A nyári aszály egész Európában a magyar gazdaságot sújtotta az egyik legerősebben, és ennek már a növekedési kilátásokban is látszik a hatása. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése szerint a mezőgazdaság hozzáadott értéke idén akár 15 százalékkal is visszaeshet, ami önmagában 0,4 százalékponttal fékezheti a GDP bővülését. Az MNB emiatt a korábbi 2 százalékos növekedési előrejelzését 1,8 százalékra módosította. A legnagyobb veszteség a kukoricánál várható, de a búza és a repce termése is jelentősen elmaradhat az elmúlt öt év átlagától. Az élelmiszerárakra ugyanakkor mérsékeltebb lehet a közvetlen hatás, mint a 2022-es aszály idején, de a kockázatok továbbra is számottevőek.

A mezőgazdaság húzza lefelé a növekedést

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése szerint az idei rendkívül száraz nyár az egész magyar gazdaság teljesítményére érzékelhető hatással lehet. A jegybank közgazdászainak becslése alapján a mezőgazdaság hozzáadott értéke akár 15 százalékkal is csökkenhet 2026-ban, elsősorban a gyenge növénytermesztési eredmények miatt.

Ez a visszaesés önmagában körülbelül 0,4 százalékponttal mérsékelheti a magyar GDP növekedését. A hatás nagyságát jól mutatja, hogy az MNB a nyár elején még 2 százalékos gazdasági bővüléssel számolt 2026-ra, szeptemberben azonban már csak 1,8 százalékos növekedést várt.

A különbséget természetesen nem kizárólag az aszály magyarázza, de a mezőgazdaság teljesítményének romlása az egyik legfontosabb tényező lett. Egy olyan évben, amikor a gazdasági növekedés eleve visszafogott, néhány tized százalékpont kiesése is érzékelhető változást jelent.

A kukorica termése zuhanhat a legnagyobbat

A jegybank által közölt becslések szerint a legdrámaibb visszaesés a kukoricánál várható. Az idei termésmennyiség 51 százalékkal lehet alacsonyabb az előző öt év átlagánál, ami rendkívül jelentős különbség.

A repcemag esetében 26 százalékos, a búzánál pedig közel 22 százalékos elmaradást jeleznek a számítások. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb hazai szántóföldi növények közül többnél is történelmi összehasonlításban gyenge év körvonalazódik.

A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a kukorica, a búza és a repce esetében az idei termés még a 2022-es, szintén rendkívül súlyos aszályos év eredményeinél is gyengébb lehet. Négy évvel ezelőtt ugyancsak komoly károkat okozott a szárazság, az idei magyarországi adatok azonban több növénynél még kedvezőtlenebb képet mutatnak.

Európában nem volt mindenhol ilyen rossz a helyzet

Az idei aszály európai szinten összességében enyhébb volt, mint 2022-ben, Magyarország azonban az egyik olyan ország, ahol a szárazság különösen nagy károkat okozott. A Kárpát-medence mellett Franciaország is azok közé a térségek közé tartozott, amelyeket az idei nyár az átlagosnál erősebben sújtott.

Az Európai Bizottság hozambecslése alapján a búza és a kukorica esetében is Magyarországon maradhat el a legnagyobb mértékben a termés az előző öt év átlagától. Ez azért különösen kedvezőtlen, mert a mezőgazdaság teljesítménye Magyarországon a GDP alakulására is látványosan képes hatni.

A szántóföldi növénytermesztés ráadásul nem elszigetelt ágazat. A gyenge termés hatással lehet az állattenyésztés takarmányköltségeire, az élelmiszeriparra, az exportra és közvetve a külkereskedelmi egyenlegre is.

Nem biztos, hogy ugyanúgy megugranak az élelmiszerárak, mint 2022-ben

A rossz terméseredmények ellenére az MNB nem számít arra, hogy az aszály ugyanolyan mértékben hajtja fel az élelmiszerárakat, mint négy évvel korábban. Ennek egyik oka, hogy az idei szárazság uniós szinten kevésbé volt általános és súlyos, mint 2022-ben.

Ez azt jelenti, hogy a magyar piac számára továbbra is rendelkezésre állhatnak olyan külföldi források, amelyek valamennyire tompíthatják a hazai terméskiesés árhatását. Ha más uniós országokban megfelelő a kínálat, az import részben ellensúlyozhatja a magyar mezőgazdaság gyengébb teljesítményét.

Ettől azonban még egyes termékeknél lehetnek áremelkedések, különösen akkor, ha a gyengébb hazai kínálat más költségnövelő tényezőkkel egyszerre jelentkezik. A jegybank ezért az élelmiszer-infláció szempontjából továbbra is több kockázatot azonosít.

Forrás: MNB

A műtrágya ára újabb problémát okozhat

Az MNB külön kiemelte a műtrágya-alapanyagok árának alakulását. A közel-keleti feszültségek, valamint az El Niño-jelenség olyan nemzetközi folyamatokat indíthatnak el, amelyek ismét drágíthatják a mezőgazdasági termelést.

Ha a műtrágya, az energia vagy más fontos alapanyag ára megemelkedik, az a gazdálkodók költségeit növeli, és ennek egy része később megjelenhet a fogyasztói árakban is. A kedvezőtlen időjárás és a magasabb inputköltségek együtt ezért komolyabb nyomást jelenthetnek, mint önmagában az alacsonyabb terméshozam.

A mezőgazdaság szempontjából ráadásul nem csak az idei év a kérdés. Egy súlyos aszály után a következő szezon költségei és beruházási lehetőségei is romolhatnak, különösen azoknál a gazdaságoknál, amelyek jelentős bevételkiesést szenvedtek el.

Egyre nagyobb gazdasági kockázat a szélsőséges időjárás

Az idei adatok ismét megmutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a mezőgazdaságon keresztül közvetlenül is képes befolyásolni a szélsőséges időjárás. Egyetlen rossz termésű év több tized százalékpontot is elvehet a GDP növekedéséből.

A probléma azért is egyre fontosabb, mert a mezőgazdaság alkalmazkodóképessége nem egyik évről a másikra javítható. Az öntözés fejlesztése, a vízmegtartás, a szárazságtűrőbb növényfajták elterjedése és a termelési szerkezet átalakítása mind hosszabb távú beruházásokat igényel.

A gazdasági következmények pedig messze túlmutatnak a termelők veszteségein. A kisebb termés az exportot, a feldolgozóipart, a takarmányellátást és végső soron a fogyasztói árakat is érintheti.

Az MNB már beépítette a gyenge termést az előrejelzésébe

A jegybank szeptemberi jelentése alapján az aszály hatása már nem pusztán kockázati tényező, hanem konkrétan megjelent a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisban. Az MNB a korábbi 2 százalékos várakozását 1,8 százalékra csökkentette, miközben a mezőgazdaság esetében akár 15 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tart.

A mostani adatok alapján a mezőgazdaság lehet 2026 egyik leggyengébben teljesítő ágazata. Különösen a kukoricánál kirajzolódó több mint 50 százalékos terméskiesés mutatja, milyen mértékben képes egy szélsőségesen száraz nyár átírni az éves gazdasági számításokat.

Az élelmiszerárakra gyakorolt hatás ugyanakkor várhatóan mérsékeltebb lehet, mint 2022-ben. A következő hónapokban azonban sok múlik azon, hogyan alakulnak a nemzetközi mezőgazdasági árak, a műtrágya- és energiaköltségek, valamint hogy a gyenge magyar termést mennyire lehet importtal ellensúlyozni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.