--- title: "Sokkal több áldozata lehetett a bicskei igazgatónak, mint amennyiről eddig tudni lehetett" url: "https://mnews.hu/2026/10/08/sokkal-tobb-aldozata-lehetett-a-bicskei-igazgatonak-mint-amennyirol-eddig-tudni-lehetett/" date: "2026-10-08" modified: "2026-10-08" author: "mnews" language: "hu_HU" categories: ["Belföld", "Politika"] tags: ["bicskei gyermekotthon", "bicskei ügy", "egymilliárd forint", "Fülöp Attila", "gyermekbántalmazás", "gyermekvédelem", "gyermekvédelmi jelentés", "gyermekvédelmi reform", "Gyurkó Szilvia", "jóvátételi alap", "K. Endre", "kegyelmi ügy", "Magyar Péter", "Orbán Viktor", "Pintér Sándor", "Vásárhelyi János"] featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/10/Karmelitaban-tartott-sajtotajekoztato-MTI-1024x683.webp" --- # Sokkal több áldozata lehetett a bicskei igazgatónak, mint amennyiről eddig tudni lehetett **A bicskei gyermekotthon volt igazgatójának jóval több áldozata lehetett annál, mint ahányan korábban a nyilvánosság elé álltak vagy részt vettek az ellene folyó büntetőeljárásban – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a Karmelitában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A kormány most hozta nyilvánosságra a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró jelentést, amely több mint hétezer oldalnyi irat, valamint korábbi és jelenlegi dolgozók meghallgatása alapján készült. A vizsgálat szerint már jóval korábban voltak olyan jelzések, amelyek arra utaltak, hogy az intézmény akkori igazgatója, Vásárhelyi János visszaéléseket követhetett el. A kormány egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre az áldozatoknak, miközben új jelzőrendszert, anonim bejelentési lehetőséget, váratlan ellenőrzéseket és mobil vizsgálócsoportokat is bevezetne.** ## Több mint hétezer oldalnyi iratot néztek át A sajtótájékoztató elején Szondi Vanda kormányszóvivő arról beszélt, hogy a bicskei gyermekotthonban történtek esetében elmaradt a lezárás, ezért a kormány egyik első intézkedéseként teljes körű vizsgálatot rendelt el. A jelentést a sajtótájékoztatóval egy időben hozták nyilvánosságra. Gyurkó Szilvia szerint a vizsgálat a 2005 és 2025 közötti időszakot tekintette át. A munkában több mint hétezer oldalnyi iratot dolgoztak fel, és korábbi, valamint jelenlegi dolgozókkal is beszéltek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy korábban nem készült ilyen átfogó vizsgálat az intézmény működéséről. A cél az volt, hogy feltárják, miként írhatta felül az intézmény érdeke a gyermekek szükségleteit és biztonságát. Gyurkó arra is kérte a sajtót, hogy a történteket ne bulvárként kezelje, ne relativizálja az elkövetők felelősségét, és tartsa tiszteletben az áldozatok, illetve az intézményben dolgozók emberi méltóságát. ## Már az 1990-es években is felmerülhetett a szexuális visszaélés gyanúja A vizsgálat egyik súlyos megállapítása szerint Vásárhelyi Jánost azért küldhették el korábbi munkahelyéről az 1990-es években, mert már akkor felmerült vele szemben a szexuális visszaélés gyanúja. Gyurkó szerint a bicskei kinevezése után már három évvel is született olyan jelzés, amely arra utalt, hogy az igazgató a gyermekekkel szemben átléphette a megengedhető határokat. Az államtitkár szerint nem igaz az a korábbi kép, hogy a gyermekek nem szóltak arról, hogy probléma van az igazgatóval. Többen jeleztek, segítséget kértek, és különböző időpontokban megpróbálták elmondani, mi történik velük. A mostani vizsgálat alapján ezért az is felmerült, hogy az ismert áldozatok száma csak töredéke lehet annak, ahány gyermeket valójában sérelem ért. ## A 2010-es évek elején lett volna esély megállítani az ügyet Gyurkó szerint 2010 fordulópont lehetett volna a bicskei ügyben. Több gyermek is vállalta, hogy beszél az igazgató által elkövetett szexuális bántalmazásokról. A következő évben rendőrségi eljárás is indult, ez azonban végül lezárult, miután a gyermekek visszavonták vallomásaikat. A mostani vizsgálat szerint ennek hátterében zsarolás és megvesztegetés is állhatott. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy nem egyszerűen arról volt szó, hogy az ügy „elsikkadt”. Szerinte Vásárhelyi manipulációval érhette el, hogy a gyermekek visszavonják a vallomásaikat. A gyermekek azzal is tisztában lehettek, hogy az igazgató helyben erősen beágyazott személynek számított, ami tovább csökkenthette annak esélyét, hogy biztonságban érezzék magukat a vallomástétel során. ## A fenntartói vizsgálatok éveken át nem találtak problémát A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2013 és 2016 között több fenntartói vizsgálat is zajlott a bicskei intézményben. Ezek azonban rendre arra jutottak, hogy az otthon működésével nincs súlyos probléma. Gyurkó szerint éppen ez mutatja, hogy a korábbi ellenőrzési rendszer nem volt alkalmas a bántalmazások valódi feltárására. A vizsgálatok módszertana nem tudott eljutni azokhoz az információkhoz, amelyek alapján az intézmény vezetésének felelőssége egyértelműbben kirajzolódhatott volna. A mostani jelentés készítői ezért új vizsgálati protokollt dolgoztak ki. Gyurkó szerint egy ilyen ügy feltárásához 6–8 hétre és egy háromfős, speciálisan felkészített mobil csapatra van szükség. Jelenleg 22 olyan szakember áll rendelkezésre, aki bevonható ebbe a munkába. ## Egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre a kormány A sajtótájékoztató egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a kormány egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre a gyermekvédelmi intézményekben bántalmazást elszenvedők számára. Az alapot azok igényelhetik majd, akik az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése után legalább egy napot töltöttek gyermekvédelmi bentlakásos intézményben vagy javítóintézetben, és saját nyilatkozatuk szerint bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte őket. Gyurkó szerint az áldozatok egészségügyi, jogi, pszichológiai és lakhatási segítséget is kaphatnak. Az alap működését tanácsadó testület felügyeli majd. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a jelentkezőknek nem kell bizonyítaniuk, hogy valóban bántalmazás érte őket. Többféle csatornán lehet majd jelentkezni, az alap egyik feladata pedig az lesz, hogy az érintetteket eljuttassa a már létező szolgáltatásokhoz. ## Akár 250 ezer érintett is lehet Gyurkó Szilvia szerint egyelőre nehéz megbecsülni, hányan jelentkezhetnek majd a jóvátételi alapnál. Nem mindenki ugyanazt érti bántalmazás vagy súlyos sérelem alatt, ezért az érintettek köre rendkívül széles lehet. Az államtitkár azt mondta, hogy akár 250 ezer olyan ember is lehet, aki valamilyen formában jogosultnak érezheti magát a segítségre. A nemzetközi tapasztalatok alapján az első évben jellemzően azok jelentkeznek, akik tájékozottabbak, stabilabb állapotban vannak, és könnyebben képesek kapcsolatba lépni az intézményekkel. Magyar Péter arra kérte az érintetteket, hogy segítsenek eljuttatni a jóvátételi alap hírét azokhoz is, akik nehezebb helyzetben vannak, és maguktól kevésbé tudnak segítséget kérni. ## Magyar Péter személyes és politikai felelősségről beszélt Gyurkó Szilvia után Magyar Péter vette át a szót. A miniszterelnök megköszönte a vizsgálatban részt vevők munkáját, és külön kiemelte azoknak a fiataloknak a bátorságát, akik korábban nyilvánosan beszéltek a történtekről. Magyar szerint az ő kiállásuk sok más gyermeket is megmenthetett. A miniszterelnök azt mondta, hogy K. Endre ügye szerinte az előző rendszer erkölcsi kudarcának szimbóluma. Úgy fogalmazott, hogy egy gyermekeket szexuálisan bántalmazó intézményvezető nem tud két évtizeden keresztül olyan rendszert fenntartani, amelyben visszaélések történnek, anélkül, hogy a környezetében dolgozók vagy a felelős állami szervek ne észlelnének semmit. Magyar Péter szerint ezért meg kell nevezni a politikai felelősöket is. Álláspontja szerint Pintér Sándor volt belügyminisztert, Fülöp Attila egykori szociális államtitkárt, végső soron pedig Orbán Viktort is politikai felelősség terheli. Ezek politikai állítások, amelyek nem jelentenek büntetőjogi felelősség megállapítását. ## Négy akta eltűnt, felmerült a szándékos eltussolás gyanúja A vizsgálat során az is kiderült, hogy több irat hiányzik a bicskei ügy dokumentációjából. Gyurkó szerint négy akta esetében felmerül a szándékos eltussolás gyanúja, és ezeknek akár más gyermekvédelmi ügyekhez is közük lehetett. Az iratokat azonban jelenleg nem találják. Magyar Péter azt mondta, hogy a kormányváltás után is tűntek el iratok. A tartalmukat nem ismerik, de azt tudják, hány dokumentum hiányzik. Gyurkó azt is közölte, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon belül korábban történtek olyan lépések, amelyek a bicskei ügy elmaszatolásához járulhattak hozzá. Hozzátette ugyanakkor, hogy büntetőjogi gyanú ezekkel kapcsolatban nem merült fel. ## Új jelzőrendszert és váratlan ellenőrzéseket ígér a kormány Magyar Péter szerint a jelentés nyomán konkrét változtatásokat vezetnek be a gyermekvédelmi rendszerben. Olyan új jelzőrendszert terveznek, amelyben egyetlen bejelentés sem kerülhet vissza automatikusan az érintett intézmény vezetőjéhez. Emellett lehetővé tennék az anonim jelzéseket is. A kormány előre be nem jelentett ellenőrzéseket is bevezetne, súlyos vagy vezetőket érintő ügyekben pedig kötelezővé tenné a független vizsgálatot. Emellett mobil vizsgálócsoportokat állítanának fel, amelyekben speciálisan képzett szakemberek dolgoznának. Magyar szerint Bicske annak a mércéje, hogy a magyar állam képes-e valóban a gyermekek mellé állni és működőképes, emberséges gyermekvédelmi rendszert kialakítani. ## 48 jelenlegi dolgozóval kapcsolatban 199 jelzés érkezett Gyurkó Szilvia közölte, hogy a jelenleg gyermekvédelemben dolgozók közül 48 emberrel kapcsolatban összesen 199 jelzés érkezett. Ezeket valamennyit kivizsgálják. Az államtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy nem elegendő kizárólag a múlt feltárására koncentrálni. A jelenlegi intézményrendszerben is szükség van olyan ellenőrzési mechanizmusokra, amelyek gyorsabban és pontosabban tudnak reagálni a visszaélésekre. A kormány korábban 9,5 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be. Ebből 1,5 milliárd forintot fordítanak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek támogatására. ## A rendszer egészét is súlyos válság terheli A bicskei vizsgálat egy olyan időszakban készült el, amikor maga a gyermekvédelmi rendszer is komoly problémákkal küzd. A szeptemberben bemutatott országos jelentés szerint a Magyarországon élő gyermekek mintegy 8 százaléka, csaknem 130 ezer gyermek számít veszélyeztetettnek bántalmazás, elhanyagolás, szerhasználat vagy szegénységgel összefüggő problémák miatt. Jelenleg mintegy 23 ezer fiatal él állami gondoskodásban. A befogadó intézmények sok helyen megteltek, nő a munkaerőhiány, és több helyen az infrastruktúra állapota is súlyos problémát jelent. A kormány szeptemberben ezért jelentette be a 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogramot, amelyből a legsürgetőbb szakmai és technikai problémákat próbálják kezelni. ## A bicskei ügy éveken át mutatta a rendszer gyengeségeit Vásárhelyi János 1990-től vezette a bicskei gyermekotthont. A későbbi büntetőeljárásban gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt ítélték el. Az első ismert jelzés 2011-ben érkezett arról, hogy szexuális tartalmú gesztusokat és kijelentéseket tett gyermekeknek, a büntetőeljárás azonban csak évekkel később jutott el addig, hogy felelősségre vonják. Az eljárás során az is kiderült, hogy megpróbálta rávenni a gyermekeket terhelő vallomásaik visszavonására. Ebben az igazgatóhelyettes, K. Endre is közreműködött, akit ezért később börtönbüntetésre ítéltek. K. Endre 2023-ban elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól, az akkori köztársasági elnöktől. A döntésből később országos politikai botrány lett, amely Novák Katalin lemondásához és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter visszavonulásához vezetett. ## További, eddig ismeretlen ügyek kerülhetnek elő A kormány most arra számít, hogy a jóvátételi eljárás során további olyan történetek és esetek kerülhetnek elő, amelyekről a hatóságoknak és a nyilvánosságnak eddig nem volt tudomásuk. Gyurkó Szilvia szerint éppen ezért nem tekinthető lezártnak a bicskei ügy pusztán azért, mert az egykori igazgatót elítélték. A most bemutatott jelentés alapján a probléma nem egyetlen elkövető története volt, hanem egy olyan intézményi működésé, amelyben hosszú időn keresztül nem sikerült megvédeni a gyermekeket, miközben többször is érkeztek figyelmeztető jelzések. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új vizsgálati rendszer, a jóvátételi alap és az ígért intézményi reformok képesek lesznek-e olyan biztonsági hálót létrehozni, amelyben a gyermekek jelzéseit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. [MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline) Fotó: Illyés Tibor / MTI [ÉLŐ: BICSKE – KI TUDOTT RÓLA? Magyar Péter ismerteti a 20 évet feltáró jelentést](https://www.youtube.com/embed/FrieNr8U0ck?feature=oembed) ## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból! A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről. Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be. Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről. A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.