen épített az előző kormány időszakának elszámoltatására. Magyar Péter több alkalommal is kemény retorikát használt Fidesz-közeli gazdasági és politikai szereplőkkel szemben, a „bilincs, bilincs, rács, rács” mondat pedig a kampány egyik legtöbbet idézett üzenetévé vált. A választás után azonban a politikai ígéreteket büntetőeljárásoknak, nyomozásoknak és bizonyítási folyamatoknak kell követniük, ezek tempóját pedig nem a kormány határozza meg.

Magyar ezt maga is egyre hangsúlyosabban mondja. Egy veszprémi fórumán arról beszélt, hogy sok választó szeretné már azt látni, hogy „kattannak a bilincsek”, ugyanakkor szerinte az igazságszolgáltatás nem működhet úgy, hogy politikai döntéssel egyszerűen börtönbe küldenek valakit. A miniszterelnök azt mondta, hogy a hatóságok dolgoznak, és további ügyekben is lehetnek fejlemények, de a jogállami kereteket be kell tartani.

Ez a különbség politikailag egyre fontosabbá válik. A politikai felelősség megállapítása, egy parlamenti vizsgálóbizottság következtetése, egy feljelentés, egy gyanúsítás és egy jogerős büntetőítélet ugyanis teljesen különböző kategóriák, amelyeket nem lehet egymással felcserélni.

Orbán Viktor büntetőjogi felelősségéről nincs jogerős döntés

A Tisza egyes támogatói és több, az előző kormányt hosszú ideje bíráló szereplő gyorsabb és látványosabb felelősségre vonást szeretne. Hadházy Ákos és más közéleti szereplők is beszéltek arról, hogy szerintük korábbi vezető politikusoknak büntetőjogi következményekkel kellene szembenézniük.

Orbán Viktor, Rogán Antal vagy bármely más volt kormányzati szereplő esetében azonban csak konkrét büntetőeljárás, bizonyítékok, vádemelés és jogerős bírósági ítélet alapján lehet büntetőjogi felelősségről beszélni. Az, hogy politikai ellenfeleik vagy választók büntetést követelnek, önmagában nem jelent jogi felelősséget.

Orbán Viktor eközben vitatja a volt kormány döntéseivel kapcsolatos feljelentések megalapozottságát. Egy szeptemberi megszólalásában azt mondta, szerinte a kormányzati döntések miatt tett feljelentések meg fognak hiúsulni, mert álláspontja szerint azok szabályszerűek és célszerűek voltak. Ez politikai álláspont, amelynek jogi helytállóságáról az egyes konkrét ügyekben az eljáró hatóságok és végső soron a bíróságok dönthetnek.

Magyar szerint gyorsítani kellene az eljárásokat

Magyar Péter szerint társadalmilag érthető az az igény, hogy a nagy jelentőségű büntetőügyekben ne tíz-tizenöt év alatt szülessenek jogerős döntések. A miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormány több erőforrást biztosít a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak, valamint változtatásokat tervez a büntetőeljárási szabályokon az ügyek gyorsítása érdekében.

A gyorsításnak ugyanakkor jogállami korlátai vannak. Egy eljárás nem válhat azért rövidebbé, mert az adott ügy politikailag fontos, és a terheltek védekezéshez, tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát is biztosítani kell.

Unger Anna Róza, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke már a parlamenti meghallgatásán is óvatosságra intett a gyors eredményekkel kapcsolatban. A parlament augusztus végén választotta meg Ungert a hivatal élére, mandátuma szeptember 1-jén kezdődött.

Vizsgálóbizottságokkal is tárnák fel a korábbi ügyeket

Az elszámoltatás egyik leglátványosabb politikai eszközei a parlamenti vizsgálóbizottságok lehetnek. Ezek azonban nem bíróságok, vagyis nem szabhatnak ki szabadságvesztést és nem állapíthatnak meg büntetőjogi bűnösséget.

A szabályok módosítása után ugyanakkor nagyobb eszköztár áll a bizottságok rendelkezésére. A beidézett személyek megjelenését kikényszeríthetik, és a bizottságok nyilvános meghallgatásokon vizsgálhatják az egyes ügyek politikai és intézményi hátterét. Több bizottság már megkezdte működését, és különböző korábbi kormányzati ügyek szereplőit készülnek meghallgatni.

A vizsgálóbizottságok egyik politikai jelentősége éppen az lehet, hogy a büntetőeljárásoknál jóval gyorsabban képesek nyilvánosság elé vinni dokumentumokat és meghallgatásokat. Megállapításaik ugyanakkor politikai természetűek, és nem helyettesítik a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság munkáját.

Huszonnégy ügyben tett feljelentést a kormány

A Tisza-kormány az elmúlt hónapokban több korábbi állami döntést és szerződést is átvilágított. A kormány saját, szeptember 8-i összesítése szerint a minisztériumok a kormányváltás óta 24 ügyben tettek feljelentést, összesen 2208 milliárd forintnyi közpénzt érintően, és az összesítés szerint 11 ügyben már megindult a nyomozás.

A feljelentések között szerepelnek banki finanszírozások, állami támogatások, közbeszerzések, közlekedési beruházások és más korábbi állami döntések. Fontos azonban, hogy egy feljelentés megtétele még nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt, ahogyan a nyomozás megindítása sem jelenti automatikusan az érintettek bűnösségét.

A kormány emellett több korábban nem nyilvános dokumentumot is közzétett, és külön felületen összesíti azokat az ügyeket, amelyekben a minisztériumok büntetőeljárást kezdeményeztek. Ez egyszerre szolgálhatja az átláthatóságot és azt a politikai célt, hogy az elszámoltatás témája folyamatosan napirenden maradjon.

A Volánbusz-ügy látványos fejleményt hozott

A választók által várt konkrét hatósági intézkedésekre az elmúlt hónapokban is volt példa. A Volánbusz-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 10-én nyolc korábbi vezető meggyanúsításáról számolt be, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatójáról. A rendőrség szerint a vizsgált, 2015 és 2018 közötti buszbeszerzésekből hozzávetőleg tízmilliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett.

Néhány nappal később újabb intézkedések történtek az ügyben, és sajtóértesülések szerint Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet is előállították. A Központi Nyomozó Főügyészség négy gyanúsított kihallgatásáról és három őrizetbe vételéről számolt be, de a hivatalos közlésben nem nevezte meg az érintetteket.

Ezek az intézkedések látványos fejlemények, de önmagukban még nem jelentenek jogerős felelősségre vonást. Minden gyanúsítottat és más érintettet megillet az ártatlanság vélelme, büntetőjogi felelősségüket pedig kizárólag bíróság állapíthatja meg.

Az elszámoltatás tempója politikai kérdéssé is vált

Magyar Péter számára ezért két eltérő elvárás között kell egyensúlyt teremteni. Egyfelől a Tisza kampányában hangsúlyos vállalás volt a korábbi rendszer ügyeinek feltárása és a jogsértések következményeinek érvényesítése, így támogatóinak egy része gyors eredményeket vár. Másfelől a kormány nem utasíthatja a rendőrséget, az ügyészséget vagy a bíróságokat arra, hogy politikai elvárás alapján kit és mikor ítéljenek el.

A következő időszak ezért nemcsak arról szólhat, hogy hány vizsgálat vagy büntetőeljárás indul, hanem arról is, képes-e a kormány világosan megkülönböztetni a politikai elszámoltatást a büntetőjogi felelősségre vonástól. Magyar legutóbbi megszólalásai alapján maga is arra próbálja felkészíteni támogatóit, hogy a látványos rendőrségi intézkedések és a jogerős ítéletek között akár hosszú idő is eltelhet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.