A kormány kedden nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es, korábban nem publikált kormányhatározatok listáját és azok címeit. A kabinet szerint tizenhat év alatt összesen 3598 ilyen döntés született, amelyek nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, hanem közvetlenül az érintett állami vezetőkhöz kerültek. A közzétett jegyzékből az látszik, hogy az ilyen határozatok száma az évek során jelentősen nőtt, különösen 2021-ben és 2023-ban. A dokumentumok között vállalati támogatásokhoz, állami programokhoz és a csádi szerepvállaláshoz kapcsolódó döntések is szerepelnek. A teljes szövegek azonban továbbra sem nyilvánosak, csak a határozatok címei és sorszámai váltak hozzáférhetővé a kormány mostani döntése nyomán.

3598 korábban nem publikált határozat szerepel a listán

A kormány közlése szerint 2010 és 2026 között összesen 3598 olyan, 2000-es számozású kormányhatározat született, amelyet nem tettek közzé a Magyar Közlönyben. Ezeket a döntéseket jellemzően közvetlenül azoknak a kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetőknek küldték meg, akik számára feladatokat határoztak meg.

Fontos különbség, hogy ezek a dokumentumok nem azonosak a minősített adatokat tartalmazó határozatokkal. A 2000-es kormányhatározatok jogi értelemben nem feltétlenül titkos dokumentumok, ugyanakkor a Magyar Közlönyben való meg nem jelentetésük miatt tartalmuk a szélesebb nyilvánosság számára nem volt automatikusan hozzáférhető.

A mostani közzététellel sem maguknak a határozatoknak a teljes szövege vált nyilvánossá. A kormány egyelőre az évenkénti listát, a határozatok sorszámát és címét tette hozzáférhetővé.

Az évek során meredeken nőtt a számuk

A közzétett adatsor egyik legszembetűnőbb része, hogy a nem publikált 2000-es kormányhatározatok száma az Orbán-kormányok időszakában fokozatosan emelkedett. 2010 és 2013 között évente még jellemzően 10–20 ilyen döntés született, 2014-ben azonban már 33 került a listára.

A következő években tovább nőtt az ilyen módon meghozott döntések száma. A legmagasabb értéket 2021-ben, a koronavírus-járvány időszakában érte el, amikor a közölt adatok szerint 679 darab 2000-es kormányhatározat született.

Kiemelkedő volt 2023 is, amikor 635 ilyen döntést hoztak. A lista tehát nemcsak azt mutatja meg, milyen témák kerültek a nem publikált határozatok közé, hanem azt is, hogy a döntéshozatali forma az évek során egyre gyakrabban jelent meg.

Cégek támogatásáról is születtek ilyen döntések

A jegyzékből az is látszik, hogy 2020 után több magánvállalatnak, alapítványnak és más szervezetnek nyújtott egyedi támogatásról is 2000-es kormányhatározattal döntöttek. Ezek között külföldi cégek magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó támogatási döntések is megjelennek.

A listában például a gödi Samsung beruházásával kapcsolatos tételek is szerepelnek. A közzétett jegyzék szerint 2023-ban két, 2025-ben pedig egy olyan nem publikált kormányhatározat született, amely a vállalat magyarországi beruházásának támogatásához kapcsolódott.

Mivel azonban jelenleg csak a határozatok címei nyilvánosak, ezekből önmagukban nem állapítható meg a támogatások pontos összege, valamennyi feltétele vagy az egyes döntések teljes indokolása. Ehhez maguknak a határozatoknak a tartalmára is szükség lenne.

A csádi szerepvállalás több döntése is feltűnik

A listán több, Magyarország csádi szerepvállalásához kapcsolódó kormányhatározat is megtalálható. Ezekből látható, hogy az előző kormány több külön döntést hozott a katonai, diplomáciai és humanitárius jelenlét előkészítésével kapcsolatban.

2023-ban például olyan határozat született, amely a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalását előkészítő úgynevezett Szemrevételező Törzs kiküldésével foglalkozott. Egy évvel később már a Magyarország és Csád közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozathoz kapcsolódó intézkedések, valamint a Hungary Helps csádi programjának elindítása is megjelent a nem publikált döntések között.

A határozatok címei ezekben az esetekben is jelzik a döntések tárgyát, de nem fedik fel automatikusan azok teljes tartalmát. Így például a részletes feladatmeghatározás, a pénzügyi háttér vagy az érintett szervek pontos kötelezettségei pusztán a címek alapján nem rekonstruálhatók.

Nem ugyanaz a lista nyilvánossága és a határozatok teljes megismerhetősége

A mostani közzététel egyik lényeges korlátja, hogy a nyilvánosság egyelőre azt tudhatja meg, milyen tárgyú döntések születtek és milyen sorszámon szerepeltek. A dokumentumok teljes szövegét azonban továbbra sem hozták nyilvánosságra.

Ez azért fontos, mert egy határozat címe sok esetben csak általánosságban utal arra, milyen kérdésben döntött a kormány. A tényleges rendelkezések, határidők, pénzügyi összegek, felelősök és egyéb részletek gyakran kizárólag magából a dokumentumból derülhetnek ki.

A mostani lista ennek ellenére lehetőséget ad arra, hogy kutatók, újságírók és más érdeklődők pontosabban azonosítsák azokat a döntéseket, amelyek korábban nem szerepeltek egységes, nyilvánosan hozzáférhető jegyzékben.

Korábban csak egyes határozatokról lehetett tudni

Az elmúlt években időről időre sajtóhírekből vált ismertté egy-egy 2000-es kormányhatározat létezése vagy részleges tartalma. Teljes, 2010-ig visszamenő és éves bontásban rendezett nyilvános lista azonban a mostani közzétételig nem állt rendelkezésre.

Ez a különbség azért jelentős, mert most először egyetlen adatsorból áttekinthető, milyen ütemben nőtt az ilyen döntések száma, és milyen témákban alkalmazták ezt a kormányzati döntési formát. Az adatokból ugyanakkor önmagukban nem következik, hogy az egyes határozatok tartalma jogszerű vagy jogszerűtlen volt.

A lista elsősorban az állami döntéshozatal átláthatóságához ad új információkat. Az egyes ügyek érdemi megítéléséhez továbbra is szükség lenne a teljes dokumentumok és az azokhoz kapcsolódó háttéranyagok megismerésére.

A következő kérdés az lehet, nyilvánossá válnak-e a teljes szövegek

A kormány mostani döntésével tehát több mint három és fél ezer korábban nem publikált határozat létezése és tárgya vált egységesen áttekinthetővé. A legfontosabb hiányzó elem azonban továbbra is maguknak a döntéseknek a teljes szövege.

A 2010 és 2026 közötti lista már lehetővé teszi az egyes ügyek, vállalati támogatások, kormányzati programok és állami feladatok azonosítását. Hogy ezek közül mely dokumentumok válhatnak később teljes terjedelmükben is hozzáférhetővé, arról a mostani közzététel alapján még nincs általános döntés.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.