--- title: "Minden korábbinál nehezebb választás vár a hatalma átmentésén dolgozó Vučićra" url: "https://mnews.hu/2026/10/06/minden-korabbinal-nehezebb-valasztas-var-a-hatalma-atmentesen-dolgozo-vucicra/" date: "2026-10-06" modified: "2026-10-06" author: "mnews" language: "hu_HU" categories: ["Külföld", "Politika"] tags: ["Aleksandar Vučić", "Ana Brnabić", "CRTA", "Egyetemista Lista", "Egyetemisták Győznek", "Európai Unió", "Ilija Srdanović", "Ivica Dačić", "október 25.", "Oroszország", "SNS", "Szerb Haladó Párt", "szerb tüntetések", "szerb választás", "Szerbia", "újvidéki tragédia", "választási visszaélések"] featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/10/Aleksandar-Vucic-1024x651.jpg" --- # Minden korábbinál nehezebb választás vár a hatalma átmentésén dolgozó Vučićra **Aleksandar Vučić tizenkét évnyi miniszterelnöki és államfői hatalomgyakorlás után ismét a szerb kormány élére készül, az október 25-re előrehozott parlamenti választás azonban az eddigi legkomolyabb kihívást jelentheti számára. A szeptember végén az elnöki posztról lemondott politikus ismét miniszterelnök-jelöltként indul, miközben a Szerb Haladó Párt köré épült szövetséggel szemben ezúttal nem a hagyományos ellenzék, hanem az elmúlt két év diáktüntetéseiből kinőtt Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek vált a legfontosabb kihívóvá. A közvélemény-kutatások egymásnak ellentmondó képet mutatnak, a választás tisztaságát pedig civil szervezetek már a kampány előtt is komoly aggodalmakkal figyelték. Vučić közben egyszerre épít a korábbi gazdasági és infrastrukturális eredményekre, szociális ígéretekre, nacionalista üzenetekre és Oroszországgal ápolt kapcsolatára, miközben az Európai Unióval szembeni viszonya is látványosan hűvösebbé vált.** ## Vučić ismét a miniszterelnöki székbe készül Aleksandar Vučić szeptember 27-én mondott le Szerbia államfői tisztségéről. Erre azért volt szükség, hogy az október 25-i előrehozott parlamenti választáson ismét miniszterelnök-jelöltként indulhasson. A szerb politikus számára nem ismeretlen a két pozíció közötti váltás. 2014 és 2017 között miniszterelnökként vezette az országot, majd államfő lett, és a politikai hatalom központja lényegében vele együtt költözött át az elnöki hivatalba. Most fordított irányú mozgásra készül. Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt ugyan már nem formálisan az ő vezetése alatt áll, a szerb politikai rendszerben továbbra is ő számít a kormányoldal meghatározó alakjának. Az SNS az elmúlt négy parlamenti választást megnyerte, a mostani kampány azonban jóval bizonytalanabb környezetben zajlik. A volt államfő egyik központi üzenete az, hogy meg kell védeni a választást a szerinte csalásra készülő ellenzéktől. Vučić azt állítja, hogy riválisai között sok olyan politikus van, aki a korábbi rendszerhez kötődik, és akik szerinte már egyszer súlyos károkat okoztak az országnak. ## A diáktüntetésekből nőtt ki a legfontosabb kihívó A legnagyobb ellenzéki erő azonban nem valamelyik régi párt lett, hanem az Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek, röviden SL. A mozgalom gyökerei a 2024 novemberében történt újvidéki tragédiáig nyúlnak vissza. Az újvidéki vasútállomás bejárati tetőszerkezetének összeomlásában 16 ember halt meg, az eset pedig hatalmas társadalmi felháborodást váltott ki. A kormánykritikus tüntetők a tragédiát a rendszerszintű korrupció, az átláthatatlan beruházások és az állami felelőtlenség jelképének tekintették. A tiltakozási hullám hónapokon keresztül fennmaradt, és több alkalommal százezres tömegeket mozgatott meg. Az ügyben ugyan miniszteri szintig érő vádemelések is történtek, de közel két évvel a tragédia után még egyetlen tárgyalás kezdési időpontját sem tűzték ki. A vádlottak szabadlábon védekeznek, az ügyeket pedig a bíróságok többször visszaküldték vagy továbbították egymásnak. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tiltakozó mozgalom politikai erővé szerveződjön. ## Szakemberekből és értelmiségiekből áll a lista Az SL sajátossága, hogy nem egy hagyományos pártstruktúrára és nem egyetlen politikai vezető személyére épül. Katarina Baletić, a Balkan Investigative Reporting Network munkatársa szerint a listán különböző szakemberek, egyetemi oktatók és értelmiségiek szerepelnek. Maga a politikai formáció a tiltakozó egyetemisták támogatásával jött létre, de nem kizárólag diákokból áll. A lista első helyén Ilija Srdanović kardiológus áll. Az orvos az újvidéki egyetemen is tanít, korábban pedig a szerb orvosi kamara vezetői tisztségére is jelölték. Srdanović kezdettől támogatta a diáktüntetéseket, több nagyobb megmozduláson is felszólalt. Politikai aktivitása miatt rendőrségi meghallgatásra is beidézték. Az SL egyik fő feladata a bizonytalan és politikából kiábrándult választók mozgósítása lehet. Baletić szerint sok szerb választó a Milošević-rendszer bukását követő demokratikus átalakulásban is csalódott, és arra jutott, hogy a politikai szereplők között nincs valódi különbség. ## Egymásnak teljesen ellentmondó felmérések készülnek A közvélemény-kutatásokból egyelőre rendkívül nehéz megállapítani a politikai erőviszonyokat. Egy júniusi felmérés az Egyetemista Listát 44,9 százalékra, az SNS-t 35,7 százalékra mérte a pártot választani tudók között. Egy másik, az N1 által közölt felmérés 44–41 százalékos állást mutatott az SL javára. A Faktor Plus szeptemberi kutatása ezzel szemben 47,2 százalékot mért az SNS-nek, és mindössze 31,5 százalékot az Egyetemista Listának. A Faktor Plust ugyanakkor Szerbiában kormányközeli közvélemény-kutatóként tartják számon, eredményeire Vučić is rendszeresen hivatkozik. A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a felmérések alapján a választók 12 százaléka még nem döntött, további 9 százalék pedig nem árulta el preferenciáját. A választáson összesen 12 párt vagy pártszövetség indul. A két legnagyobb blokk mellett a hosszú ideje kormányzati szerepet vállaló Szerb Szocialista Pártnak lehet reális esélye arra, hogy biztosan átlépje a 3 százalékos parlamenti küszöböt. ## Vučić kegyelmet adott több tüntetőnek is A tiltakozási hullám kezelése a kampány egyik érzékeny kérdésévé vált. Nem sokkal lemondása előtt Vučić elnöki kegyelmet adott 12 aktivistának és egyetemistának, akiket az alkotmányos rend elleni bűncselekményekkel vádoltak. Közülük hatan hónapokon keresztül őrizetben voltak, hatan pedig korábban külföldre távoztak. Vučić a döntést a fiatalok felé tett gesztusként mutatta be, ugyanakkor azt állította, hogy nem azért részesítette őket kegyelemben, mert ártatlannak tartaná őket. Ezért az érintettek közül többen elutasítóan reagáltak. Srđan Đurić, a Szabad Polgárok Mozgalma újvidéki ifjúsági szervezetének elnöke például azt mondta, nem kegyelmet, hanem tisztességes igazságszolgáltatást szeretne. Vučić ugyanakkor 11 olyan embernek is kegyelmet adott, akik ellen tüntetők megtámadása miatt indult eljárás. ## Nyugdíjemeléssel és kedvezményes hitelekkel kampányol a kormányoldal A szerb vezetés gazdasági intézkedésekkel is igyekszik megszólítani a választókat. A kampányban nyugdíjemelést és a fiataloknak szánt kedvezményes hiteleket is hangsúlyoznak. Vučić rendszeresen felidézi az elmúlt évtized autópálya- és vasútfejlesztéseit is. Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy ezek a beruházások sok esetben túlárazottak, rossz minőségűek és korrupcióval terheltek voltak. Az újvidéki vasútállomás tragédiája ezért különösen erős szimbólummá vált. Az ellenzék szerint a baleset azt bizonyítja, hogy a gyors infrastruktúra-fejlesztés mögött nem működött megfelelően az ellenőrzés és a felelősségre vonás. A gazdasági eredmények megítélését az infláció is árnyalja. Bár 2025-re 4 százalék környékére mérséklődött, 2022-ben és 2023-ban még 12 százalék felett járt. ## A nacionalista üzenetek is erősödtek Vučić kampányában a gazdasági eredmények mellett a nemzeti érzelmek is fontos szerepet kapnak. Ennek egyik látványos példája Ratko Mladić temetése volt. A boszniai szerb erők egykori főparancsnokát háborús bűncselekmények miatt ítélték el, temetésén azonban katonai tiszteletadás mellett több ezer ember vett részt, köztük politikusok és katonatisztek. Vučić maga nem jelent meg a szertartáson. Katarina Baletić szerint ugyanakkor az esemény inkább a már meglévő kormánypárti választók mozgósítására lehetett alkalmas, mint új támogatók megszerzésére. A lépés külpolitikai költségekkel is járhat. Az Európai Unió az elmúlt időszakban távolságtartóbbá vált Vučić rendszerével szemben, miközben Szerbia továbbra is hivatalos tagjelölt. ## Az EU-val romlott, Moszkvával továbbra is szoros a kapcsolat Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata évek óta alig halad. Ennek egyik oka az uniós intézmények szerint a jogállamiság és a demokratikus intézmények helyzetének romlása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban rendszeresen egyeztetett Vučićcsal, az idei évben azonban a kapcsolat jóval visszafogottabbá vált. Oroszországgal eközben Belgrád továbbra is szoros kapcsolatokat ápol. Moszkva meghosszabbította a Szerbiának szóló földgázszállítási szerződést, igaz, ezúttal csak három hónappal, nem egy teljes évvel. A belgrádi orosz nagykövet egyértelműen Vučić mellett foglalt állást, és őt nevezte a szerb nemzet megfelelő vezetőjének. Az ellenzéki tiltakozásokat az orosz politikában gyakran használt „színes forradalom” kifejezéssel írta le, vagyis külföldről ösztönzött hatalomváltási kísérletként értelmezte azokat. ## A Mol is bekerülhet a szerb-orosz erőviszonyokba A szerb választásnak magyar vonatkozása is van az orosz többségi tulajdonban álló NIS olajtársaság miatt. A vállalat egyik lehetséges vevőjeként a Mol neve is felmerült. Vučić korábban nem zárta ki ennek lehetőségét, még azelőtt sem, hogy Orbán Viktor elveszítette a magyarországi választást. Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes ugyanakkor az orosz Ria Novosztyinak nemrég arról beszélt, hogy szükség esetén a szerb állam is megvásárolhatná a Gazpromnyefty részesedését, hogy a vállalat ne kerüljön Magyarország vagy más ország tulajdonába. A kijelentés arra utalhat, hogy a NIS sorsa a szerb–orosz–magyar gazdasági kapcsolatokban is komoly politikai kérdéssé válhat. ## Civil szervezetek már most súlyos szabálytalanságoktól tartanak A választás tisztaságával kapcsolatban a CRTA nevű szerb civil szervezet különösen éles figyelmeztetéseket fogalmazott meg. Elemzőik szerint a választási kampány már annak hivatalos kezdete előtt egyenlőtlen feltételek között zajlott. A kormánypárt aktívan kampányolt, miközben állami erőforrásokat is felhasználhatott politikai célokra. Tamara Branković, a CRTA programigazgató-helyettese szerint augusztusban a tisztségviselők nyilvános tevékenységének körülbelül minden ötödik esetében felmerült, hogy nem lehetett egyértelműen megkülönböztetni az állami és pártpolitikai szerepet. A szervezet adatai szerint a közszolgálati televízió központi hírműsorának politikai műsoridejéből augusztusban 98 százalék jutott a kormánypártnak, az ellenzéknek pedig mindössze 2 százalék. A CRTA emellett a választók megfélemlítéséről, az ellenzéki aktivisták megfigyeléséről és a biztonsági apparátus politikai célú használatának veszélyéről is beszámolt. A Transparency International szerbiai szervezete szerint a mostani választás körülményei rosszabbak lehetnek, mint a 2023-as voksolás idején. ## Korábbi választásokon is dokumentáltak visszaéléseket A szerb választási rendszerrel kapcsolatban az elmúlt években számos szabálytalansági állítás merült fel. Dokumentáltak olyan eseteket, amikor elhunyt személyek neve jelent meg a választói névjegyzékben, több tucat ember volt ugyanarra a címre bejelentve, vagy szervezetten szállítottak választókat a szavazóhelyiségekhez. A mostani választás előtt hangfelvételek is nyilvánosságra kerültek, amelyek a forrás szerint arra utalnak, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban már a nyáron megkezdődött kettős állampolgárok szerbiai választásra történő regisztrációja és ingyenes utaztatásuk megszervezése. Joe Wilson amerikai republikánus kongresszusi képviselő pedig azt állította, hogy Oroszország a választások manipulálásában is segítséget nyújthat a jelenlegi szerb vezetésnek. Ezt a forrásban szereplő állítások alapján nem támasztotta alá bizonyított tényként nyilvánosságra hozott adat. ## A parlamenti választás után gyorsan új államfőt is kell választani Az október 25-i parlamenti választás nem zárja le Szerbia politikai átrendeződését. Vučić lemondása miatt legkésőbb december 28-ig új államfőt is kell választani. Az ideiglenes elnöki feladatokat jelenleg Ana Brnabić parlamenti elnök, korábbi miniszterelnök látja el. Ezt a tisztséget legfeljebb három hónapig töltheti be. Brnabić az SNS választási listájának harmadik helyén szerepel. Rajta kívül Ivica Dačić neve is felmerült lehetséges államfőjelöltként, de sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem nevezett még meg hivatalos jelöltet. Ennek oka, hogy az elnökválasztás politikai erőviszonyait alapvetően az október 25-i parlamenti voksolás határozza majd meg. Vučić számára ezért ez a választás nem egyszerűen újabb mandátum megszerzéséről szól: azon is múlhat, sikerül-e az elmúlt tizenkét évben kiépített politikai rendszer központját ismét a miniszterelnöki hivatalba áthelyeznie. [MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline) [ÉLŐ: Aradi vértanúk emléknapja Gyulán – miniszterelnöki beszéd és megemlékezés](https://www.youtube.com/embed/yRKYqnVXg-M?feature=oembed) ## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból! A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről. Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be. Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről. A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.