Andy Burnham brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak nyíltan mérlegelnie kell, milyen kapcsolatot akar kialakítani az Európai Unióval a következő évtizedben, és a lehetőségek között a teljes jogú uniós tagság visszaállítása is szerepelhet. A munkáspárti kormányfő egy BBC-interjúban arról beszélt, hogy a brexit összességében több kárt okozott az országnak, mint amennyi előnnyel járt, ezért nem tartja elfogadhatónak a jelenlegi helyzet további fenntartását anélkül, hogy érdemi vita indulna a lehetséges irányokról. Burnham szerint a vámunióhoz vagy az egységes belső piachoz való újbóli csatlakozástól egészen a teljes EU-tagságig több lehetőséget is meg kell vizsgálni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi viszony fenntartása szintén legitim opció lehet, ha végül a brit társadalom ezt tartja megfelelőnek. Burnham 2026 júliusa óta vezeti a brit kormányt.

A teljes EU-tagságot sem zárta ki a brit miniszterelnök

Burnham a BBC rádióműsorában arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatának több lehetséges modellje van. Ezek között az egyik lehetőség szerinte az, hogy semmi nem változik, vagyis London lényegében fenntartja a jelenlegi kapcsolatrendszert Brüsszellel.

A miniszterelnök ugyanakkor ennél jóval szorosabb együttműködési formákat is elképzelhetőnek nevezett. Felvetette például George Osborne volt konzervatív pénzügyminiszter javaslatát, amely szerint Nagy-Britanniának ismét csatlakoznia kellene az Európai Unió vámuniójához.

Burnham szerint ugyancsak megfontolásra érdemes az a javaslat, amelyet a Liberális Demokraták vezetője fogalmazott meg pártja kongresszusán. Eszerint az Egyesült Királyságnak az unió egységes belső piacához kellene ismét csatlakoznia.

A brit kormányfő azonban ennél is tovább ment. Úgy fogalmazott, hogy az ország akár „végig is mehet az úton”, amivel egy újabb teljes körű brit EU-csatlakozás lehetőségére utalt. Ez volt az első alkalom, hogy Burnham miniszterelnökként ennyire egyértelműen a mérlegelendő lehetőségek közé sorolta az uniós tagság visszaállítását.

Burnham szerint a brexit mérlege negatív

A miniszterelnök értékelése szerint a 2016-os népszavazást követő kilépés több kárt okozott Nagy-Britanniának, mint amennyi előnyt hozott. Burnham azt mondta, ezzel a véleménnyel a brit társadalom mintegy 60 százaléka is egyetért.

Állítása szerint ezért a következő időszak egyik fontos politikai feladata annak tisztázása lesz, hogy milyen kapcsolatot akar kialakítani az ország az Európai Unióval. Burnham nem egyetlen előre kijelölt megoldás mellett érvelt, hanem azt mondta, minden szóba kerülő modell előnyeit és hátrányait külön meg kell vizsgálni.

A kormányfő úgy látja, azt is reálisan kell értékelni, hogy az egyes elképzelések közül politikailag és intézményileg mi valósítható meg. A vita szerinte nem kizárólag arról szól, hogy Nagy-Britannia ismét az EU tagja legyen-e, hanem arról is, milyen mértékben lehet helyreállítani a szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat az unióval.

Burnham szeptember 22-én az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében is külön kitért arra, hogy tíz év telt el a brexit óta, és azt mondta, Nagy-Britannia megtapasztalta a kilépéssel járó zavarokat.

Nem akar újabb évtizedet bizonytalanságban

Burnham szerint az egyik legrosszabb lehetőség az lenne, ha Nagy-Britannia továbbra sem határozná meg világosan, milyen hosszú távú viszonyt akar az Európai Unióval. Úgy véli, a kérdést nem lehet újabb éveken keresztül eldöntetlenül hagyni.

A miniszterelnök a 2016-os népszavazás óta eltelt időszakot a politikai sodródással és a társadalom mély megosztottságával hozta összefüggésbe. Szerinte az ország nem engedhet meg magának még egy olyan évtizedet, amelyet folyamatos bizonytalanság és a brexit körüli konfliktusok határoznak meg.

A kormányfő ezért egyértelmű irány kijelölését sürgeti a következő tíz évre. Ez ugyanakkor az általa elmondottak alapján nem jelenti azt, hogy a kabinet már döntött volna az EU-tagság visszaállításáról vagy akár egy új népszavazás kiírásáról.

Burnham jelenlegi álláspontja inkább arra irányul, hogy a korábban politikailag lényegében lezárt kérdések egy részét ismét a lehetséges opciók között vizsgálják meg. Ide tartozik a vámunió, az egységes piac és végső soron a teljes tagság kérdése is.

Az uniós kapcsolatok szorosabbra fűzését már korábban bejelentette

A BBC-interjút egy nappal megelőző munkáspárti kongresszusi beszédében Burnham már jelezte, hogy szorosabb együttműködést szeretne kialakítani az Európai Unióval. Azt ígérte, hogy egy későbbi csúcstalálkozón napirendre veszi a London és Brüsszel közötti kapcsolatok további javításának lehetőségeit.

A kongresszusi beszédben azonban még nem mondta ki egyértelműen, hogy a teljes EU-tagság visszaszerzését is lehetséges forgatókönyvnek tartja. Erre a BBC-nek adott interjúban tett először világos utalást miniszterelnökként.

Burnham európai politikájában ugyanakkor már kormányfővé válása óta megjelent a szorosabb nemzetközi együttműködés hangsúlya. Szeptemberben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is találkozott az ENSZ-közgyűlés idején, miközben kormánya általános irányként is a nemzetközi kapcsolatok megerősítését hangsúlyozza.

A konzervatívok a brexitvita újranyitását bírálják

Burnham kijelentése várhatóan újabb politikai vitát indít Nagy-Britanniában. A konzervatívok azzal vádolják a kormányfőt, hogy a brexitről folytatott korábbi politikai konfliktusok újbóli megnyitásával olyan társadalmi megosztottságot idézhet elő, amelyet az ország már egyszer végigélt.

A Munkáspárton belül ezzel párhuzamosan egyre erősebben jelenik meg az az álláspont, amely szerint a brit–uniós kapcsolat egyszerű javítása nem feltétlenül elegendő, és hosszabb távon akár a tagság helyreállítását is meg kellene vizsgálni. Burnham mostani megszólalása ennek a vitának adott új politikai súlyt.

A kérdés a következő általános választás szempontjából is jelentőssé válhat. Az EU-hoz fűződő viszony ugyanis ismét világos választóvonalat húzhat az egyes brit pártok között, különösen akkor, ha a kormány a következő időszakban konkrét javaslatokkal áll elő a vámunióhoz vagy az egységes piachoz való közeledésről.

Burnham korábban óvatosabban beszélt az újbóli csatlakozásról

Andy Burnham álláspontja korábban visszafogottabb volt. Nagy-Manchester polgármestereként egyszer arról beszélt, reméli, hogy még életében ismét az Európai Unió tagja lesz Nagy-Britannia, későbbi politikai kampányában ugyanakkor már a 2016-os népszavazás eredményének tiszteletben tartását hangsúlyozta.

A makerfieldi kampány idején azt is jelezte, hogy a következő években nem számít újabb népszavazásra az uniós csatlakozásról. A mostani nyilatkozat tehát nem egy azonnali referendum vagy csatlakozási folyamat bejelentését jelenti, hanem azt, hogy a miniszterelnök a teljes tagságot sem akarja kizárni a Nagy-Britannia jövőjéről szóló politikai mérlegelésből.

Burnham 2026 júliusában tért vissza a brit parlamentbe, majd július 16-án a Munkáspárt vezetőjévé választották, négy nappal később pedig miniszterelnök lett. Kormányfőként azóta többször arról beszélt, hogy a következő évtizedre világosabb politikai és gazdasági irányt akar kijelölni az ország számára.

A brexit utáni kapcsolatok jövője így ismét a brit belpolitika egyik meghatározó kérdésévé válhat. A kormány egyelőre nem kötelezte el magát sem a vámunió, sem az egységes piac, sem pedig az EU-tagság mellett, Burnham nyilatkozata azonban világossá tette, hogy a Downing Street ezek egyikét sem tekinti eleve kizárt lehetőségnek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.