Átalakulóban van a magyar vagyonellenőrzési és antikorrupciós rendszer: az elmúlt hónapokban több olyan állami szervezet is új vagy kibővített feladatokat kapott, amely közvetlenül vagy közvetve vizsgálhatja közéleti szereplők, tisztségviselők, illetve nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek pénzügyi helyzetét. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a közvagyon elvesztését, a vagyonmentést és a jogellenes vagyongyarapodást vizsgálhatja, az Integritás Hatóság már a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében is szerepet kapott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pedig a tervezett vagyonadó miatt ismét nagyobb jelentőséget kaphatnak a vagyonfelmérések. A három intézmény feladata nem azonos, mégis egyre több ponton érhet össze. Ennek gyakorlati jelentősége az lehet, hogy a cégvagyontól az ingatlanokon és pénzügyi eszközökön át akár a jachtok, magánrepülők, műtárgyak vagy külföldi konstrukciók értéke és fenntartási költsége is nagyobb figyelmet kaphat.

Az Integritás Hatóság már a vagyonnyilatkozatokat is ellenőrzi

Az Integritás Hatóság 2022 végén kezdte meg működését, eredeti feladata elsősorban az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaélések és integritási kockázatok vizsgálata volt. A szervezet hatásköre azonban 2026 augusztusától kibővült, és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében is szerepet kapott.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Magyarországon mintegy százezer embert érint különböző formában. A körbe közjogi tisztségviselők, bírók, országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint más állami szereplők és bizonyos esetekben családtagjaik is beletartoznak.

Az Integritás Hatóság nem tervezi valamennyi érintett teljes körű ellenőrzését. Ehelyett kockázati módszertant alkalmaz, és azokat választja ki részletesebb vizsgálatra, akiknél a pozíció, a vagyonnyilatkozat tartalma és más rendelkezésre álló adatok alapján magasabb integritási kockázatot lát. A hatóság október elején 551 olyan nevet tett közzé, amelyek a vizsgált időszakban a legmagasabb kockázatúnak minősített tisztségekhez kapcsolódtak. Maga a hatóság hangsúlyozta, hogy a listára kerülés nem jelent jogsértésre vonatkozó megállapítást, kizárólag az ellenőrzési prioritást jelzi.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke szerint az ellenőrzési rendszer több száz kockázati indikátorra épül. A hatóság a vagyonnyilatkozatok mellett nyilvános és közhiteles adatokat is felhasználhat annak eldöntésére, hogy mely ügyekben indokolt mélyebb vizsgálat.

A NAV-nál újra felértékelődhetnek a vagyonosodási vizsgálatok

Más logika alapján dolgozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV számára nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy valakinek egy adott pillanatban pontosan mekkora vagyona van, hanem az is, hogy jövedelmei és kiadásai összhangban vannak-e egymással.

Egy vagyonosodási vizsgálat során ezért nem kizárólag az aktuális vagyonelemeket veszik számba. A hatóság azt is vizsgálhatja, hogy egy magánszemély az elmúlt években milyen jelentős kiadásokat teljesített, és ezekre rendelkezett-e igazolható, legális forrással.

Ez azt jelenti, hogy önmagában az sem feltétlenül jelent védelmet, ha valakinek éppen kevés vagyontárgy szerepel a nevén. Ha korábban nagy értékű ingatlanokat, járműveket vagy más eszközöket vásárolt, illetve jelentős összegeket költött úgy, hogy ezekhez nem társítható megfelelően igazolható jövedelem, az adóhatóság magyarázatot kérhet.

A tervezett vagyonadó ebből a szempontból új feladatot is teremthet. Ha az adónem bevezetése megtörténik, a NAV-nak már nemcsak a jövedelem és a kiadások összhangját kell vizsgálnia, hanem azt is, hogy egy adott időpontban pontosan mekkora és milyen összetételű vagyonnal rendelkezik az adóalany. Ennek részletes módszertana azonban egyelőre nem ismert, ezért a jövőbeni eljárás pontos formájáról még nem lehet biztos következtetéseket levonni.

A cégtulajdon lehet a legnagyobb tétel

A leggazdagabb magánszemélyek vagyonában jellemzően nem a lakóingatlan vagy az autó jelenti a legnagyobb összeget, hanem a vállalati részesedések. Egy több tíz- vagy százmilliárd forintos vállalkozás tulajdonrészének értékelése ezért kulcskérdés lehet egy vagyonfelmérésnél.

A hatóságok ehhez céginformációs rendszereket, beszámolókat és cégbírósági dokumentumokat használhatnak. Külföldi társaságok esetében egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi információcsere is, amely az elmúlt években jelentősen megnehezítette, hogy valaki pusztán egy külföldi cégstruktúra mögé rejtse a tulajdonát.

A hazai ingatlanok feltérképezését az ingatlan-nyilvántartás segíti, míg a járművek esetében a gépjármű-nyilvántartásokból és más hatósági adatbázisokból lehet információkat szerezni. Egy nagy értékű ingatlan vagy autó esetében nemcsak maga a vagyontárgy, hanem annak megszerzési időpontja és finanszírozása is fontos lehet.

Különösen érdekesek lehetnek a nehezebben értékelhető vagyontárgyak. Ilyen lehet például egy ritka műtárgy, drága óra, ékszergyűjtemény, veterán autó vagy komoly borgyűjtemény, ahol az értékbecslés már jóval kevésbé egyértelmű, mint egy tőzsdén jegyzett részvény esetében.

A jacht és a magánrepülő nemcsak vagyontárgy, hanem folyamatos kiadás is

A nagy értékű jachtok és magánrepülőgépek különösen érdekesek lehetnek egy vagyonosodási vizsgálat során. Nemcsak azért, mert önmagukban is jelentős vagyont képviselnek, hanem azért is, mert a fenntartásuk rendszeresen komoly összegeket emészt fel.

Egy jacht esetében például a kikötőhely, a személyzet, a biztosítás és a karbantartás, egy repülőgépnél pedig a hangár, a személyzet, az üzemanyag és a szervizelés is jelentős éves költséget jelenthet. Ezek a kiadások akkor is feltűnhetnek egy vizsgálat során, ha maga az eszköz formálisan nem az érintett magánszemély tulajdonában van.

A hatóság szempontjából ezért sok esetben nemcsak az lehet kérdés, hogy kinek a nevén szerepel egy eszköz, hanem az is, hogy ki használja rendszeresen, ki viseli a működtetés költségeit, és honnan származik az ehhez szükséges pénz.

Hasonló logika érvényesülhet a drága külföldi utazásoknál, magánegészségügyi vagy esztétikai szolgáltatásoknál, illetve exkluzív nemzetközi klubtagságoknál. Ezek nem feltétlenül jelentenek jogsértést, ugyanakkor összevethetők a hatóság előtt ismert bevételekkel.

A külföldi számlák és vagyonkezelési konstrukciók sem feltétlenül maradnak rejtve

A korábbi évtizedekben sokan úgy tekintettek a svájci, szingapúri vagy más külföldi pénzügyi struktúrákra, mint amelyekkel a vagyon lényegében eltüntethető a hazai hatóságok elől. A nemzetközi pénzügyi információcsere fejlődésével ez egyre kevésbé igaz.

Bankok, befektetési szolgáltatók és más pénzügyi intézmények számos esetben kötelesek adatot szolgáltatni. A NAV számára a hazai banktitok és értékpapírtitok sem jelent olyan akadályt, amely megfelelő jogalap mellett kizárná az adatokhoz való hozzáférést.

A hatóságok figyelme a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra is kiterjedhet. Ilyenkor nemcsak azt vizsgálhatják, milyen vagyonelemek kerültek egy ilyen struktúrába, hanem azt is, hogy az miként működik, ki a tényleges kedvezményezett, és milyen költségekkel jár a fenntartása.

A kriptoeszközök sem jelentenek automatikusan láthatatlan vagyont. A pénzügyi szolgáltatókon keresztül lebonyolított tranzakciók, illetve a pénzmosás elleni szabályok egyre több adatot tesznek elérhetővé a hatóságok számára.

Az NVVH más irányból közelít a vagyonokhoz

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata eltér a NAV és az Integritás Hatóság munkájától. A szervezet létrehozásának hivatalos célja a közvagyon elvesztésének, a vagyonmentésnek, a közpénzügyi korrupciónak és a jogellenes vagyongyarapodásnak a feltárása, valamint szükség esetén további hatósági vagy jogi eljárások kezdeményezése.

Az NVVH tehát nem általános vagyonadó-hatóságként működik. Elsősorban azt vizsgálja, hogy közvagyon kerülhetett-e szabálytalanul vagy jogellenesen magánkézbe, illetve történt-e olyan vagyongyarapodás, amely a közpénzekkel vagy a politikai hatalommal való visszaéléshez kapcsolódhat.

A hivatal pontos napi működéséről egyelőre kevesebb nyilvános információ áll rendelkezésre, mint a NAV vagy az Integritás Hatóság esetében. Annyi azonban már a létrehozásáról szóló szabályozásból is látható, hogy a szervezet jelentéseket készíthet, más hatóságok eljárását kezdeményezheti, és saját hatáskörében is közvagyonvédelmi intézkedéseket tehet.

A hatóságoknak össze kell hangolniuk a munkájukat

Az új rendszer egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan osztják meg egymással az információkat az érintett szervezetek. Biró Ferenc szerint az állam célja az, hogy az ellenőrzések ne különálló, egymással párhuzamos rendszerekben működjenek, hanem az érintett hatóságok egyeztessenek egymással.

Ez azonban számos jogi és adatkezelési kérdést felvet. Egyelőre például nem egyértelmű, hogy az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálata során megszerzett valamennyi adat automatikusan felhasználható-e egy későbbi NAV-eljárásban, vagy hogy egy esetleges vagyonadó kiszámításánál milyen módon építhetnek más hatóságok megállapításaira.

A három szervezet tevékenysége ezért részben ugyanazokat a személyeket és vagyonelemeket érintheti, de más-más jogi célból. Az Integritás Hatóság közéleti tisztségviselők vagyonnyilatkozatait ellenőrizheti, a NAV adózási és vagyonosodási szempontokat vizsgálhat, az NVVH pedig elsősorban a közvagyonhoz kapcsolódó visszaélések feltárására koncentrál.

Különös helyzetben dolgozik az Integritás Hatóság elnöke

Az Integritás Hatóság kibővülő szerepének különös hátteret ad, hogy a szervezet elnöke, Biró Ferenc ellen jelenleg büntetőeljárás folyik. A Központi Nyomozó Főügyészség júniusban vádat emelt vele szemben többek között hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt. Biró tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és az eljárás jogerős lezárásáig őt is megilleti az ártatlanság vélelme.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke ezt követően bírósági eljárást kezdeményezett Biró jogviszonyának megszüntetésére. Az ÁSZ álláspontja szerint a vádemelés miatt már nem állnak fenn az Integritás Hatóság elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges feltételek, míg Biró ezt az értelmezést vitatja. A kérdésben a Fővárosi Törvényszék dönthet.

Mindeközben maga az Integritás Hatóság folytatja a vagyonnyilatkozati ellenőrzési rendszer kiépítését. A szervezet igazgatóságának bővítésére Bozzay Erikát és Nagy-Fribiczer Gabriellát jelölték, kinevezésük előkészítése pedig már megkezdődött.

Az új rendszer legfontosabb változása összességében az lehet, hogy a nagy vagyonok eredetének, összetételének és a közéleti tisztségviselők vagyoni helyzetének ellenőrzése többé nem egyetlen hatóság kizárólagos területe. A NAV, az NVVH és az Integritás Hatóság eltérő jogkörökkel dolgozik, de egyre több ügyben ugyanannak a vagyonnak más-más oldalát vizsgálhatják. Hogy ez a gyakorlatban mennyire lesz hatékony, az nagyrészt azon múlik majd, mennyire sikerül összehangolni az adatokat, az eljárásokat és az egyes szervezetek közötti együttműködést.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Lakatos Péter / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.