--- title: "Aranykonvoj-ügy: válságtanácskozások voltak a Belügyminisztériumban a választás után" url: "https://mnews.hu/2026/10/06/aranykonvoj-ugy-valsagtanacskozasok-voltak-a-belugyminiszteriumban-a-valasztas-utan/" date: "2026-10-06" modified: "2026-10-06" author: "mnews" language: "hu_HU" categories: ["Belföld", "Politika"] tags: ["Alkotmányvédelmi Hivatal", "Aranykonvoj-ügy", "belügyminisztérium", "Farkas Örs", "Hajdu János", "jogellenes fogva tartás", "Központi Nyomozó Főügyészség", "NAV", "Orbán Viktor", "Szathmáry Zoltán", "TEK", "ukrán pénzszállítók", "válságtanácskozás"] featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/10/Orban-Viktor-es-Hajdu-Janos-a-TEK-foigazgatoja-MTI-1024x683.webp" --- # Aranykonvoj-ügy: válságtanácskozások voltak a Belügyminisztériumban a választás után **Több válságtanácskozást is tartottak a Belügyminisztériumban az áprilisi országgyűlési választás után, de még az új kormány megalakulása előtt az úgynevezett aranykonvoj-ügy miatt. A megbeszéléseken a titkosszolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ képviselői vettek részt, és elsősorban azt próbálták tisztázni, milyen jogcímen tartották fogva az ukrán pénzszállítókat a TEK központjában egy olyan időszakban, amikor a NAV már befejezte velük szemben az intézkedéseit, de az idegenrendészeti őrizetről még nem született döntés. A Telex több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a találkozók egyikén a résztvevők kifejezetten azt keresték, hogyan lehetne jogszerűen „kitölteni” ezt az időbeli hézagot. Egy ügyészségi feljegyzés szerint ugyanebben a körben Hajdu János, a TEK akkori főigazgatója Orbán Viktor szerepére is utalhatott.** ## Több szerv képviselői ültek egy asztalhoz A választás után megtartott belügyminisztériumi egyeztetéseken több, az ukrán pénzszállítók elfogásában érintett állami szerv képviselői is részt vettek. A Telex információi szerint jelen voltak a titkosszolgálatok illetékesei, a NAV és a TEK képviselői is. A résztvevők között volt Szathmáry Zoltán testvére, aki akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát vezette, valamint Kovács András, Hajdu János akkori helyettese is. Kovács 2022-től főigazgató-helyettesként dolgozott a TEK-nél, október 1-jétől pedig a rendőrségbe beolvadó Terrorelhárítási Központ parancsnoka és különleges védelmi országos rendőrfőkapitány-helyettes lett. A találkozók jelentőségét növeli, hogy Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése politikai vitát váltott ki. A forrás szerint a Tisza Párt azért fordult ellene, mert később tudomására jutott, hogy az AH-nál dolgozó testvére érintett volt az aranykonvoj-ügyben. ## Nem vizsgálóbizottság, hanem válságtanácskozás működhetett Az ügyészségi iratokban szerepel egy június 22-i feljegyzés, amely szerint Szathmáry testvére azt vallotta, hogy még a választás előtt vizsgálat zajlott a BM-ben, és ő többször is megjelent egy vizsgálóbizottság előtt Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárral. A Telex forrásai szerint ugyanakkor ilyen vizsgálóbizottság nem működött sem a választás előtt, sem utána a titkosszolgálatok, a NAV és a TEK felelősségének feltárására. A források szerint valójában azok a választás után összehívott válságtanácskozások történhettek meg, amelyeken az érintett állami szervek jogi és operatív problémákat próbáltak egyeztetni. Az sem világos, miért került az ügyészségi feljegyzésbe a „vizsgálóbizottság” megjelölés. Elképzelhető, hogy a meghallgatott személy pontatlanul emlékezett, az ügyészek értették félre a közlését, vagy egy másik, valóban létező belső BM-es vizsgálattal keverték össze a történteket. ## Egy jogi „lyuk” okozhatta a legnagyobb problémát A válságtanácskozások egyik legfontosabb témája az lehetett, hogy mi történt azokban az órákban, amikor az ukrán pénzszállítók már nem álltak NAV-intézkedés alatt, de még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe. A Telex szerint a választás után a Fővárosi Nyomozó Ügyészség több érintett állami szervet is megkeresett. A problémát különösen a NAV viszonylag gyors válasza tette élessé. A NAV ügyészségnek adott tájékoztatásából ugyanis rekonstruálhatóvá vált egy olyan időszak, amikor az ukránokat továbbra is a TEK központjában tartották, miközben a NAV már úgy tekintette, hogy saját intézkedése befejeződött. Ez azért jelenthetett komoly jogi problémát, mert ebben az időszakban kérdésessé vált, pontosan milyen jogcímen korlátozták az érintettek személyi szabadságát. ## A források szerint ezt próbálták „lefedni” A Telex több forrása szerint a belügyminisztériumi találkozók egyik célja éppen az volt, hogy az érintett szervek megbeszéljék, milyen jogi magyarázattal lehetne kezelni ezt az időszakot. Erre az ügyészségi feljegyzésben is van utalás. A dokumentum szerint Szathmáry testvére azt mondta, hogy ő és Farkas Örs egy olyan táblázatot vittek a megbeszélésre, amelyben rögzítették, az elfogott személyeket mikortól meddig és milyen jogcímen tartották fogva. A feljegyzés szerint a jelenlévők közül valaki felvetette, hogy ki kellene találni, miként lehetne jogszerűen kitölteni a táblázatban szereplő „lukat”. Ez az időszak az előállítás, a NAV további személyi szabadságot korlátozó intézkedésének megszüntetése és az idegenrendészeti döntés megszületése közötti részt jelentette. ## A NAV és Hajdu egymásra mutogathattak Az ügyben később tett NAV-os tanúvallomások szerint a pénzügyőrök Hajdu Jánost tették felelőssé azért, ahogyan az ukránokat a TEK központjában kezelték. Hajdu ezzel szemben azt állította, hogy a TEK csak a felkérő szerv, vagyis a NAV utasításait hajtotta végre. A Telex információi szerint ez a konfliktus az egyik belügyminisztériumi válságtanácskozáson is felszínre került. A források szerint Hajdu az egész műveletért elsősorban a titkosszolgálatokat tette felelőssé. Ez azért lényeges, mert a nyomozás egyik kulcskérdése az lehet, hogy az egyes állami szervek pontosan milyen utasításokat kaptak, és melyik ponton ki vállalta vagy hárította a felelősséget az ukránok fogva tartásáért. ## Egy másik belső vizsgálat valóban volt A Telex szerint a Belügyminisztériumban ténylegesen zajlott egy másik belső vizsgálat is, de az nem a TEK, a NAV vagy a titkosszolgálatok felelősségére összpontosított. Ez a vizsgálat a X. kerületi rendőrök és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerepét nézte. Az ukránok ellen ugyanis a nap végén idegenrendészeti őrizetet rendeltek el. Ezt az AH-s Szathmáry István kezdeményezte a X. kerületi rendőrségen, mivel a TEK központja ezen a területen található. Ez magyarázhatja, hogy az ügyészségi feljegyzésben miért mosódhatott össze két külön esemény: a tényleges belső vizsgálat és a választás után megtartott válságtanácskozások. ## Hajdu ügyvédje megerősítette a találkozó tényét Hajdu Jánost is megkeresték az ügyben. Védője, Hampó Norbert megerősítette, hogy a Belügyminisztériumban valóban tartottak egy ilyen értekezletet Farkas Örs vezetésével. Az ügyvéd ugyanakkor azt mondta, tudomásuk szerint ez nem vizsgálat keretében történt, és formális vizsgálóbizottságot sem állítottak fel. Hampó szerint annak feltárása, hogy pontosan mi hangzott el az értekezleten, a nyomozás feladata. Azt ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy védence nem követett el bűncselekményt. Farkas Örs nem kívánta részletesen kommentálni az értesüléseket. Annyit közölt, hogy nem tartja szerencsésnek, ha az ügy szereplői a nyilvánosság előtt próbálják rendezni a történteket. ## Egy feljegyzés szerint Hajdu Orbán Viktorra utalhatott Az ügy egyik legérzékenyebb pontja az a június 22-i ügyészségi feljegyzés, amely Szathmáry testvérének meghallgatása után készült. A dokumentum szerint Hajdu János az egyik belügyminisztériumi egyeztetésen azt mondhatta, hogy „mindenki tudja”, kinek a döntése alapján történt az elfogás, de az illetőt nem lehet belekeverni az ügybe. A feljegyzés ezt Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre történő utalásként értelmezte. Ez azonban jelenleg egy ügyészségi feljegyzésben rögzített állítás, nem jogerős bírósági megállapítás. A nyomozás feladata annak tisztázása, hogy a kijelentés valóban elhangzott-e, és ha igen, pontosan milyen összefüggésben. ## Az AH már elismerte a kormányzati megrendelést Az aranykonvoj-ügy nyomozása az elmúlt hónapokban egyre magasabb szinteket ért el. A forrás szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal már nyilvánosan elismerte, hogy az ukrán pénzszállítók elleni akció kormányzati megrendelésre indult, sőt még a rajtaütés időpontja is kormányzati szintről érkezett. Ez azért különösen jelentős, mert a nyomozás így már nemcsak az egyes végrehajtó szervek szerepéről szólhat, hanem arról is, milyen politikai döntési lánc vezetett az akcióhoz. Hajdu Jánost június végén gyanúsítottként hallgatta ki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, később pedig Szathmáry AH-s testvérét is meggyanúsították. ## A nyomozást átvette a Központi Nyomozó Főügyészség Az ügy újabb fordulataként a nyomozás irányítása a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészséghez került. Ez azért lehet fontos, mert a nyomozás egyre magasabb szintű állami és politikai felelősségi kérdéseket érinthet. A Telex értelmezése szerint az ügyészek attól is remélhetnek áttörést, hogy Szathmáry korábbi AH-s főosztályvezetőként pontos információkkal rendelkezhet a döntési láncról. Az aranykonvoj-ügy így már messze túlmutat azon, hogy egy adott napon hogyan bántak az ukrán pénzszállítókkal. A nyomozás központi kérdése egyre inkább az, hogy ki rendelte el az akciót, milyen utasítások alapján jártak el az állami szervek, és történt-e jogellenes fogva tartás. [MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline) Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI [MILLIÁRDOSOKNAK VAGYONADÓ, VÉGE A FOCISTÁK KIVÉTELÉNEK?! Magyar Péter nagy adócsomagot jelentett be](https://www.youtube.com/embed/zrulcd3vnp8?feature=oembed) ## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból! A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről. Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be. Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről. A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.