Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodást kötött az északi-sarkvidéki biztonság erősítéséről, amely két új amerikai katonai bázis létrehozását is lehetővé teszi Grönlandon. Donald Trump korábban többször arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a szigetet, a mostani egyezség azonban megerősíti Dánia szuverenitását és Grönland önrendelkezési jogát. Az amerikai katonai jelenlét bővülhet, miközben korlátozzák a NATO-n kívüli államok katonai és bizonyos stratégiai beruházásait. A megállapodást New Yorkban írták alá az ENSZ közgyűlésének idején, hónapokon át tartó diplomáciai feszültség után. A dán és grönlandi vezetők megkönnyebbülten fogadták az eredményt, ugyanakkor jelezték, hogy Washingtonnal a bizalom helyreállítása még időbe telhet.

Két új amerikai bázis jöhet létre Grönlandon

Donald Trump amerikai elnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő szeptember 22-én írta alá New Yorkban azt a háromoldalú biztonsági megállapodást, amely kiterjeszti az Egyesült Államok katonai jelenlétét Grönlandon. A dokumentum két új védelmi terület létrehozását teszi lehetővé Narsarsuaq és Mestersvig térségében, miközben a már működő Pituffik űrbázis fejlesztésére is lehetőséget ad.

Washington emellett további katonai infrastruktúrát is kialakíthat a szigeten, és a megállapodás lehetővé teszi bizonyos pilóta nélküli vagy állandó személyzet nélkül működő katonai létesítmények telepítését is. Az Egyesült Államok tengeralattjárói szintén szélesebb mozgástérhez juthatnak a grönlandi vizeken, a technikai részletekről azonban a feleknek még további egyeztetéseket kell folytatniuk.

Trump az aláíráskor azt hangsúlyozta, hogy az egyezség megerősíti az Egyesült Államok képességét Észak-Amerika és Európa védelmére. A Fehér Ház a megállapodást történelmi jelentőségűnek nevezte, és azt emelte ki, hogy az amerikai biztonsági jelenlét tartós alapokra kerül.

A megállapodás nem jelenti Grönland amerikai megszerzését

A mostani megállapodás legfontosabb politikai pontja, hogy nem változtat Grönland státuszán. A sziget továbbra is a Dán Királyság része marad, miközben saját, széles körű önkormányzattal rendelkezik, és a dokumentum külön is elismeri a grönlandi lakosság önrendelkezési jogát.

Ez azért különösen jelentős, mert Donald Trump az elmúlt időszakban többször is nyilvánosan beszélt arról, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot. Korábbi kijelentései komoly feszültséget okoztak Washington, Koppenhága és Nuuk között, különösen azért, mert az amerikai elnök egy időben a katonai erő alkalmazásának lehetőségét sem zárta ki.

Az új egyezmény ezzel szemben kifejezetten a katonai együttműködésről szól. Az Associated Press szerint a megállapodás célja az északi-sarkvidéki és észak-atlanti biztonság erősítése, miközben Grönland dán fennhatóság alatt marad.

Grönland önrendelkezését külön is rögzítették

A dokumentum arra az esetre is kitér, ha Grönland a jövőben függetlenné válna. Ebben az esetben a dán és a grönlandi félnek gondoskodnia kell arról, hogy az új biztonsági megállapodás érvényben maradjon, és a sziget NATO-kapcsolata se szakadjon meg.

A grönlandi vezetés számára ez különösen fontos elem. Jens-Frederik Nielsen a megállapodás után azt hangsúlyozta, hogy Grönland saját jogon vett részt a tárgyalásokon, és a dokumentum elismeri a grönlandi nép önrendelkezési jogát. A Reuters szerint a szigeten sokan megkönnyebbüléssel fogadták az egyezséget, ugyanakkor továbbra is jelentős bizalmatlanság érzékelhető az Egyesült Államokkal szemben.

Naaja Nathanielsen grönlandi politikus a Reutersnek arról beszélt, hogy megkönnyebbülést érez, és ésszerűnek tartja az eredményt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi amerikai fenyegetések hatása egyik napról a másikra eltűnt volna.

A NATO-n kívüli katonai jelenlétet korlátozzák

A megállapodás egyik stratégiai pontja, hogy NATO-n kívüli országok katonai létesítményei csak mindhárom fél jóváhagyásával jelenhetnének meg Grönlandon. Ugyanez vonatkozhat bizonyos olyan beruházásokra is, amelyeket a felek nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélnek.

A szabályozás nem nevez meg konkrét országokat, de a megállapodás hátterében egyértelműen ott van az Egyesült Államok aggodalma Oroszország és Kína sarkvidéki jelenléte miatt. Az amerikai kormányzat évek óta stratégiai jelentőségűnek tekinti Grönland földrajzi helyzetét, különösen az északi tengeri útvonalak, a rakétavédelem és a korai előrejelző rendszerek szempontjából.

A Fehér Ház saját értelmezése szerint az egyezmény azt is biztosítja, hogy az Egyesült Államok ellenfelei ne alakíthassanak ki katonai jelenlétet vagy érzékeny beruházásokat a szigeten amerikai beleegyezés nélkül. Ez Washington értelmezése; a pontos jogi mechanizmusokat a megállapodás és az annak végrehajtására szolgáló későbbi szabályok határozzák majd meg.

Sok elem már az 1951-es egyezményben is szerepelt

Az új megállapodás ugyan politikailag jelentős, de katonai szempontból nem minden eleme újdonság. Az Egyesült Államok és Dánia között már 1951 óta létezik olyan védelmi megállapodás, amely lehetőséget biztosított Washington számára katonai létesítmények működtetésére Grönlandon.

Az új egyezség ezért inkább továbbfejleszti és pontosítja a korábbi rendszert, mintsem teljesen új alapokra helyezi azt. A különbség elsősorban az új bázisok, a korszerűbb rakétavédelmi és megfigyelési rendszerek, valamint a nem NATO-tagországok jelenlétének szigorúbb korlátozása lehet.

Ez magyarázza azt is, hogy több elemző szerint az Egyesült Államok katonai szempontból olyan jogosítványokat kapott, amelyek egy részét korábban is elérhette volna diplomáciai úton. Az a megállapítás azonban, hogy ezért Washington „túl nagy árat fizetett”, politikai értékelés, amelyet több dán és nemzetközi szakértő fogalmazott meg az egyezség után.

A hónapokig tartó vita megrázta a NATO-t

Trump Grönland megszerzéséről szóló kijelentései azért okoztak különösen komoly feszültséget, mert Dánia és az Egyesült Államok egyaránt NATO-tagállam. Egy szövetséges területének erővel történő megszerzéséről szóló amerikai fenyegetés ezért a transzatlanti szövetség működését is példátlan helyzetbe hozta.

A vita hónapokon keresztül terhelte az amerikai–európai kapcsolatokat. Dánia és több európai ország egyértelműen jelezte, hogy Grönland jövőjéről kizárólag a grönlandiak és a Dán Királyság dönthetnek, miközben Washington egyre nagyobb katonai és stratégiai szerepet követelt magának a térségben.

Az egyezmény aláírásával ez a közvetlen konfliktus enyhült. Az AP szerint az egyezség egy hosszabb diplomáciai patthelyzet lezárását jelentheti, bár a korábbi feszültségek miatt a bizalom helyreállítása ennél hosszabb folyamat lehet.

Grönland stratégiai jelentősége tovább nő

Grönland mindössze mintegy 56 ezer lakosú, területének nagy részét pedig jég borítja, földrajzi helyzete azonban katonai szempontból rendkívül jelentős. A sziget Észak-Amerika és Európa között helyezkedik el, közel az Északi-sarkvidékhez és azokhoz az útvonalakhoz, amelyek a következő évtizedekben egyre fontosabbá válhatnak.

A klímaváltozás következtében hosszabb időszakokra válhatnak hajózhatóvá északi tengeri útvonalak, miközben Grönland ásványkincsei, köztük a ritkaföldfémek is egyre nagyobb gazdasági és geopolitikai jelentőséget kapnak. Az Egyesült Államok katonai érdeklődésének azonban továbbra is elsősorban Grönland földrajzi fekvése, a rakétavédelem és az északi-sarkvidéki megfigyelés áll a középpontjában.

A mostani megállapodás ezért hosszabb távra rendezi az amerikai katonai jelenlét egyik legfontosabb kérdését, miközben változatlanul hagyja Grönland politikai státuszát. A sziget nem került amerikai tulajdonba, Washington viszont több katonai lehetőséget kapott, Dánia és Grönland pedig írásos biztosítékokat szerzett saját szuverenitására és önrendelkezésére.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.