A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hétfőn nyilvánosságra hozta azt a négy büntetőügyet, amelyet elsőként saját hatáskörébe vont. A hivatal három eljárást a Központi Nyomozó Főügyészségtől, egyet pedig a Nemzeti Nyomozó Irodától vesz át. A vizsgálatok között munkavállalási engedélyekhez kapcsolódó befolyással üzérkedés, önkormányzati közbeszerzéseket érintő korrupció, állami beruházásokkal összefüggő vesztegetés, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint 3,6 milliárd forintos kommunikációs és rendezvényköltései szerepelnek. Az NVVH szeptember 27-től jogosult folyamatban lévő büntetőügyeket saját hatáskörébe vonni, a hétfői döntéseket Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes közölte az érintett hatóságokkal, és megkezdődhet az ügyek átvétele is. A határozatok ellen a jogszabályok alapján nincs helye jogorvoslatnak.

Négy üggyel kezdi meg érdemi nyomozati munkáját az NVVH

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hétfő reggel közölte, melyik négy folyamatban lévő büntetőügyet veszi át más nyomozó hatóságoktól. A bejelentéssel teljesült az, amit Unger Anna, a szervezet elnöke szeptember 18-án előre jelzett: tíz nappal később nyilvánosságra hozzák az NVVH első ügyeit.

A hivatal büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én léptek életbe. Ezt követően Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes hétfő reggel személyesen tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget arról, hogy három ott folyó ügyet az NVVH saját hatáskörébe von.

A negyedik eljárás eddig a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt, ezért annak átvételéről az NNI vezetőjét értesítették. A hivatal közlése szerint a korábban eljáró szervektől azt várják, hogy segítsék az ügyek gyors és zökkenőmentes átadását.

Munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos befolyással üzérkedést vizsgálnak

Az első ügy hivatalos megnevezése szerint politikai kapcsolatrendszer áruba bocsátásának gyanújáról van szó munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzésével összefüggésben. Az eljárás tárgya befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja.

A hatósági gyanú szerint vezető politikai szereplőkhöz szorosan köthető személyekből álló csoport pénzért azt vállalhatta, hogy azok, akik rajtuk keresztül intézik munkavállalási célú tartózkodási engedélyüket, megkapják a szükséges vízumokat. A vizsgálat egyik központi kérdése az lesz, hogy valóban felhasználtak-e politikai kapcsolatokat a hatósági ügyintézés befolyásolására.

Az NVVH közleményében azt hangsúlyozta, hogy az ügyben annak feltárása is fontos lehet, miként juthattak egyes szereplők soron kívüli hozzáféréshez kormányzati hivatalokhoz. Ezek jelenleg hatósági gyanúk, ezért az érintettek büntetőjogi felelőssége nem tekinthető megállapítottnak.

Parkfenntartási és közétkeztetési szerződéseket is vizsgálnak

A második eljárás önkormányzati kiadásokat, ezen belül parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzéseket érint. A nyomozásban vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúját vizsgálják.

A gyanú szerint bizonyos vállalkozások azért fizethettek politikusoknak, hogy hosszabb időn keresztül megtarthassák az önkormányzatoktól megszerzett megbízásaikat. Az érintett politikusok az NVVH közlése szerint részben önkormányzati pozíciójukból, részben párton belüli befolyásukból fakadóan lehettek képesek hatni a döntéshozatalra.

A hivatal ezt az ügyet a magyarországi politikai korrupció egyik tipikus példájaként jellemezte, és azt állította, hogy a vizsgált gyakorlat több politikai oldalon és több választási cikluson keresztül is működhetett. Ez az NVVH nyomozati kiindulópontja és értékelése, nem pedig jogerős bírósági ténymegállapítás.

A feltételezett vesztegetési összegek a hivatal közlése szerint milliárdos nagyságrendűek lehetnek. A nyomozásnak kell tisztáznia, hogy történt-e tényleges pénzátadás, kik voltak annak résztvevői, és volt-e bizonyítható kapcsolat a kifizetések és az önkormányzati döntések között.

Állami vállalatot és beruházásokat érintő ügyet is átvettek

A harmadik ügy egy állami tulajdonú vállalat, illetve állami finanszírozású beruházások körül feltételezett korrupcióhoz kapcsolódik. A nyomozás tárgya hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja.

A hatóság feltételezése szerint a fejlesztésekért, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős korábbi miniszter állami vállalati beruházások és más, közpénzből finanszírozott fejlesztések szerződéseiért cserébe közvetítőkön keresztül többmilliárdos jogtalan előnyhöz juthatott. Az ügy ezen része is gyanú, amelynek bizonyítása a nyomozás feladata.

Az NVVH szerint a vizsgálat arra is kiterjedhet, hogy a politikai döntéshozók és gazdasági szereplők közötti kapcsolat milyen hatással volt a piaci versenyre. A hivatal közleménye erős megfogalmazásokat használt a gazdasági szereplők állítólagos kiszolgáltatottságáról, ezek azonban a hatóság értékelését tükrözik, nem jogerős megállapításokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint 3,6 milliárdos költése is napirendre került

A negyedik saját hatáskörbe vont eljárás a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs és rendezvénykiadásait érinti. Ebben az ügyben hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják.

A rendelkezésre álló adatok szerint az intézmény három keretszerződés alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett egy konzorciumnak kommunikációs termékek elkészítésére és rendezvények lebonyolítására. A nyomozásban azt vizsgálják, hogy ezek a megrendelések indokoltak voltak-e az intézmény feladatainak ellátásához.

A hatóság számára külön kérdés, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját szervezetén belül is rendelkezett olyan egységekkel, amelyek hasonló feladatokat láthattak el. Az NVVH ezért annak tisztázását is szükségesnek tartja, hogy a külső megrendelések indokolatlan közpénzkiadáshoz vezettek-e.

A vizsgálat ezen a ponton sem jelenti azt, hogy a szerződésekkel kapcsolatban már megállapították volna a hűtlen kezelést. A büntetőeljárásnak kell feltárnia, hogy a szerződések mögött volt-e valós teljesítés, arányban álltak-e az árak a szolgáltatásokkal, és keletkezett-e vagyoni hátrány.

Unger Anna tíz nappal korábban ígérte meg a bejelentést

Unger Anna szeptember 18-án közölte először, hogy az NVVH működésének indulásakor négy folyamatban lévő büntetőeljárást kíván átvenni. Akkor még nem nevezte meg az ügyeket, mert a hivatal nyomozati jogosultságai csak szeptember 27-én léptek életbe.

Az NVVH elnöke azt is elmondta, hogy csak olyan ügyeket vehetnek át, amelyekben már történt feljelentés. A konkrét nyomozások kiválasztásáról Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes döntött.

A hétfői bejelentés így az új hivatal tényleges nyomozati működésének kezdetét jelenti. Az első négy ügy alapján az NVVH egyszerre kíván foglalkozni politikai kapcsolatok feltételezett pénzzé tételével, önkormányzati közbeszerzésekkel, állami beruházásokkal és állami intézmények jelentős kommunikációs kiadásaival.

Az átvételi határozatok ellen nincs jogorvoslat

Az NVVH külön hangsúlyozta, hogy a hatályos szabályok szerint egy folyamatban lévő büntetőeljárás saját hatáskörbe vonásáról szóló határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ez azt jelenti, hogy az eddig eljáró nyomozó szerveknek át kell adniuk az érintett ügyeket az új hivatalnak.

Az eljárások átvétele ugyanakkor nem változtat azon, hogy valamennyi érintett esetében érvényesül az ártatlanság vélelme. Az NVVH-nak ugyanúgy bizonyítékok alapján, a büntetőeljárási szabályok betartásával kell lefolytatnia a vizsgálatokat, és a gyanú önmagában egyik ügyben sem jelent bűnösséget.

A négy ügy mostantól az NVVH első jelentős nyomozati próbatétele lesz. A következő időszakban derülhet ki, milyen gyorsan tudja átvenni az iratokat és bizonyítékokat, milyen további nyomozati lépéseket rendel el, illetve sikerül-e az esetleges jogtalan vagyoni előnyök felkutatása és biztosítása.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.