A Tisza módosító javaslata szerint két héttel később, november 4-én lépne hatályba az ügynökakták nyilvánosságát szabályozó törvény. A változtatást Melléthei-Barna Márton kezdeményezte, mert az iratanyag előzetes átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal előkészítése a vártnál több időt igényel. Az eredeti terv szerint október 20-án indult volna a folyamat, még az 1956-os forradalom évfordulója előtt. Elsőként a hatos kartonok és a mágnesszalagok tartalma válhat hozzáférhetővé, míg a személyi jellegű B dossziék és B mappák nyilvánosságra hozatalának határideje továbbra is 2027. február 25. A halasztás célja a teljes körű előkészítés és az érintettek jogainak védelme is, valamint a levéltári munka zavartalan megkezdése novemberben.

Október 20. helyett november 4. az új céldátum

Módosítaná a Tisza az állambiztonsági iratok szélesebb körű nyilvánosságáról szóló törvény hatálybalépésének időpontját. Melléthei-Barna Márton, a Tisza-frakció országgyűlési képviselője azt kezdeményezte, hogy az eredetileg meghatározott október 20. helyett november 4-én induljon el az iratok nyilvánosságra hozatalának következő szakasza.

A kéthetes csúszást azzal indokolták, hogy az érintett iratok előzetes átvizsgálása és a publikáláshoz szükséges előkészítő munka több időt vesz igénybe az eredetileg tervezettnél. A módosítás elfogadása esetén tehát az 1956-os forradalom október 23-i évfordulója előtt még nem kerülne sor az első nagyobb iratcsomag közzétételére.

A november 4-i dátumnak ugyanakkor önmagában is történelmi jelentősége van: 1956-ban ezen a napon indult meg a szovjet hadsereg nagyszabású támadása a magyar forradalom leverésére. A módosító indítvány hivatalos indoklása azonban nem ehhez a történelmi dátumhoz, hanem az előkészítés időigényéhez köti a változtatást.

Több idő kell az iratok teljes körű átvizsgálásához

A Tisza közlése szerint a halasztás egyik fő célja, hogy az érintett dokumentumokat még a nyilvánosságra hozatal előtt teljes körűen át lehessen tekinteni. Az előkészítésben fontos szerepet kap a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság is, amelynek a törvény hatálybalépésétől már érdemi munkát kell tudnia végezni.

Az állambiztonsági iratanyag kezelése azért is különösen összetett, mert nem minden dokumentum értelmezhető egyszerű ügynöklistaként. A levéltári anyagok között különböző nyilvántartások, személyi kartonok, jelentések, beszervezési dokumentumok és olyan adatok is találhatók, amelyek megfigyelt vagy sikertelenül beszervezni próbált személyekhez kapcsolódnak.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint például az úgynevezett mágnesszalagokon található H-adattár sem egyszerű névsor. A rendszer hálózati személyek mellett olyan emberekről is tartalmazhat adatokat, akiket csak megfigyeltek, vagy akiknek a beszervezése végül nem történt meg.

Elsőként a hatos kartonok és a mágnesszalagok kerülhetnek elő

Az eredeti tervek szerint a nyilvánosságra hozatal első szakaszában az úgynevezett hatos kartonok és a sokat emlegetett mágnesszalagok adatainak szélesebb körű hozzáférhetővé tétele következik. Ezek az anyagok az állambiztonsági múlt feltárásának hosszú ideje központi dokumentumai.

A hatos kartonokból mintegy 36 ezer maradt fenn, míg a mágnesszalagokon hozzávetőleg 58 ezer személy neve szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi név egy beszervezett és ténylegesen jelentő ügynököt takar, ezért a dokumentumok értelmezésénél különösen fontos a megfelelő történeti és levéltári háttér.

A mágnesszalagok technikai feldolgozása ráadásul önmagában is hosszú folyamat volt. Az adatállományok részben strukturálatlan formában maradtak fenn, és bizonyos kódolt mezők értelmezése a korábbi vizsgálatok során sem bizonyult teljesen megoldhatónak.

A B dossziékra még tovább kell várni

A törvény több lépcsőben teszi hozzáférhetővé az egykori állambiztonsági szolgálatok iratait. A hálózati személyekhez, vagyis a beszervezett, beszervezni próbált vagy titkos együttműködés keretében foglalkoztatott személyekhez kapcsolódó személyi jellegű dokumentumok nem az első ütemben jelennek meg.

A B dossziék és B mappák nyilvánosságra hozatalának végső határideje továbbra is 2027. február 25. Ezek az iratok részletesebb személyi információkat tartalmazhatnak, ezért a kezelésük különösen érzékeny adatvédelmi, kegyeleti és személyiségi jogi kérdéseket vet fel.

A szabályozás egyik alapelve éppen ezért az, hogy a közérdekű történeti adatok megismerhetősége mellett az érintettek emberi méltóságát és magánélethez fűződő jogait is védeni kell. Ez különösen fontos azokban az esetekben, amikor egy dokumentumban szereplő név önmagában még nem bizonyít tudatos vagy tényleges együttműködést az állambiztonsággal.

Online felületen tennék könnyebben hozzáférhetővé az iratokat

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemcsak őriznie kell az iratokat, hanem azok egyszerűbb és szélesebb körű megismerését is biztosítania kell. Ennek érdekében online hozzáférési rendszer kialakítását is előirányozták.

A cél az, hogy a dokumentumok kutatásához a jövőben ne kizárólag személyes levéltári jelenlétre legyen szükség. A digitalizálás és az online közzététel ugyanakkor tovább növeli az előzetes ellenőrzés jelentőségét, hiszen a világhálóra kerülő személyes információk sokkal szélesebb körben és gyorsabban válhatnak hozzáférhetővé.

A történeti levéltár működését újraszabályozó rendelkezések szeptemberben jelentek meg a Magyar Közlönyben. A jogalkotói indoklás szerint a cél az elmúlt évtizedekben részben elmaradt állambiztonsági múltfeltárás szélesítése és az iratok hozzáférhetőségének javítása.

Évtizedes vita húzódik az ügynökakták mögött

Az állambiztonsági iratok nyilvánosságának kérdése a rendszerváltás óta visszatérő politikai és történeti vita Magyarországon. Több kormány és parlamenti ciklus alatt születtek különböző javaslatok az iratok hozzáférhetőbbé tételére, de teljes körű, minden dokumentumtípusra kiterjedő nyilvánosság eddig nem valósult meg.

A mostani szabályozás támogatói szerint a szélesebb hozzáférés segíthet a kommunista állambiztonsági rendszer működésének pontosabb megértésében. Ugyanakkor a történészek és levéltári szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy az egykori állambiztonság saját nyilvántartásait sem lehet minden esetben egyszerűen és fenntartások nélkül tényként kezelni.

Ennek egyik oka, hogy az állambiztonsági szervek manipulációt, kényszert és különböző informális módszereket is alkalmaztak. Egy személy neve ezért eltérő okokból kerülhetett be a nyilvántartásba, és az iratok megfelelő történeti kontextus nélküli közlése téves következtetésekhez is vezethet.

November 4-én indulhat a nyilvánosság új szakasza

A módosító javaslat elfogadása esetén az ügynökakták nyilvánosságának következő fontos állomása november 4. lesz. Addig a levéltárnak és az érintett szakmai testületeknek további idejük marad az iratanyag áttekintésére és a nyilvánosságra hozatal technikai, jogi és adatvédelmi előkészítésére.

A kéthetes halasztás nem változtat azon a terven, hogy az anyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé. Elsőként a hatos kartonok és a mágnesszalagok kerülhetnek sorra, míg a részletesebb személyi anyagok megjelentetésének folyamata 2027 elejéig tart majd.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.