Polt Péter, korábbi legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság volt elnöke bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul alkotmánybírói mandátumának megszűnése miatt. Szerinte jogállamban nem lehet hivatalban lévő bírót vagy bírósági elnököt úgy eltávolítani, hogy az új szabályokat azonnal alkalmazzák a már megválasztott tisztségviselőkre. Polt úgy véli, a hetvenéves korhatár és a rövidebb mandátum bevezethető, de csak kimenő rendszerben. Az interjúban korábbi legfőbb ügyészi tevékenységét is megvédte, és vitatta azokat a kritikákat, amelyek szerint az ügyészség politikailag érzékeny ügyeket nem vizsgált ki megfelelően. Külön kitért az Elios-ügyre is, amelynek lezárását ma is jogszerű és szakmailag megalapozott döntésnek tartja egyértelműen.

Polt szerint nem lehet menet közben lerövidíteni egy bíró mandátumát

Az új legfőbb ügyész parlamenti megválasztásának napján adott nagyinterjút Polt Péter, aki korábban hosszú időn keresztül vezette a Legfőbb Ügyészséget, majd az Orbán-korszak utolsó szakaszában az Alkotmánybíróság elnöke lett. A beszélgetés egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy nem fogadja el alkotmánybírói mandátumának megszűnését, ezért nemzetközi jogorvoslatot keres.

Polt azt mondta, „a saját önbecsülése és az ország érdekében” fordul az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Érvelése szerint jogállamban egy hivatalban lévő bírót vagy bírósági elnököt nem lehet úgy elmozdítani, hogy egy később elfogadott szabályt azonnal alkalmaznak rá.

Álláspontja szerint önmagában sem a hetvenéves felső korhatár, sem az alkotmánybírói mandátum hosszának csökkentése nem feltétlenül kifogásolható. A problémát abban látja, hogy az új szabályokat szerinte csak azokra lenne szabad alkalmazni, akiket már az új feltételek ismeretében választanak meg.

„Csak kimenő rendszerben” tartaná elfogadhatónak a változtatást

Polt úgy fogalmazott, hogy egy tizenkét évre megválasztott alkotmánybírónak szerinte lehetőséget kell kapnia a teljes tizenkét éves mandátum kitöltésére. Ha később kilenc évre módosítják a megbízatás hosszát, akkor annak már az újonnan megválasztott bírákra kellene vonatkoznia.

Hasonló érvelést alkalmazott az életkori korhatárra is. Szerinte a hetvenéves korhatár bevezetése önmagában lehetséges, de annak hatását nem lehetne automatikusan kiterjeszteni azokra, akik mandátumukat még eltérő szabályok mellett kapták meg.

Polt szerint ennek azért van jelentősége, mert a bírák és alkotmánybírák elmozdíthatatlansága a bírói függetlenség egyik alapvető garanciája. A strasbourgi eljárásban várhatóan éppen azt kívánja majd vizsgáltatni, hogy mandátumának megszüntetése összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogokkal.

Baka András korábbi ügyét is felidézte

Polt saját helyzetével kapcsolatban Baka András korábbi ügyére is hivatkozott. Baka a Legfelsőbb Bíróság elnökeként került olyan helyzetbe, hogy megbízatása az eredetileg meghatározott időpont előtt megszűnt, majd az ügyével Strasbourgig jutott.

Polt szerint a nemzetközi bírósági gyakorlatból az következik, hogy a bírói mandátum idő előtti megszüntetése nem egyszerű személyzeti vagy politikai kérdés. Értelmezése szerint az ilyen döntéseknél a bírói függetlenség és a megfelelő jogorvoslat biztosítása is alapvető szempont.

A két ügy körülményei ugyanakkor nem teljesen azonosak, ezért Polt érvelésének helytállóságáról nem maga a politikai vita, hanem a strasbourgi bíróság dönthet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előbb azt vizsgálhatja, hogy a panasz megfelel-e a befogadhatósági feltételeknek, és csak ezt követően kerülhet sor az ügy érdemi értékelésére.

Korábbi legfőbb ügyészi munkáját is megvédte

Az interjú jelentős része Polt Péter korábbi ügyészi tevékenységéről szólt. A volt legfőbb ügyész visszautasította azokat a hosszú éveken keresztül megfogalmazott kritikákat, amelyek szerint az ügyészség az ő vezetése alatt nem kellő alapossággal vizsgálta a Fideszhez vagy az előző kormányhoz kötődő politikailag érzékeny ügyeket.

Polt álláspontja szerint az ügyészség szakmai alapon működött, és a nyomozások, illetve vádemelési döntések nem politikai utasítások alapján születtek. Tagadta azt is, hogy az általa vezetett szervezetben létezett volna olyan gyakorlat, amely bizonyos politikai vagy gazdasági szereplőket automatikusan kivont volna a büntetőeljárások alól.

Az ügyészség korábbi működésének megítélése ugyanakkor ma is élesen vitatott. Polt mostani kijelentései az ő szakmai álláspontját tükrözik, miközben az egyes korábbi ügyekről és az ügyészi szervezet függetlenségéről eltérő politikai és szakmai értékelések születtek.

Az Elios-ügyről is beszélt

Polt külön kitért az Elios-ügyre, amely az előző évek egyik legismertebb, európai uniós forrásokat is érintő közbeszerzési ügye volt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal korábban szabálytalanságokat állapított meg a közvilágítási projektekhez kapcsolódó vizsgálatában, Magyarországon azonban a büntetőeljárást végül megszüntették.

Polt most azt mondta, szerinte jogszerű döntés született. Érvelése szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája azt állapította meg, hogy közigazgatási szabálytalanság történhetett, de csalás vagy sikkasztás büntetőjogi értelemben nem volt megállapítható.

A volt legfőbb ügyész azzal érvelt, hogy az ügy egyik lényegi kérdése a vertikális kartell megítélése volt. Állítása szerint az OLAF vizsgálatában ez fontos szerepet kapott, a magyar büntetőjog ugyanakkor ezt nem ugyanúgy kezeli, mint a büntethető kartellmagatartások bizonyos más formáit.

Polt szerint a szabálytalanság nem mindig jelent bűncselekményt

A korábbi legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy szerinte különbséget kell tenni a közigazgatási, közbeszerzési vagy uniós finanszírozási szabálytalanságok és a büntetőjogilag üldözendő cselekmények között. Értelmezése szerint attól, hogy egy projekt vagy pályázati eljárás valamely része szabálytalan, még nem következik automatikusan, hogy csalás vagy sikkasztás történt.

Az Elios-ügyben Polt szerint éppen ez volt a meghatározó. Azt állította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és a hatályos magyar büntetőjog alapján nem volt megállapítható olyan bűncselekmény, amely miatt büntetőjogi felelősségre vonásnak lett volna helye.

Ez Polt értelmezése. Az ügy politikai és szakmai megítélése korábban jelentős vitákat váltott ki, és az OLAF megállapításai, valamint a magyar büntetőeljárás eredménye között lényeges különbségek voltak.

Politikai befolyásról szóló vádakat is tagadott

Polt a beszélgetés során általánosságban is kitért azokra az állításokra, amelyek szerint az ügyészi szervezet vezetése alatt politikai érdekek befolyásolták volna az egyes eljárásokat. Ezt határozottan visszautasította.

A volt legfőbb ügyész szerint az ügyészek saját szakmai felelősséggel dolgoznak, és jogellenes utasítást kötelesek megtagadni. Saját visszaemlékezése szerint nem találkozott olyan esettel, amikor egy ügyésznek ilyen utasítást kellett volna visszautasítania.

Ebből Polt azt a következtetést vonta le, hogy az általa vezetett szervezetben nem működött jogellenes politikai utasítási rendszer. Ez azonban továbbra is az ő értékelése, és nem szünteti meg az ügyészség korábbi működéséről folyó közéleti vitákat.

Strasbourgban folytatódhat a jogvita

Polt Péter bejelentése azt jelenti, hogy mandátumának megszűnése immár nemcsak magyar belpolitikai és alkotmányjogi kérdésként jelenik meg. Ha a strasbourgi bíróság befogadja a panaszát, nemzetközi jogi fórum vizsgálhatja meg, sérültek-e az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogai.

Polt saját ügyét úgy mutatta be, mint amely túlmutat személyes helyzetén. Szerinte a kérdés arról szól, hogy egy politikai többség milyen feltételekkel változtathatja meg egy már hivatalban lévő bíró vagy alkotmánybíró mandátumának szabályait.

Az ügy kimenetele egyelőre nyitott. A strasbourgi bíróság döntése majd azt tisztázhatja, hogy a magyarországi szabályváltozás és annak Poltra történő alkalmazása megfelelt-e az európai emberi jogi követelményeknek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.