Mintegy nyolcvan ország követelte az ENSZ Közgyűlésén a Hormuzi-szoros azonnali újranyitását, és közös nyilatkozatban ítélte el Iránt, valamint a jemeni húszik támadásait. A Bahrein külügyminisztere által felolvasott dokumentum szerint a szoros lezárása veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, a tengeri hajózást és az energiapiacok stabilitását. A nyilatkozat aláírói a Vörös-tengeren végrehajtott húszi támadásokat és a Szaúd-Arábiára mért csapásokat is bírálták. A térségben szeptemberben tovább éleződött a konfliktus, miközben a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros körüli bizonytalanság a világkereskedelem szempontjából is súlyos kockázatot jelent, különösen az olaj- és gázszállítás, valamint az Ázsia és Európa közötti tengeri útvonalak biztonsága és kiszámíthatósága miatt egyaránt világszerte.

Közös fellépést sürgettek az ENSZ-ben

Mintegy nyolcvan ország közös nyilatkozatban követelte csütörtökön a Hormuzi-szoros sürgős újranyitását az ENSZ Közgyűlésének New York-i eseményei alatt – írja a Reuters. A dokumentumot Abdullatif bin Rashid Al Zayani bahreini külügyminiszter olvasta fel, az aláírók között pedig a Perzsa-öböl arab államai mellett több jelentős nyugati ország is szerepelt.

A nyilatkozat szerint Iránnak a Hormuzi-szorosban tett intézkedései továbbra is veszélyeztetik a nemzetközi biztonságot és a szabad tengeri hajózást. A kezdeményezés támogatói azt hangsúlyozták, hogy a stratégiai fontosságú útvonal működése nem csupán a térség államainak, hanem a globális kereskedelemnek és az energiapiacoknak is alapvető érdeke.

A Hormuzi-szoroson keresztül normál körülmények között a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala halad. A forgalom az elmúlt hetekben rendkívüli mértékben visszaesett: szeptember 22-én mindössze két nagyobb áruszállító hajó áthaladását rögzítették, miközben a konfliktus februári eszkalációja előtt naponta átlagosan mintegy 125 nagy kereskedelmi hajó közlekedett itt.

Iránt és a húszikat is elítélték

A nyolcvan ország közös állásfoglalása nemcsak a Hormuzi-szoros helyzetével foglalkozott. A dokumentum határozottan elítélte a jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni támadásait, valamint a Vörös-tengeren végrehajtott akcióikat is.

A nyilatkozat szerint a húszik újabb katonai műveletei tovább mélyítik a jemeni konfliktust, miközben veszélyeztetik a nemzetközi hajózást. A dokumentum külön kitért a Báb el-Mandeb-szoros térségében kialakult helyzetre is, amely a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl közötti egyik legfontosabb tengeri átjáró.

Irán és a húszik saját katonai lépéseiket védekezéssel indokolják. A velük szemben megfogalmazott vádak és a támadások jogi értékelése ugyanakkor a konfliktusban részt vevő felek között élesen vitatott, ezért a különböző állításokat nem lehet egységesen, függetlenül bizonyított tényként kezelni.

Újra támadták Szaúd-Arábiát

A jemeni húszik az elmúlt napokban ismét több rakéta- és dróntámadást jelentettek be szaúdi célpontok ellen. Szaúd-Arábia szeptember 24-én közölte, hogy hat ballisztikus rakétát fogott el, amelyeket a húszik indítottak az ország déli részei felé.

Néhány nappal korábban a húszik azt állították, hogy rakétákkal és drónokkal támadtak „érzékeny” célpontokat Rijádban, valamint egy Aramco-létesítményt Janbuban. A szaúdi fél megerősítette, hogy egy Rijád felé tartó rakétát elfogtak, de a támadások pontos eredményéről és az okozott károkról több részlet továbbra sem tisztázott.

A térségben zajló katonai műveletekkel kapcsolatban több fél egymásnak ellentmondó állításokat tett. Emiatt különösen a támadások célpontjaira, az elfogott eszközök számára és az esetleges károkra vonatkozó információkat érdemes óvatosan kezelni.

Két stratégiai szoros került egyszerre veszélybe

A jelenlegi helyzet azért különösen súlyos a világkereskedelem szempontjából, mert egyszerre két kulcsfontosságú tengeri útvonal körül alakult ki bizonytalanság. A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl olaj- és gázexportjának egyik legfontosabb kijárata, míg a Báb el-Mandeb a Vörös-tenger déli bejárataként az Európa és Ázsia közötti hajózás egyik meghatározó pontja.

A két útvonal egyidejű zavarai miatt a hajózási társaságoknak hosszabb és drágább útvonalakkal, magasabb biztosítási költségekkel és növekvő biztonsági kockázatokkal kell számolniuk. Ez közvetve az energiaárakra, a szállítási díjakra és számos importtermék árára is hatással lehet.

A Hormuzi-szoros helyzete különösen érzékenyen érinti az olajpiacot. Irán az elmúlt napokban jelezte, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész lehet tárgyalni a szoros újranyitásáról, miközben Washington továbbra is jelentős politikai és gazdasági nyomást gyakorol Teheránra.

Oroszország és Szaúd-Arábia is biztonságos áthaladást sürgetett

Nemcsak az ENSZ-ben jelent meg egyre erősebben az igény a stratégiai útvonalak helyzetének rendezésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg szeptember 22-i telefonbeszélgetésében szintén arról beszélt, hogy biztosítani kell a biztonságos és akadálytalan hajózást mind a Hormuzi-, mind a Báb el-Mandeb-szorosban.

A két vezető a jemeni konfliktus politikai és diplomáciai rendezését sürgette. Ez azt mutatja, hogy a tengeri útvonalak biztonságának kérdése a térségi konfliktuson túlmutató, szélesebb nemzetközi problémává vált.

A Hormuzi-szoros lezárása vagy tartós korlátozása különösen a Perzsa-öböl menti energiatermelő országok számára jelent gazdasági kockázatot. Egyes államok ezért alternatív vezetékeken és kikötőkön keresztül próbálják csökkenteni függőségüket a szorostól.

A jemeni konfliktus humanitárius helyzete is romlik

A katonai eszkaláció közben Jemenben ismét súlyosbodott a humanitárius helyzet. Az ENSZ migrációs szervezetének adatai szerint szeptember közepéig legalább 112 ezer ember kényszerült lakóhelyének elhagyására az országon belül, és további több ezren tengeri úton próbáltak Dzsibutiba menekülni.

A harcok különösen a vörös-tengeri partvidéken erősödtek fel. A húszik térnyerése, valamint a szaúdi és jemeni kormányerők válaszcsapásai újabb nyomást helyeznek arra az országra, amelyet már az elmúlt évtized konfliktusai is súlyosan meggyengítettek.

A menekültek számának emelkedése mellett az infrastruktúra állapota és az alapvető szolgáltatások működése is egyre komolyabb problémát jelent. A regionális katonai eszkaláció ezért nemcsak a globális kereskedelmi útvonalakat, hanem közvetlenül több százezer civil életét is érinti.

Diplomáciai megoldást sürgetnek

Az ENSZ-ben ismertetett közös nyilatkozat célja elsősorban az volt, hogy széles nemzetközi támogatást mutasson fel a Hormuzi-szoros újranyitása és a tengeri hajózás biztonságának helyreállítása mellett. A dokumentum ugyanakkor politikai nyomást is jelent Iránra és a húszikra.

A helyzet rendezése ettől még jelentős diplomáciai akadályokba ütközhet. Teherán korábban azt jelezte, hogy a szoros kérdéséről akkor lehet érdemi megállapodás, ha az Egyesült Államok csökkenti a katonai és gazdasági nyomást. Washington álláspontja ezzel szemben továbbra is az, hogy a szabad hajózás helyreállítása nem lehet politikai alku tárgya.

A nyolcvan ország fellépése mindenesetre azt jelzi, hogy a Hormuzi-szoros ügye messze túlnőtt a közvetlen közel-keleti konfliktuson. Amíg pedig a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros körüli bizonytalanság fennmarad, a katonai feszültség mellett a világkereskedelem és az energiabiztonság kockázatai is tartósan magasak maradhatnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.