A Legfőbb Ügyészség élesen visszautasította Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének aranykonvoj-ügyben tett állításait. A szervezet szerint Fürcht félinformációkból épít fel megalapozatlan elméleteket, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a folyamatban lévő nyomozást, félrevezetheti a közvéleményt, és akár az elkövetők felelősségre vonását is nehezítheti. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a vizsgálat minden szálra kiterjed, függetlenül az érintett személyektől vagy szervezetektől. Fürcht ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán pénzszállítók márciusi elfogását politikai döntés előzte meg, és Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott utasítást a műveletre. A volt főügyész fegyelmi eljárásának hátteréről is súlyos állításokat fogalmazott meg. A Legfőbb Ügyészség ezt is vitatja.

A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht állításai veszélyeztethetik a nyomozást

A Legfőbb Ügyészség kedden részletesen reagált Fürcht Pál nyílt levelére és az aranykonvoj-üggyel kapcsolatban tett kijelentéseire. A szervezet szerint a folyamatban lévő nyomozásról jelenleg nem adható részletes tájékoztatás, ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a vizsgálat folyamatos, és minden releváns szálra kiterjed.

Az ügyészség különösen élesen bírálta azt, hogy Fürcht a nyilvánosság előtt beszélt olyan információkról, amelyek állítása szerint korábbi vezetői munkájából származnak. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a részinformációk nyilvánosságra hozatala és az ezekre épített következtetések akadályozhatják a sikeres nyomozást.

A szervezet azt is közölte, hogy Fürcht 2026. június 13. óta már nem olyan szolgálati helyen dolgozik, ahol hozzáférhetne az aranykonvoj-ügy aktuális nyomozati adataihoz. Ebből következően szerintük a volt főügyész jelenlegi állításai nem feltétlenül tükrözhetik a nyomozás mostani állását.

Fürcht szerint Orbán Viktor adott utasítást az akcióra

Fürcht Pál nyílt levelében azt állította, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei már májusban arra jutottak: az aranykonvoj-ügy politikailag kreált ügy lehetett. A volt főügyész szerint az akkori nyomozati adatok alapján az is látható volt, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnökként feladatot adott a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók március 5-i elfogására.

Ez Fürcht állítása, amelyet nyilvánosan hozzáférhető teljes bizonyítékanyag egyelőre nem támasztott alá, és amelyet a Legfőbb Ügyészség vitat. A volt főügyész ugyanakkor azt állította, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megállapításairól annak idején jelentést tett a feletteseinek is.

Magyar Péter miniszterelnök kedden erre reagálva azt írta, hogy ha Fürcht állításai megfelelnek a valóságnak, akkor további kihallgatásoknak kellene következniük az ügyben. Ez politikai reakció volt, nem pedig ügyészségi döntés vagy nyomozati intézkedés.

Az ügyészség a fegyelmi eljárással kapcsolatos állításokat is visszautasította

Fürcht Pál nyílt levelében nemcsak az aranykonvoj-ügyről írt, hanem a vele szemben elindított fegyelmi eljárás körülményeiről is. Azt vetette fel, hogy az eljárás összefügghetett azzal, hogy Szathmáry Zoltán egyik hozzátartozójának szerepét vizsgálta vagy szóba hozta.

A Legfőbb Ügyészség ezt a feltételezést visszautasította. A szervezet szerint a fegyelmi eljárás megindítása törvényes határidőn belül történt, és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes jogszerűen rendelte el annak lefolytatását.

Az ügyészség azt is hangsúlyozta, hogy a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a legfőbb ügyész számára a fegyelmi jogkör saját hatáskörbe vonását. A szervezet szerint ehhez ebben az esetben konkrét törvényes indok is rendelkezésre állt, ennek részleteit azonban adatvédelmi okokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra.

Nem látnak kapcsolatot Szathmáry jelölése és Fürcht fegyelmije között

Fürcht azt is felvetette, hogy a fegyelmi eljárás időzítése összefügghetett Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölésével. A volt főügyész szerint a folyamat akár arra is alkalmas lehetett volna, hogy az új legfőbb ügyész később személyesen dönthessen az ő fegyelmi ügyében.

A Legfőbb Ügyészség ezt határozottan cáfolta. A szervezet szerint semmilyen összefüggés nem volt Fürcht fegyelmi eljárásának megindítása és aközött, hogy Baka András köztársasági elnök később Szathmáry Zoltánt jelölte a legfőbb ügyészi posztra.

Szathmáry jelölése végül nem kapta meg a szükséges parlamenti támogatást, ezért Baka Andrásnak új jelöltet kell keresnie. A jelölés körüli politikai vita azonban az aranykonvoj-ügy és Fürcht állításai miatt tovább éleződött.

Szathmáry testvérének szerepét is szóba hozta Fürcht

Fürcht levelének egyik további állítása az volt, hogy Szathmáry Zoltán testvére is fontos szerepet játszhatott az aranykonvoj-ügy körüli eseményekben. A volt főügyész szerint ennek vizsgálata is hozzájárulhatott a vele szembeni konfliktus kialakulásához.

A nyilvánosságra került információk alapján azonban ebből sem következik automatikusan bármilyen büntetőjogi felelősség. Az érintett személyek esetleges szerepét kizárólag a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján lehet megítélni.

A Legfőbb Ügyészség mostani válaszában sem adott részletes tájékoztatást arról, hogy pontosan kiket és milyen minőségben vizsgálnak az aranykonvoj-ügyben. Arra hivatkoztak, hogy a folyamatban lévő nyomozás érdekei ezt jelenleg nem teszik lehetővé.

A Fürcht állításaira épülő feljelentések Szegedre kerültek

Az aranykonvoj-üggyel kapcsolatos újabb fejlemény, hogy a Fürcht Pál korábbi nyilatkozatai alapján tett feljelentések egy része a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez került. Ide irányították azokat a beadványokat is, amelyek közvetlenül a volt főügyész tényállításaira épülnek.

Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Fürcht állításait a hatóságok megalapozottnak minősítették volna. A kijelölés azt jelenti, hogy az ügyészségnek meg kell vizsgálnia a feljelentések tartalmát, és döntenie kell arról, szükséges-e további nyomozati lépés.

A folyamat tehát párhuzamosan zajlik: miközben Fürcht nyilvánosan súlyos állításokat fogalmaz meg, a Legfőbb Ügyészség azt hangsúlyozza, hogy az ügyet szakmai keretek között, a teljes bizonyítékanyag alapján kell vizsgálni.

Korábban is vita volt Fürcht és a Legfőbb Ügyészség között

Nem ez az első alkalom, hogy nyilvános konfliktus alakult ki Fürcht Pál és a Legfőbb Ügyészség között. Szeptember közepén a szervezet már visszautasította Fürcht azon állítását is, hogy politikai befolyás érhette egyes érzékeny ügyek nyomozását.

A Legfőbb Ügyészség akkor azt közölte, hogy Fürcht tényszerűen valótlan állításokat tett a politikai befolyásolásról, de a folyamatban lévő ügyekre tekintettel nem kívánt részletes cáfolatot adni.

A mostani nyilatkozat ehhez képest még keményebb hangvételű. A szervezet már nemcsak vitatja a volt főügyész állításait, hanem azt is hangsúlyozza, hogy azok nyilvános ismertetése közvetlenül károsíthatja a nyomozás sikerét.

A Legfőbb Ügyészség szerint minden érintettet vizsgálnak

Az ügyészség keddi válaszának egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a nyomozás minden releváns szálra kiterjed. A szervezet közlése szerint ennek során nem tesznek különbséget aszerint, hogy az adott információ mely személyt vagy szervezetet érinti.

Ez azt jelenti, hogy elvileg politikusok, titkosszolgálati vezetők, rendészeti szervek és más állami szereplők esetleges közreműködése is vizsgálható, amennyiben ezt a bizonyítékok indokolják. A nyomozás konkrét állásáról ugyanakkor továbbra sem közöltek részleteket.

Az aranykonvoj-ügy így továbbra is két, egymással élesen szemben álló nyilvános értelmezés között halad. Fürcht Pál azt állítja, hogy politikai beavatkozás történt, a Legfőbb Ügyészség viszont megalapozatlan elméletekről beszél, és arra figyelmeztet, hogy a részleges információk nyilvánosságra hozatala maga is veszélyeztetheti az eljárást.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.