--- title: "Kisrendőröket is meggyanúsítottak az aranykonvoj-ügyben" url: "https://mnews.hu/2026/10/08/kisrendoroket-is-meggyanusitottak-az-aranykonvoj-ugyben/" date: "2026-10-08" modified: "2026-10-08" author: "mnews" language: "hu_HU" categories: ["Belföld", "Politika"] tags: ["Alkotmányvédelmi Hivatal", "Aranykonvoj-ügy", "Hajdu János", "jogellenes fogvatartás", "közokirat-hamisítás", "Központi Nyomozó Főügyészség", "NAV", "OIF", "Orbán Viktor", "rendőrség", "Szathmáry István", "TEK", "ukrán pénzszállítók", "X. kerületi rendőrök"] featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/09/aranykonvoj-TEK-1024x683.jpg" --- # Kisrendőröket is meggyanúsítottak az aranykonvoj-ügyben **Újabb részletek derültek ki az aranykonvoj-ügy nyomozásáról: Hajdu János volt TEK-főigazgató és Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi jogi főosztályvezetője mellett három X. kerületi rendőrjárőr is gyanúsított az eljárásban. A három rendőrt közokirat-hamisítással gyanúsítják, mert a nyomozás feltételezése szerint valótlan tartalmú jelentést készítettek arról az intézkedésről, amelynek során a TEK épületében fogva tartott hét ukrán állampolgárt idegenrendészeti őrizetbe vették. A Telex rendőrségi forrásai szerint a járőrök kihallgatásukkor elismerték a gyanúsításban szereplő cselekményt, majd visszatérhettek dolgozni a X. kerületi kapitányságra. Az ügyben jelenleg öt gyanúsított van, valamennyien szabadlábon védekeznek. Az eljárást nemrég a Központi Nyomozó Főügyészség vette át, amelynek a nyomozás során azt is tisztáznia kell, milyen döntési lánc vezetett a márciusi akcióhoz és az ukránok későbbi fogva tartásához.** ## Öt gyanúsítottja van már az aranykonvoj-ügynek Sokáig Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója volt az aranykonvoj-ügy egyetlen ismert gyanúsítottja. A volt TEK-vezetőt júniusban hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. Az ügyészségi nyomozás azonban azóta jelentősen kiszélesedett, és jelenleg összesen öt személyt kezelnek gyanúsítottként. Közéjük tartozik Szathmáry István is, aki az ukrán pénzszállítók elleni márciusi akció idején az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát vezette. Szathmáryt hét rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítják. Az ő neve azért kapott különös politikai figyelmet, mert testvérét, Szathmáry Zoltánt Baka András köztársasági elnök később legfőbb ügyésznek jelölte. A Tisza végül nem támogatta a jelölését, és a forrás szerint ebben szerepet játszhatott testvérének aranykonvoj-ügyi érintettsége is. ## Három X. kerületi járőr is gyanúsított lett A további három gyanúsított a Telex rendőrségi forrásai szerint a X. kerületi rendőrkapitányság járőre. Az ő szerepük ahhoz az éjszakai intézkedéshez kapcsolódik, amikor a TEK központjában tartott ukrán állampolgárokkal szemben idegenrendészeti eljárás indult. Az idegenrendészeti őrizetet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság rendelheti el olyan harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akik esetében a törvényi feltételek fennállnak, és az őrizet például a kiutasítás végrehajtásának biztosításához szükséges. A forrás szerint Szathmáry István késő este kezdeményezte az ukránokkal szembeni beutazási és tartózkodási tilalomhoz kapcsolódó intézkedést. Ezután az OIF kérésére három X. kerületi rendőr érkezett a TEK épületéhez, hogy végrehajtsa az intézkedést. ## Az ukránok már aludtak, amikor a rendőrök megérkeztek A történet egyik kulcsfontosságú részlete, hogy amikor a három járőr a TEK épületébe ért, az ukrán állampolgárok a forrás szerint már aludtak. A rendőrök nem ébresztették fel őket, mégis elkészültek az intézkedéssel kapcsolatos rendőri dokumentumok. Az ügyészségi gyanú szerint ezek a jelentések valótlan tartalmat rögzítettek, ezért a három járőrt közokirat-hamisítással gyanúsították meg. A Telex rendőrségi forrásai szerint a járőrök az ügyészségi kihallgatásukon elismerték azt a cselekményt, amely miatt meggyanúsították őket. Ez azonban még nem jelent jogerős bírósági megállapítást. Az öt érintett valamennyi tagja gyanúsítottként szerepel az eljárásban, bűnösségükről csak bíróság dönthet. ## A rendőrök vallomása Hajdu helyzetét is nehezítheti A három járőr gyanúsítása közvetlenül Szathmáry István ügyéhez kapcsolódik, de vallomásuk a Telex információi szerint Hajdu Jánossal szemben is jelentős lehet. A nyomozás egyik központi kérdése ugyanis az, hogy az ukrán állampolgárokat milyen jogcímen és kinek az utasítására tartották a TEK épületében az egyes időszakokban. Korábban az is kiderült, hogy problémát jelenthetett egy olyan időszak, amikor a NAV már befejezte az ukránokkal kapcsolatos saját intézkedését, az idegenrendészeti őrizetet azonban még nem rendelték el. Éppen ez a köztes időszak állhatott azoknak a Belügyminisztériumban tartott egyeztetéseknek a középpontjában is, amelyekről a közelmúltban kerültek nyilvánosságra részletek. ## Már az előző kormány idején vizsgálták a rendőrök és az OIF szerepét A korábbi Belügyminisztériumban már az Orbán-kormány idején indult egy belső vizsgálat az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és a X. kerületi rendőrök szerepével kapcsolatban. A forrás szerint ez arra utalhat, hogy már akkor felmerültek kérdések az idegenrendészeti intézkedések szabályosságával kapcsolatban. Ez a vizsgálat ugyanakkor nem azonos azokkal a választás után tartott belügyminisztériumi válságtanácskozásokkal, amelyeken több, az aranykonvoj-akcióban érintett állami szerv képviselői vettek részt. Azokon a találkozókon a titkosszolgálatok, a NAV és a TEK illetékesei is jelen voltak, és a nyilvánosságra került információk szerint a fogva tartás jogi problémái is szóba kerültek. ## Egy ügyészségi feljegyzés szerint Hajdu Orbán Viktorra utalhatott Az egyik ilyen belügyminisztériumi találkozóhoz kapcsolódik egy korábban nyilvánosságra került ügyészségi feljegyzés is. A dokumentumban szereplő vallomás szerint Hajdu János egy zárt körű egyeztetésen arra utalhatott, hogy az ukránok elfogásáról olyan személy döntött, akit „nem lehet belekeverni” az ügybe. A feljegyzés ezt Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre történő utalásként rögzítette. A kijelentés elhangzása és pontos kontextusa ugyanakkor továbbra is a nyomozás tárgya, nem tekinthető bizonyított ténynek. Hajdu jogi képviselője korábban azt közölte, hogy védence nem követett el bűncselekményt, és annak feltárása, pontosan mi hangzott el a belügyminisztériumi találkozókon, az ügyészség feladata. ## Hajdut több vallomás is terhelheti A jelenlegi öt gyanúsított közül a Telex forrásai szerint Hajdu János helyzete lehet a legnehezebb, mivel több tanúvallomás is érintheti a volt TEK-főigazgató felelősségét. A műveletben részt vevő különböző állami szervek között korábban is vita alakult ki arról, hogy ki felelt az ukránok TEK-központban történő fogva tartásáért és az ott alkalmazott bánásmódért. NAV-os vallomások szerint Hajdut tették felelőssé az ott történtekért, miközben a volt TEK-vezető álláspontja szerint a szervezet a felkérő hatóság utasításait teljesítette. Orbán Viktor egy nyári tusnádfürdői beszédében szintén Hajdut nevezte az akció irányítójának. A volt TEK-főigazgató védője akkor jelezte, hogy ez a kijelentés kedvezőtlenül hathat védence helyzetére az eljárásban. ## Több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le Az aranykonvoj-ügy március 5-én kezdődött, amikor a TEK kommandósai hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót fogtak el. A járművekben összesen több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak és foglaltak le. Az ügyészség szerint az eljárás egy feljelentés nyomán indult, később pedig kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette az Információs Hivataltól kapott adatok alapján. Az ukránok jogi képviselői ugyanakkor azt állították, hogy a pénz- és aranyszállítmány szabályos volt, és a szükséges engedélyek birtokában vitték azt Ausztriából Ukrajnába. A pénzt küldő osztrák Raiffeisen és az ukrán Oscsadbank jogi képviselői szintén azt állították, hogy nem volt rendellenesség a tranzakcióval kapcsolatban. ## Nem mutattak be bizonyítékot a Tisza finanszírozásáról szóló állításokra Az Orbán-kormány és a hozzá közel álló nyilvánosság a rajtaütés után azt kommunikálta, hogy pénzmosás gyanúja merülhetett fel a szállítmánnyal kapcsolatban. Olyan állítások is megjelentek, amelyek szerint a pénznek köze lehetett a Tisza Párt finanszírozásához. A forrás szerint ezekre az állításokra azonban nem mutattak be bizonyítékot. Március 10-én kormányrendelet is született, amely szerint a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító járművekben lefoglalt vagyon jogcíme. A nyomozás mostani szakasza azonban már elsősorban nem a szállítmány eredetére, hanem arra összpontosít, hogyan jártak el a magyar hatóságok az elfogott ukránokkal szemben. ## A Központi Nyomozó Főügyészség vette át az ügyet Az aranykonvoj-ügy nyomozását nemrég a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészség vette át. A főügyészség korábban azt közölte, hogy a nyomozás minden szálra és valamennyi érintettre kiterjed. A Telex szerint az ügyészek további, akár jelenleg is állományban lévő személyek szerepét is vizsgálhatják. A lap azt is felvetette, hogy a nyomozás magasabb politikai szintek irányába haladhat, ezt azonban az ügyészség részéről nyilvánosan nem erősítették meg. Az biztos, hogy a márciusi műveletből mára jóval szélesebb büntetőeljárás lett: Hajdu János mellett egy korábbi titkosszolgálati főosztályvezető és három rendőrjárőr is gyanúsított, a hatóságoknak pedig továbbra is tisztázniuk kell, ki milyen döntést hozott, milyen utasítást adott, és az ukrán állampolgárok fogva tartása során mely intézkedések feleltek meg a jogszabályoknak. [MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline) [ÉLŐ: BICSKE – KI TUDOTT RÓLA? Magyar Péter ismerteti a 20 évet feltáró jelentést](https://www.youtube.com/embed/FrieNr8U0ck?feature=oembed) ## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból! A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről. Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be. Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről. A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.