Willem Dafoe uralja Miguel Ángel Jiménez Az ünnepelt című filmjét, amely egy görög hajómágnás családjának széthullását és a korlátlan gazdagság határait vizsgálja. Marcos Timoleon mindent megszerezhetett, amit pénzzel, hatalommal vagy kapcsolatokkal el lehet érni, egyvalamit azonban nem tud irányítani: saját halandóságát és gyermekei sorsát. A fia halála után minden reményét lányába, Sofiába helyezi, akinek huszonötödik születésnapjára fényűző partit rendez magánszigetén. A látványos ünnepség mögött azonban manipuláció, családi feszültség és egy örökség jövőjéért folyó küzdelem bontakozik ki. Dafoe játéka kiemelkedő, a film viszont nélküle jóval kevésbé működik, mert története nem mindig képes felérni főszereplőjének erejéhez és jelenlétéhez.

Egy milliárdos, akinek mindenki engedelmeskedik

Miguel Ángel Jiménez filmje Panos Karnezis azonos című regényéből készült. A történet középpontjában Marcos Timoleon áll, akit Willem Dafoe alakít, és akinek figurája nyíltan Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnás alakját idézi. A film hivatalos ismertetői is egy Onasszisz-szerű iparmágnásként írják le a karaktert, aki egy mediterrán magánszigeten rendezi meg lánya 25. születésnapját.

A történet a hetvenes évek második felében játszódik. Marcos évekkel korábban elvesztette 18 éves fiát egy repülőgép-szerencsétlenségben, és a gyász azóta egyre erősebb kontrollkényszerré alakult. Mivel Sofia maradt az egyetlen örököse, a férfi már nemcsak a vállalatbirodalma, hanem lánya magánélete fölött is teljes ellenőrzést akar gyakorolni.

A születésnapi ünnepség ezért valójában nem pusztán fényűző családi esemény. Marcos számára ez egy újabb tárgyalóasztal, ahol minden vendégnek szerepe van, minden kapcsolat értelmezhető erőviszonyként, és szinte minden mondat mögött valamilyen szándék rejtőzik.

Dafoe úgy fenyegető, hogy alig emeli fel a hangját

A film legnagyobb erőssége egyértelműen Willem Dafoe. Marcos nem olyan milliárdos, aki folyamatosan ordít, dühkitörésekkel vagy nyílt fenyegetésekkel demonstrálja hatalmát. Éppen ellenkezőleg: abból meríti erejét, hogy egész életében hozzászokott ahhoz, mások alkalmazkodnak hozzá.

Dafoe ezért gyakran szinte mozdulatlan arccal játszik. Egy hosszabb pillantás, egy félbehagyott mondat vagy egy enyhén megváltozó hangsúly is elég ahhoz, hogy a körülötte állók pontosan megértsék, ki irányítja a helyzetet.

A film legjobb jelenetei sokszor nem a nagy fordulatokhoz kapcsolódnak, hanem egyszerű beszélgetésekhez. Marcos minden kapcsolatban hierarchiát keres, és rendszerint természetesnek veszi, hogy ő áll annak csúcsán. Saját alkalmazottait, vendégeit, feleségét és még a gyerekeit is úgy kezeli, mintha valamilyen módon az ő tulajdonát képeznék.

A pénzével mindent megvehet – kivéve azt, ami igazán számít

Az ünnepelt legerősebb gondolata nem önmagában a gazdagság kritikája, hanem annak határa. Marcos szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkezik, ezért egész életében megszokta, hogy problémáit pénzzel, befolyással vagy nyomásgyakorlással oldja meg.

A fia halála azonban olyan tapasztalat, amellyel szemben mindez értéktelenné válik. Marcos hiába képes cégeket vásárolni, embereket irányítani és egész szigeteket birtokolni, a halált nem tudja visszafordítani. Ez az élmény teszi még megszállottabbá Sofia jövőjének ellenőrzésében.

A film igazi tragédiája ebből következik. Ha már saját halandóságát nem tudja legyőzni, Marcos legalább azt akarja meghatározni, mi történjen vele és a vagyonával halála után. Ehhez viszont a lányát is ugyanazzal a logikával kezeli, mint egy üzleti vállalkozást.

Sofia lenne a történet másik középpontja

Sofiát Vic Carmen Sonne alakítja, aki egy olyan fiatal nőt játszik, aki egész életét apja hatalmának árnyékában töltötte. A születésnapi parti látszólag róla szól, valójában azonban minden mozzanat Marcos terveinek része.

Sofia egyre közelebb kerül Ian Forsterhez, a Joe Cole által alakított fiatal angol íróhoz. Ian ráadásul éppen Marcos életrajzán dolgozik, így egyszerre kívülálló és valaki, aki veszélyesen közel kerül a család belső működéséhez.

A film hivatalos történetleírása szerint Marcos titokban egy jelentős döntésre készül a lánya nevében, miközben Sofiának saját híre van, amelyet meg akar osztani vele. A két szándék elkerülhetetlenül konfliktushoz vezet.

Sonne jól működik Dafoe ellenpontjaként, de a forgatókönyv nem mindig engedi, hogy Sofia ugyanolyan összetett szereplővé váljon, mint az apja. Sokáig úgy tűnik, ő lesz a történet valódi főhőse, végül azonban Marcos gravitációja mindenkit maga köré húz.

A regény tágabb történetéből egyetlen estét csináltak

A film egyik legérdekesebb döntése, hogy jelentősen leszűkíti az alapjául szolgáló regény történetét. Míg Karnezis könyve sokkal szélesebb időszakot ölel fel, Jiménez filmje elsősorban egyetlen születésnapi eseményre koncentrál.

Ennek egyértelmű előnye van. A magánsziget szinte zárt térként működik, amelyből senki nem tud igazán kilépni, a vendégek pedig egyre mélyebben sodródnak bele Marcos játszmájába. Ettől a film időnként már-már kamaradrámává válik.

A döntésnek azonban ára is van. Marcos múltjából, felemelkedéséből és személyiségének kialakulásából sokkal kevesebbet látunk, mint amennyit a karakter elbírna. Többnyire mások mondataiból kell összeraknunk, hogyan vált belőle az az ember, aki már saját családját is egy vállalat irányításának logikájával kezeli.

A mellékszereplők Dafoe körül keringenek

A színészgárda papíron erős. Emma Suárez Marcos válófélben lévő feleségét, Oliviát alakítja, Christos Stergioglou a családfő régi bizalmasaként jelenik meg, Joe Cole pedig Ian szerepében visz bizonytalanságot a történetbe. A szereplőgárdában Carlos Cuevas, Francesc Garrido és több görög színész is feltűnik.

A probléma inkább az, hogy egyikük sem kap elegendő teret ahhoz, hogy valóban Dafoe súlyához mérhető figurává váljon. Sokszor úgy érződik, mintha minden szereplő ugyanannak a nagyobb portrénak lenne egy újabb ecsetvonása: mindannyian Marcos karakteréről mesélnek valamit.

Ez működik addig, amíg maga Marcos érdekes. Amikor azonban nincs a képernyőn, a film energiája érezhetően csökken. Ez egyszerre bizonyítja Dafoe teljesítményének erejét és a forgatókönyv korlátait.

Korfu szépsége szinte eltakarja a család rothadását

A film látványvilága sokat tesz azért, hogy a történet akkor is működjön, amikor dramaturgiailag megtorpan. A produkció operatőre Gris Jordana, a filmet pedig részben mediterrán helyszíneken, részben gondosan megépített belső terekben forgatták. A hivatalos gyártási adatok szerint a film görög, spanyol, holland és brit koprodukció, játékideje 103 perc.

A fényűző terek, a tenger, a hetvenes évek ruhái és a túlzó partik szándékosan olyan világot hoznak létre, amely szinte elszakad a hétköznapi valóságtól. Mindenki gazdag, mindenki gyönyörű helyen van, mindenből több van a kelleténél, mégsem tűnik senki igazán boldognak.

Ez a kontraszt jól illik a film központi gondolatához. Marcos körül minden a végtelen lehetőségekről szól, közben pedig ő az, aki a legkevésbé képes megszerezni azt, amire valójában vágyik: bizonyosságot arról, hogy a családja, a neve és az öröksége túléli őt.

Gyönyörű film, amely nem mindig tud mit kezdeni a saját ötletével

Az ünnepelt végül sokkal erősebb karaktertanulmány, mint családi dráma. Marcos Timoleon figurájában benne van egy igazán erős tragédia: az ember, aki mindent birtokol, előbb-utóbb kénytelen rájönni, hogy az élet legfontosabb dolgai közül néhány egyszerűen nem vásárolható meg.

A film ezt az ötletet azonban nem mindig bontja ki olyan mélységben, amennyire lehetne. Amikor a központi rejtély egy része világossá válik, a történet lendülete is csökken, a mellékszereplők pedig nem tudják átvenni a vezetést.

A magyar mozikban szeptember 17-től látható film ettől még vizuálisan erős, elegáns és gyakran feszült alkotás. Egy másik friss magyar kritika is elsősorban Dafoe játékát és a film görög tragédiát idéző hangulatát emelte ki, miközben a dramaturgia megtorpanását a gyengébb pontok közé sorolta.

A végeredmény ezért elsősorban Willem Dafoe filmje. Ő képes elhitetni, hogy Marcos Timoleon egész életében minden ajtót ki tudott nyitni maga előtt, és annál fájdalmasabb számára a felismerés, amikor végül egyetlen olyan ajtóhoz ér, amelyhez semmilyen pénzből nem lehet kulcsot vásárolni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Heretic

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.