Az elmúlt években látványosan megnőtt az állami hátterű Start Garancia szerepe a nagyvállalati finanszírozásban: 2025 végére közel 500 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt. A konstrukció lényege, hogy a társaság nagy összegű hitelekhez, kötvényekhez és más pénzügyi ügyletekhez vállal kezességet, amely mögött részben központi költségvetési viszontgarancia áll. Ez akkor válhat különösen érzékennyé, ha a kedvezményezett vállalatok nem tudnak fizetni. A Tisza-kormány ezért teljes körű átvilágítást kezdeményezett a cégnél. A fő kérdés most az, kik és milyen feltételekkel jutottak garanciához, illetve mekkora tényleges kockázat hárulhat végül az adófizetőkre, ha problémás vállalati hitelek és kötvények bedőlnek a következő években vagy később átstrukturálásra szorulnak.

Alig ismert állami pénzügyi szereplőből lett több százmilliárdos garanciaintézmény

A Start Garancia Zrt.-t 2006-ban alapították, de működésének súlya hosszú ideig össze sem volt mérhető a jelenlegivel. A társaság saját adatai szerint 2006 és 2020 között átlagosan mindössze körülbelül 6 milliárd forintos kezességállománnyal működött. A fordulat 2021-ben következett be, amikor a Magyar Állam közvetlen, százszázalékos tulajdonába került, működési modelljét pedig alapvetően átalakították.

A társaság feladata ma az, hogy nagy volumenű, nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházásokhoz kapcsolódó hiteleket, kötvényeket és más pénzügyi kötelezettségeket biztosítson kezességgel. A Start Garancia jelenlegi szabályai alapján az alapul szolgáló finanszírozási ügylet legfeljebb 80 százalékáig vállalhat kezességet.

Ez lényegében azt jelenti, hogy egy bank vagy kötvénytulajdonos kockázatának jelentős része átkerül a Start Garanciára. Ha az adós nem teljesít, a garanciaintézménynek a vállalt mértékig helyt kell állnia.

Az állam nem közvetlenül a teljes hitel mögött áll

A rendszer működésénél fontos különbséget tenni a Start Garancia kezessége és az állami viszontgarancia között. A kettő nem ugyanaz.

A Start Garancia legfeljebb az adott finanszírozási ügylet 80 százalékára vállal kezességet. Ennek a Startot terhelő fizetési kötelezettségnek hitel- és kölcsönügyleteknél 85 százalékát, kötvényügyleteknél 100 százalékát fedezi központi költségvetési viszontgarancia.

Vagyis például egy 10 milliárd forintos hitelnél – ha a kezesség a maximális 80 százalék – a Start Garancia legfeljebb 8 milliárd forintért állhat helyt. Ebből a költségvetési viszontgarancia legfeljebb 6,8 milliárd forintnyi Start-kötelezettséget fedezhet. Ez leegyszerűsített példa, amely nem veszi figyelembe az egyedi szerződések biztosítékait, behajtásait vagy megtérüléseit, de jól mutatja, hogyan kerülhet közvetett állami kockázat egy alapvetően vállalati hitel mögé.

Kötvények esetében az állami kitettség ennél nagyobb lehet, mert ott a Start által vállalt kezesség mögött százszázalékos viszontgarancia áll.

Közel 500 milliárd forintosra nőtt a portfólió

A növekedés különösen az elmúlt években gyorsult fel. A Start Garancia saját közlése szerint kezességvállalási állománya 2023 végén 311 milliárd, 2024 végén körülbelül 430 milliárd, 2025 végén pedig már közel 500 milliárd forint volt.

A társaság számításai alapján 2025 végéig 730 milliárd forintnyi hitel-, kötvény- és bankgarancia-finanszírozás megvalósulásában játszott szerepet. A garantált konstrukciókhoz kapcsolódó beruházások összértékét mintegy 1200 milliárd forintra tette.

Fontos ugyanakkor, hogy a közel 500 milliárdos portfólió nem jelent ugyanekkora várható költségvetési veszteséget. A garanciák csak akkor válnak tényleges fizetési kötelezettséggé, ha az adós nem teljesít, a garanciát lehívják, és az egyéb biztosítékokból vagy későbbi behajtásból sem térül meg teljes egészében a követelés.

A Start Garancia szerint 2025 végén a kezességbeváltási arány mindössze 0,4 százalék volt, ami azt jelzi, hogy addig a portfólió nagyon kis részénél kellett ténylegesen helytállni.

A korábbi 3000 milliárdos plafont 2026-ra csökkentették

A rendszer potenciális méretét jól mutatja, hogy a költségvetési törvények korábban rendkívül magas keretet biztosítottak a Start Garancia működéséhez. A 2021 utáni években az állami viszontgaranciával vállalható kezességállomány maximális nagysága 3000 milliárd forint volt.

A 2026-os költségvetési törvény ezt a felső határt már 2000 milliárd forintban állapította meg. Ez továbbra is jóval magasabb a Start tényleges, nagyjából 500 milliárdos portfóliójánál, vagyis a jogszabályi keret önmagában nem jelenti azt, hogy az állam ekkora kötelezettséget ténylegesen vállalt.

A különbség azért fontos, mert a több ezermilliárdos szám a maximálisan engedélyezett állományt jelenti, nem a már lehívott vagy várhatóan elvesző közpénzt.

Az ügyfélkör nem nyilvános részletességgel ismert

A jelenlegi vita egyik központi problémája, hogy a Start Garancia nem teszi közzé olyan részletességgel teljes ügyfélportfólióját, amelyből a nyilvánosság pontosan megállapíthatná, mely cégek mögött, mekkora összegben és milyen feltételekkel áll kezesség.

A mostani sajtóbeszámoló szerint szakmai források azt állítják, hogy a korábbi politikai-gazdasági rendszerben kiemelt szerepet kapó vállalatok közül többen is bekerültek az ügyfélkörbe, köztük olyan társaságok, amelyek korábban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjából is jelentős forrást vontak be. Ezt az állítást azonban az ügyféllista nyilvánosságának hiányában cégenként nem lehet teljes körűen ellenőrizni.

Az is lényeges, hogy önmagában az állami garancia vagy egy korábbi kormányzathoz jó kapcsolatokat ápoló vállalat finanszírozása nem bizonyít szabálytalanságot. Ahhoz azt kellene vizsgálni, milyen kockázatelemzés készült, milyen fedezetet kértek, milyen díjat fizetett a vállalat, és az adott ügylet megfelelt-e az akkor hatályos szabályoknak.

A Start Garancia hangsúlyozza, hogy kezessége piaci árazású, és az igénybevétel nem automatikusan minősül állami támogatásnak.

Átfogó átvilágítás indult a cégnél

A jelenlegi tulajdonosi joggyakorló a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. A Start Garancia a sajtónak azt közölte, hogy a minisztérium kezdeményezésére teljes körű adó-, pénzügyi és jogi átvilágítás zajlik a társaságnál, amelyben a cég együttműködik. A Telex aktuális gazdasági összefoglalója szintén arról ír, hogy átfogó vizsgálat indult a társaságnál.

A vizsgálat eredményéről egyelőre nem ismert részletes, lezárt jelentés. Így jelenleg azt sem lehet kijelenteni, hogy a korábbi kezességvállalások között szabálytalan, indokolatlan vagy az állam számára hátrányos ügyletet találtak volna.

Az átvilágítás jelentősége éppen abban állhat, hogy tisztázza: a gyors portfóliónövekedés mellett megfelelően működött-e a kockázatkezelés, illetve voltak-e olyan ügyfelek, amelyek politikai vagy más nem piaci szempont alapján részesültek előnyben.

Akkor jön a valódi probléma, ha az adós nem fizet

Egy garancia alapvetően nem kiadás, hanem feltételes kötelezettség. Amíg a vállalat törleszti hitelét vagy visszafizeti kötvényét, az államnak nincs közvetlen vesztesége.

A kockázat akkor válik valós költségvetési kérdéssé, ha az adós fizetésképtelenné válik. Ilyenkor a finanszírozó lehívhatja a Start Garancia kezességét, majd a Start saját kötelezettségének megfelelő részére érvényesítheti az állami viszontgaranciát.

Ez azért fontos most, mert több olyan, a korábbi években gyorsan növekvő vállalat helyzetéről jelentek meg kedvezőtlen hírek, amelyek üzleti modellje részben állami megrendelésekre vagy a korábbi gazdaságpolitikai környezetre épült. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek a társaságok Start-garanciával rendelkeznek, vagy hogy kezességeiket már lehívták volna.

A pontos állami kockázat ezért csak az egyedi szerződések és az ügyfélportfólió ismeretében becsülhető meg.

A bankoknak is jó üzlet lehetett a kezesség

A garanciaintézmény legfontosabb gazdasági funkciója, hogy csökkenti a bankok kockázatát. Ha egy finanszírozó tudja, hogy egy hitel jelentős részére intézményi kezesség áll rendelkezésre, alacsonyabb tőkeszükséglettel, kedvezőbb kamattal vagy nagyobb összeggel is finanszírozhat egy vállalatot.

Ez gazdaságfejlesztési szempontból önmagában teljesen szokványos eszköz. A garanciaintézmények világszerte azt a célt szolgálják, hogy olyan életképes beruházások is finanszírozáshoz jussanak, amelyeknél a bank saját kockázati limitek miatt egyébként óvatosabb lenne.

A rendszer problémája akkor jelentkezhet, ha a garancia miatt a bank vagy a kezes kevésbé szigorúan méri fel az ügyfél üzleti kockázatát. Ezt a jelenséget a közgazdaságtan morális kockázatként írja le: ha egy szereplő tudja, hogy veszteségének jelentős részét más viseli, nagyobb kockázatot vállalhat.

Hogy a Start Garancia konkrét portfóliójában történt-e ilyen, azt jelenleg nem lehet tényként kijelenteni.

Nem az 500 milliárd a várható veszteség

A mostani ügy egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a nagy számokat érdemes pontosan értelmezni. A közel 500 milliárd forintos kezességállomány nem azonos az adófizetők várható veszteségével, és a korábbi 3000 milliárdos, illetve jelenlegi 2000 milliárdos törvényi plafon sem jelent ténylegesen kifizetendő összeget.

Az állami kockázat nagyságát több tényező határozza meg: hány ügyfél kerül fizetési nehézségbe, milyen összegű kezességet hívtak le, milyen biztosítékok vannak az ügyletek mögött, mennyi követelés hajtható be később, valamint mekkora részt fedez az állami viszontgarancia.

A Start Garancia 0,4 százalékos 2025 végi beváltási aránya jelenleg nem utal tömeges bedőlésre. Ugyanakkor a portfólió gyors növekedése és a nagyvállalati finanszírozási környezet változása indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy milyen minőségű kitettségek halmozódtak fel az elmúlt években.

A teljes képhez ezért az átvilágítás eredménye mellett elsősorban nagyobb átláthatóságra lenne szükség. Ha ugyanis központi költségvetési viszontgarancia áll magánvállalati finanszírozások mögött, akkor azok problémája végső soron valóban közpénzügyi kockázattá válhat – de hogy ennek mekkora a tényleges összege, azt ma még nem lehet felelősen megmondani.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.