A Republikon Intézet friss elemzése szerint egy év alatt jelentősen átalakult az M1 Híradó politikai tartalma. A kutatók a 2026. szeptember 15. és 21. közötti adásokat hasonlították össze az előző év azonos időszakával. A vizsgált héten csökkent a politikai hírek aránya és a politikusok képernyőideje, miközben kiegyensúlyozottabbá vált a pártpolitikai megoszlás. A független szakértők szerepe látványosan nőtt: a 43 megszólaló közül 39-et ebbe a kategóriába soroltak. A Republikon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyetlen hét adataiból nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, és az eredmények nem jelentik automatikusan a közmédia teljes függetlenné válását, csupán egyértelműen érzékelhető változást jeleznek a korábbi gyakorlathoz képest.

Jelentősen visszaesett a politikai hírek aránya

A Republikon Intézet a szeptember 15. és 21. közötti esti híradókat vizsgálta, majd az eredményeket összevetette a 2025-ös év ugyanezen hetének adataival. Az összehasonlítás alapján az egyik legnagyobb változás a politikai tartalmak arányában következett be.

A kutatás szerint 2025-ben a vizsgált időszakban a politikai hírek a híradók teljes adásidejének 88,1 százalékát tették ki. Egy évvel később ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis lényegesen több idő jutott más típusú hírekre és témákra is.

A külpolitikai hírek súlya szintén visszaesett. A Republikon ezt részben azzal magyarázta, hogy 2025-ben Orbán Viktor akkori politikai kommunikációjában és választási kampányában kiemelt szerepet kaptak a külpolitikai témák, amelyek így a közmédia híradóiban is nagyobb hangsúlyt kaptak.

Harmadára csökkent a politikusok képernyőideje

Még feltűnőbb az eltérés, ha nem a hírek témáját, hanem a politikusok közvetlen megjelenéseit vizsgáljuk. A Republikon számításai szerint 2025-ben a vizsgált hét során összesen valamivel több mint egy órán keresztül szerepeltek politikusok az M1 Híradóban.

2026 szeptemberében ez az idő 23 perc 2 másodpercre csökkent. Nemcsak a politikusok összesített jelenléte változott meg, hanem az is, hogyan oszlott meg a képernyőidő az egyes politikai szereplők között.

A 2025-ös vizsgált héten a politikusi képernyőidő körülbelül 80 százalékában, összesen 48 percben fideszes politikusok szerepeltek. Az összes többi akkori ellenzéki politikus együttesen mintegy 12 percet kapott.

A Tisza politikusai kapták a legtöbb időt 2026-ban

Az idei vizsgált héten már teljesen más megoszlást mért a kutatóintézet. A politikusokra jutó 23 perc 2 másodpercből 12 perc 22 másodpercben tiszás politikusok szerepeltek, míg fideszes politikusokra 5 perc 37 másodperc jutott.

További 5 perc 3 másodpercet más politikai szereplők kaptak. Ebbe a körbe a Republikon többek között a Mi Hazánk képviselőit, Karácsony Gergelyt és Baka András köztársasági elnököt sorolta.

A számok alapján tehát nemcsak a politikai tartalom mennyisége csökkent, hanem jóval kevésbé koncentrálódott egyetlen párt szereplőire a politikusi képernyőidő. Ez azonban a Republikon egyetlen vizsgált hetének eredménye, ezért önmagában nem bizonyít tartós szerkesztési irányváltást.

Tavaly erős volt a pozitív és negatív keretezés közötti különbség

A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogy kik mennyi időt kaptak, hanem azt is, milyen környezetben és értékelési keretben jelentek meg. A Republikon szerint 2025-ben a Fidesz 48 perces képernyőidejéből 39 percet kifejezetten pozitív keretezésűnek minősítettek.

A kutatók abban a vizsgált időszakban nem azonosítottak olyan szakaszt, amikor a Fideszt negatív módon mutatták volna be. Ezzel szemben a Tisza Pártot az ellenzéki szereplőkre jutó idő jelentős részében negatív keretben jelenítették meg a kutatás módszertana szerint.

A mostani elemzés szerint ezen a területen is történt változás. A kutatók már 24 másodpercnyi pozitív reprezentációt is azonosítottak a Tisza Párt esetében, még ha ez önmagában csekély időtartamnak számít is.

Orbán Viktor jóval kevesebbszer szerepelt

A Republikon külön számolta Orbán Viktor és Magyar Péter nevének elhangzását is. A vizsgált 2025-ös héten Orbán Viktor nevét 92 alkalommal említették, miközben Magyar Péter 62 alkalommal került szóba.

A kutatóintézet kvalitatív értékelése szerint Orbán akkori megjelenései szinte kizárólag pozitívak voltak, Magyaré pedig negatív keretezésben jelent meg. Ezek nem objektív jogi vagy politikai minősítések, hanem a Republikon által alkalmazott tartalomelemzési kategóriák.

2026-ban Orbán Viktor említéseinek száma 24-re csökkent, Magyar Péteré pedig 44 volt. A Republikon ezt nem a volt miniszterelnök tudatos elhallgatásával, hanem azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor a kormányváltás után kisebb szerepet tölt be a napi kormányzati politikában.

Sokkal több független szakértőt szólaltattak meg

A kutatás egyik legnagyobb változást mutató területe a szakértők kiválasztása volt. 2025-ben a vizsgált héten politikai témákban 24 szakértőt szólaltattak meg az M1 Híradóban.

A Republikon besorolása szerint közülük egy kivétellel valamennyien a Fideszhez köthető szereplők voltak. Az egyetlen eltérő eset Bod Péter Ákos megszólaltatása volt.

2026 szeptemberének vizsgált hetén már 43 szakértő szerepelt politikai témájú hírekben. Közülük 39 személyt a kutatóintézet független szakértőnek minősített, ami jelentős változást jelent az előző évhez képest.

Ez nemcsak számszerű növekedést jelent, hanem azt is, hogy többféle szakmai álláspont jelenhetett meg ugyanazon hírműsorban. A kutatás ezt a közmédia újraindulása utáni egyik legfontosabb szerkesztési változásként értékelte.

A Republikon szerint ebből még nem lehet hosszú távú következtetést levonni

A kutatóintézet maga is óvatosságra intett az eredmények értelmezésével kapcsolatban. Egyetlen hét elemzése nem elegendő annak bizonyítására, hogy az M1 Híradó hosszú távon és minden területen megváltoztatta szerkesztési gyakorlatát.

A Republikon azt sem állítja, hogy a közmédia minden szempontból politikailag függetlenné vált volna. A kutatás következtetése ennél szűkebb: a vizsgált időszakban a híradó sokszínűbb lett, több szereplőt szólaltatott meg, és több nézőpontnak adott teret, mint egy évvel korábban.

A kutatóintézet azért is tervezi a közmédia további időszakos vizsgálatát, hogy kiderüljön, tartós tendenciáról vagy egy adott hét sajátosságáról van-e szó. A 2025-ös adatok ehhez összehasonlítási alapot biztosítanak, míg az újabb vizsgálatokból idővel pontosabb kép rajzolódhat ki az M1 Híradó szerkesztési gyakorlatáról.

Korábban egészen más képet mutattak a vizsgálatok

A Republikon korábbi, hosszabb időszakot feldolgozó közmédiafigyelése lényegesen kritikusabb képet rajzolt az M1 Híradóról. A kutatóintézet akkori értékelése szerint a 2025-ös hírműsor politikai szereplőinek bemutatása erősen aszimmetrikus volt, és a különböző politikai oldalak nem azonos feltételek mellett jelentek meg.

A mostani adatok ehhez képest több mutatóban jelentős elmozdulást jeleznek. Kevesebb lett a politikai tartalom, kisebb lett a politikusok közvetlen képernyőideje, változatosabbá vált a pártpolitikai megoszlás, és nagyságrendekkel több, a Republikon által függetlennek minősített szakértőt szólaltattak meg.

A döntő kérdés most az, hogy ezek az arányok a következő hónapokban is fennmaradnak-e. Erre egyetlen vizsgált hét még nem ad választ, de a két időszak összevetése alapján az M1 esti híradójának szerkezete és szereplőválasztása érzékelhetően eltér attól, amit egy évvel korábban mértek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.