Mészáros Lőrinc és családja továbbra is jelentős előnnyel vezeti a leggazdagabb magyarok rangsorát: a Forbes becslése szerint vagyonuk 1785,7 milliárd forintot érhet. A lista élmezőnye egyelőre nem alakult át látványosan, az idei összeállítás azonban különleges pillanatfelvételt ad a magyar üzleti elitről. A tavaszi kormányváltást követően ugyanis hatósági felülvizsgálatok, állami szerződések átvilágításai és büntetőeljárások indultak, miközben szeptemberben megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is. Mindez elsősorban azoknak az üzletembereknek a helyzetét érintheti, akiknek vállalkozásai az előző kormányok idején jelentős állami megrendelésekhez jutottak. A vagyonadó tervezett szabályai szintén befolyásolhatják a legtehetősebbek pénzügyi helyzetét, bár annak részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak.

Mészáros Lőrinc vagyona tovább nőtt

A rangsor első helyét ismét Mészáros Lőrinc és családja foglalja el. A Forbes 1785,7 milliárd forintra becsüli vagyonukat, ami valamivel meghaladja az egy évvel korábbi 1749,1 milliárd forintos összeget. A Mészáros-csoporthoz tartozó vállalkozások száma már megközelíti az ötszázat, érdekeltségeik pedig a bankszektortól az építőiparon és az agráriumon át egészen az energetikáig és a turizmusig terjednek.

A kormányváltás egyelőre nem okozott alapvető fordulatot a cégcsoport működésében, ugyanakkor több területen megjelentek a bizonytalanság jelei. A tőzsdén jegyzett Opus Global bevétele a forrás szerint 22 százalékkal csökkent, miközben a társaság így is 51,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2025-öt. A Scope Ratings ugyanakkor augusztusban leminősítette az Opus kötvényeit, és az indoklásban az állami közbeszerzésektől való függőségre, valamint a politikai környezet megváltozásából eredő bizonytalanságokra is kitért.

Az energetikai érdekeltségek közül az Opus Titász helyzetében is változás történt. A forrás szerint a Magyar Fejlesztési Bank kizárta a vállalatot azokból az uniós RRF-forrásokból, amelyeket hálózatfejlesztésre és okosmérők telepítésére nyert el, mert az MFB megítélése szerint nem volt megfelelően átlátható a tulajdonosi háttér.

Az új politikai vezetés Mészáros gazdasági érdekeltségeit többször is összekapcsolta a választások után meghirdetett korrupcióellenes intézkedésekkel. Az NVVH elnökévé választott Unger Anna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatalnak jogállami keretek között kell működnie, és nem személyek előzetes kijelöléséből, hanem bizonyítható ügyek feltárásából kell kiindulnia.

Csányi Sándor megtartotta második helyét

Csányi Sándor továbbra is a magyar gazdasági élet egyik legnagyobb vagyonú szereplője. A Forbes becslése szerint 649,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, amivel a lista második helyét foglalja el.

Vagyonának jelentős része nem közvetlenül az OTP Bankhoz, hanem agrárérdekeltségeihez kötődik. A Bonafarm-csoport gyengébb teljesítménye az idei becslést is lefelé húzta, miközben a hitelminősítő a Bonafarmot és a Pick Szegedet is leminősítette a romló eredmények, az emelkedő adósságállomány és a jelentős beruházási programok miatt.

Ezzel párhuzamosan az OTP nemzetközi súlya tovább növekedett. A csoportszintű profit mintegy 70 százaléka már külföldi piacokról érkezik, és a bank tizennégy országban van jelen. A forrás szerint az OTP júliusban lezárta történetének eddigi legnagyobb külföldi felvásárlását is a balti Luminor bankcsoport megszerzésével.

Csányi emellett továbbra is a Mol alelnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és a FIFA egyik alelnöke. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségéről ugyanakkor a nyáron lemondott, miután az új kormány bejelentette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítását.

Felcsuti Zsolt és Veres Tibor is az élmezőnyben

A harmadik helyre Felcsuti Zsolt került, akinek vagyonát 587,6 milliárd forintra becsülte a Forbes. Üzleti pályája több szempontból eltér a lista számos más szereplőjétől, mivel legfontosabb érdekeltsége, az MPF Holding szinte teljes egészében külföldi piacokra termel, és üzleti modellje nem állami megrendelésekre épül.

A cégcsoport több mint harminc országba értékesít, központja pedig a svájci Schaffhausenben található. A vállalat 2025-ben 1,4 milliárd eurós árbevételt és 126 millió eurós adózás előtti eredményt ért el. Fő érdekeltségei között a FÉG-HVAC, a Widenta és az MPF Meta szerepel.

A negyedik helyezett Veres Tibor becsült vagyona 567,7 milliárd forint. A Wallis-csoport alapítójának érdekeltségei az ingatlanszektortól a kereskedelmen át az ipari vállalkozásokig terjednek, hozzá köthető többek között a Praktiker és a Graboplast is.

Verest ugyanakkor a közelmúltban egy büntetőeljárásban gyanúsítottként hallgatták ki egy III. kerületi beruházással összefüggő vesztegetés gyanúja miatt. A forrás szerint a kihallgatását követően szabadlábon védekezhet. A gyanúsítás nem jelent bűnösséget, az eljárás jelenlegi szakaszában őt is megilleti az ártatlanság vélelme.

Szíjj László vagyona több mint negyedével nőtt

Az ötödik helyen Szíjj László áll 530,6 milliárd forintos becsült vagyonnal. A Forbes számítása szerint egy év alatt 27,5 százalékkal növekedett a vagyona, amelyben jelentős szerepet játszott a Duna Aszfalt teljesítménye.

A vállalat nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is terjeszkedett. Ebben fontos szerepe volt a lengyel Mota-Engil Central Europe megszerzésének, amely ma Duna Polska néven működik, és a lengyel építőipari, valamint ingatlanfejlesztési piac egyik jelentős szereplője.

Szíjj vállalkozásait ugyanakkor közvetlenül érinthetik az állami beruházások felülvizsgálatai. A forrás szerint az új kormány az elmúlt hónapokban több olyan projektet és kifizetést is befagyasztott, amelyekre a cégcsoport korábban számíthatott.

Ide tartozik egy afrikai infrastruktúra-fejlesztési program finanszírozásának vizsgálata is. A projektet korábban az Eximbank és az MFB összesen 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozással támogatta. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben, míg a Duna Aszfalt közlése szerint a vállalat a kapott összegeket kamatokkal együtt teljes egészében visszafizette. A feljelentés és a vizsgálat önmagában nem bizonyítja bűncselekmény elkövetését.

Jellinek Dánielt letartóztatták, több más üzletembernél átvilágítás indult

A lista hetedik helyére Jellinek Dániel, az Indotek Group tulajdonosa került 314,1 milliárd forintos becsült vagyonnal. A szeptemberben őrizetbe vett, majd letartóztatott üzletemberrel szemben a Volánbuszhoz kapcsolódó ügyben folyik büntetőeljárás.

A hatóságok állítása szerint több korrupciós bűncselekmény gyanúja is felmerült, a cégcsoport azonban azt közölte, hogy Jellinek nem követett el bűncselekményt. A letartóztatás kényszerintézkedés, nem pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása, ezért az üzletembert jogerős ítéletig megilleti az ártatlanság vélelme.

A lista további részében is több olyan vállalkozó található, akiknek üzleti helyzete összefonódik az állami szerződések felülvizsgálatával. Garancsi István 271,9 milliárd forintos becsült vagyonával a tizedik helyen szerepel, Jászai Gellért pedig 254 milliárd forintos vagyonnal a tizenegyedik.

Jászai legfontosabb érdekeltsége, a 4iG az előző kormányok idején számos nagy értékű állami szerződést kötött. A forrás szerint az új kabinet többek között az Antenna Hungária- és Vodafone-tranzakciókat, a honvédelmi keretszerződést és a műholdprogramot is vizsgálja. Ezek átvilágítása önmagában nem jelenti azt, hogy szabálytalanság történt.

Tiborcz István a következő időszak egyik figyelt szereplője lehet

Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, Tiborcz István 185,6 milliárd forintos becsült vagyonnal szerepel a rangsorban. Vagyonának jelentős része ingatlanpiaci és pénzügyi befektetésekhez kapcsolódik, egyik meghatározó érdekeltsége a BDPST Group.

A cégcsoport nemrég jelentette be, hogy értékesítené a Gránit Bankban meglévő részesedését. A tranzakció lezárásához azonban még szükséges a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása, miközben a politikai környezet változása miatt a nagyobb korábbi állami kapcsolatokkal rendelkező üzleti csoportok működését fokozott figyelem kíséri.

Az NVVH szeptember 1-jén kezdte meg működését Unger Anna vezetésével. A hivatal elnöke már kinevezésekor jelezte, hogy nem gyors látványintézkedésekben, hanem jogilag megalapozott eljárásokban gondolkodik, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetleges büntetőügyek jogerős lezárása hosszú éveket vehet igénybe.

A vagyonadó is átrajzolhatja a milliárdosok pénzügyi helyzetét

A leggazdagabb magyarok szempontjából nemcsak az állami szerződések felülvizsgálata jelenthet változást. A Tisza-kormány vagyonadó bevezetésére készül, és Magyar Péter szeptember végén arról beszélt, hogy 500 milliárd forintos vagyon felett az adó mértéke az egy százalékot is meghaladhatja.

A pontos szabályokat egyelőre nem jelentették be, ezért a várható hatásokról még nem lehet biztos következtetéseket levonni. A jelenlegi Forbes-becslések alapján ugyanakkor csak a leggazdagabb magyarok szűk körét érintené az 500 milliárd forint feletti vagyonsáv, miközben a Pénzügyminisztérium még dolgozik a részletszabályokon.

A mostani gazdaglista így nemcsak arról ad képet, hogy kik rendelkeznek Magyarország legnagyobb magánvagyonaival, hanem egy korszakhatárt is rögzít. A rangsor tetején rövid távon alig történt változás, a mögötte álló gazdasági és politikai környezet azonban alapvetően átalakult. Hogy mindez mennyiben jelenik majd meg a következő Forbes-listákon, az az egyes cégek piaci teljesítményétől, a folyamatban lévő vizsgálatok eredményétől, az állami beruházások további sorsától és a készülő vagyonadó végleges szabályaitól egyaránt függ.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.