A kormány megkezdi a 2022-ben kötött, 35 évre szóló autópálya-koncesszió megszüntetését, amelynek keretében az MKIF Zrt. a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét üzemelteti és fejleszti. Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a szerződés több ponton jogszerűtlen és az állam számára előnytelen. A kabinet elsőként közös megegyezésre törekszik, mert egyoldalú felmondás esetén hosszú nemzetközi választottbírósági vita következhetne. A cél az, hogy az MKIF akár már év végén átadja feladatait és eszközeit a Magyar Közútnak. A kormány szerint a konstrukció túlárazott, a kockázatok jelentős része pedig az államnál maradt, miközben a koncesszor jelentős állami bevételekhez eddig jutott.

Már pénteken értesítik az MKIF-et

A kormány döntött arról, hogy megkezdi a 2022-ben indult, 35 évre szóló autópálya-koncesszió megszüntetését – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken. A kabinet még szeptember 18-án értesíti a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, és tárgyalást kezdeményez a szerződés lezárásáról.

A kormány nem azonnali, egyoldalú felmondásra készül. Vitézy szerint több jogi indok is lehetne erre, de ebben az esetben komoly jogvita indulhatna az állam és az MKIF között, amely akár hosszú évekig tartó nemzetközi választottbírósági eljáráshoz vezethetne.

A kabinet ezért elsőként közös megegyezéssel próbálja lezárni a koncessziót. A kormány terve szerint ideális esetben az MKIF már 2026. december 31-ével befejezné az érintett autópálya-szakaszok üzemeltetését, és a feladatok a Magyar Közúthoz kerülnének vissza.

Forrás: Vitézy Dávid prezentációja

A Magyar Közútnak az eszközöket is vissza kellene kapnia

Ez azonban nem egyszerű adminisztratív váltás lenne. Amikor az MKIF 2022. szeptember 1-jén átvette 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését, a Magyar Közút számos munkatársa, autópálya-mérnöksége, járműve és más eszköze is átkerült a koncessziós rendszerbe. Az MKIF saját tájékoztatása szerint közel 900 dolgozó került át az új üzemeltetőhöz, az érintett eszközállományt pedig a koncessziós társaság megvásárolta az államtól.

A koncesszió megszüntetéséhez ezért nem elég egyszerűen visszavenni az utak kezelését. A Magyar Közútnak ismét rendelkeznie kellene a szükséges humán és műszaki kapacitásokkal, telephelyekkel, járművekkel és egyéb infrastruktúrával.

Vitézy szerint ez az egyik fő oka annak, hogy a kormány tárgyalásos megoldást részesít előnyben. Így az eszközök és a működés átadása rendezettebben történhetne meg, és kisebb lenne annak kockázata, hogy fennakadás keletkezik az autópályák fenntartásában.

A szerződés 2022-től 2057-ig szól

Az előző kormány 2021-ben választotta ki az MKIF-et a 35 éves gyorsforgalmiút-koncesszióra. A társaság 2022 szeptemberétől vette át a hálózat jelentős részét, a szerződés pedig 2057-ig szól. Az MKIF Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzleti érdekeltségi köréhez kapcsolódik.

A vállalat saját közlése szerint jelenleg 1237 kilométernyi meglévő gyorsforgalmi utat üzemeltet, tart fenn és fejleszt. A szerződés alapján 2034-ig további új gyorsforgalmi utak építését, valamint meglévő szakaszok bővítését is vállalta.

A kormány pénteki prezentációja szerint a teljes, 35 évre számított szerződéses érték nettó mintegy 23 ezer milliárd forint lehet. Ez azonban hosszú időszakra vonatkozó becslés, amely az üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési díjak összességét tartalmazza, ezért nem azonos egy egyszeri állami kifizetéssel.

Forrás: Vitézy Dávid prezentációja

Vitézy szerint ez nem hagyományos koncesszió

A kormány egyik legfontosabb jogi érve az, hogy az MKIF-szerződés szerintük nem felel meg egy klasszikus koncesszió lényegének. Vitézy értelmezése szerint egy valódi koncessziónál a magánszereplőnek érdemi gazdasági kockázatot kell vállalnia, miközben ebben a konstrukcióban szerinte a kockázatok jelentős része végső soron az államnál maradt.

A kabinet ezért azt állítja, hogy a szerződés tartalma inkább közbeszerzési jellegű lehet, miközben jogilag koncesszióként kezelték. Ez a kormány jogi álláspontja, amelyet egy esetleges jogvita során választottbíróság vagy más illetékes fórum vizsgálhatna.

Az MKIF ezzel szemben korábban azt hangsúlyozta, hogy a társaság jelentős saját kockázatokat vállal. A vállalat többek között a forgalomból eredő gyorsabb amortizációt, a piaci finanszírozás megszerzését, az árfolyammozgásokat és az infláció egy részét emelte ezek között.

Forrás: Vitézy Dávid prezentációja

Az Európai Bizottság is kifogásolta a konstrukciót

Az Európai Bizottság 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó uniós szabályok feltételezett megsértése miatt. A Bizottság hivatalos közlése szerint felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert aggályai voltak a koncessziós szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

A jelenlegi kormány ezt az eljárást is saját érvelésének egyik elemként használja. Vitézy szerint az uniós, magyar közbeszerzési és szerződéses szabályok alapján is felmerülhetett volna a koncesszió felmondásának lehetősége.

A kormány ugyanakkor azt állítja, hogy Rogán Antal akkori miniszter 2024-ben a kabinet nevében lemondott egy olyan felmondási jogról, amely később megnehezítheti az állam helyzetét. Ennek jogszerűségét a mostani kormány vitatja, de erről jelenleg nincs olyan jogerős bírósági vagy választottbírósági döntés, amely véglegesen eldöntené a kérdést.

A kormány szerint több mint kétszeres az üzemeltetési költség

A kabinet egyik legerősebb gazdasági érve az állítólagos túlárazás. Vitézy azt mondta, a Magyar Közúttal készíttettek számításokat arról, mennyibe kerülne ugyanazoknak az üzemeltetési és nagykarbantartási feladatoknak az ellátása állami keretek között.

A kormány állítása szerint az MKIF egyes ilyen munkákat több mint kétszer olyan költséggel végez, mint amennyiért a Magyar Közút saját becslése alapján el tudná látni őket. A kabinet szerint a fejlesztési munkák is több mint 30 százalékkal lehetnek drágábbak.

Ezek egyelőre a kormány és a Magyar Közút számításai, nem független bírósági vagy hatósági megállapítások. Az MKIF korábban több hasonló összehasonlítást vitatott, és azt állította, hogy az egyes ajánlatok és költségszámítások eltérő műszaki tartalmat, szolgáltatási színvonalat és kockázatmegosztást tartalmazhatnak.

Forrás: Vitézy Dávid prezentációja

Az MKIF szerint a koncesszió nem kockázatmentes üzlet

Az MKIF az elmúlt hónapokban több alkalommal reagált a szerződéssel kapcsolatos kormányzati kritikákra. A vállalat azt állítja, hogy a koncesszió hosszú távú beruházási konstrukció, amelyben a tulajdonosok jelentős saját forrást biztosítottak, és a megtérülés nem az első néhány évre, hanem a 35 éves teljes időszakra épül.

A társaság azt is közölte, hogy 2025 végéig nettó 673 milliárd forint érkezett hozzá az államtól, amelyet állítása szerint az általa kezelt úthálózat üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordított. Az MKIF szerint a koncessziós díj teljes összege csak akkor jár, ha a cég teljesíti a szerződésben szereplő szolgáltatási követelményeket.

A társaság a 35 éves időtartamot sem tartja kirívónak. Saját összesítése alapján számos európai gyorsforgalmiút-koncesszió működik hasonló, 25–35 éves időtartammal.

A saját cégektől történő beszerzéseket is bírálta a kormány

Vitézy a sajtótájékoztatón külön kitért arra, hogy az MKIF több megrendelést a tulajdonosi körhöz kapcsolódó vállalkozásoknak adott. A miniszter szerint ez azért különösen problémás, mert a koncessziós konstrukcióban ezeknek a munkáknak jelentős része nem klasszikus állami közbeszerzés keretében történik.

A kormány több, Mészáros Lőrinc vagy más, a korábbi kormányhoz közel állónak tartott üzleti szereplők érdekeltségi köréhez kapcsolódó céget említett. Önmagában azonban az, hogy kapcsolt vagy tulajdonosi körhöz tartozó vállalkozás kap megrendelést, még nem bizonyít jogsértést; ehhez az egyes szerződések feltételeit, árazását és teljesítését külön kell vizsgálni.

Magyar Péter azt mondta, hogy az ügy miatt feljelentések is várhatók. A miniszterelnök ennél jóval erősebb, büntetőjogi tartalmú politikai kijelentéseket is tett egyes érintett üzletemberekről, ezek azonban nem tekinthetők bűnösséget megállapító ténynek. Büntetőjogi felelősséget csak jogerős bírósági ítélet állapíthat meg.

Már korán osztalékot fizetett a társaság

A kormány a szerződés gazdasági előnytelenségének egyik jeleként arra is hivatkozott, hogy az MKIF tulajdonosai már a koncesszió első éveiben jelentős osztalékot vehettek ki a társaságból.

Vitézy szerint egy klasszikus hosszú távú koncessziónál az lenne megszokott, hogy a magánbefektető az első időszakban jelentős saját beruházásokat finanszíroz, és a megtérülés inkább később jelentkezik. A kabinet szerint az MKIF esetében már a konstrukció kezdeti szakaszában több tízmilliárdos osztalékfizetés történt.

Az MKIF ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy tulajdonosai százmilliárdos nagyságrendű tőkét és tagi kölcsönt biztosítottak a beruházásokhoz, ezért szerinte félrevezető kizárólag az osztalékot vagy az államtól kapott díjakat nézni a teljes finanszírozási modell figyelembevétele nélkül.

Az M6-os ügy már előrevetítette a konfliktust

A kormány és az MKIF közötti vita augusztusban már kiéleződött az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetése miatt. Vitézy akkor visszavonta az előző kormány döntését, amely alapján az MKIF kapta volna meg a feladatot.

A jelenlegi kormány szerint az MKIF ajánlata lényegesen drágább volt más lehetőségeknél. A koncessziós cég ezt az összehasonlítást vitatta, arra hivatkozva, hogy az ajánlatok nem azonos szolgáltatási tartalomra vonatkoztak.

Ez az ügy politikai konfliktussá is vált. A Fidesz és Orbán Viktor több alkalommal azzal vádolta Vitézy Dávidot, hogy külföldi, elsősorban német gazdasági érdekeket képvisel. A kormány ezt visszautasította, Vitézy pedig most egyértelművé tette, hogy hosszú távon nem külföldi üzemeltetőnek akarják átadni az autópályákat, hanem az állami Magyar Közútnak.

Akár 2026 végén megszűnhetne a koncesszió

A kabinet jelenlegi célja tehát az, hogy az MKIF-fel közösen tárgyalva még az év végéig megállapodjanak a koncesszió lezárásáról. Ha ez sikerül, 2027-től ismét a Magyar Közút lehetne az ország gyorsforgalmi úthálózatának meghatározó állami üzemeltetője.

A legnagyobb nyitott kérdés az, hogy az MKIF milyen feltételekkel lenne hajlandó lemondani a még több mint három évtizedre szóló szerződéséről, hogyan rendeznék a meglévő hiteleket és folyamatban lévő beruházásokat, illetve milyen áron kerülnének vissza az eszközök és kapacitások az államhoz.

Ha nem sikerül megállapodni, a kormány továbbra is fenntartja az egyoldalú megszüntetés lehetőségét. Ebben az esetben viszont a jogvita kimenetele és pénzügyi következményei bizonytalanok lennének. A pénteki bejelentés ezért még nem maga a koncesszió megszűnése, hanem a több mint harminc évre szóló szerződés felszámolásának első hivatalos lépése.

MNO – Magyar News Online

Borítókép: Bruzák Noémi / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.