---
title: "Matolcsyék idején elszállt a jegybank vesztesége, most az erős forint rontja tovább a mérleget"
url: "https://mnews.hu/2026/10/09/matolcsyek-idejen-elszallt-a-jegybank-vesztesege-most-az-eros-forint-rontja-tovabb-a-merleget/"
date: "2026-10-09"
modified: "2026-10-09"
author: "mnews"
language: "hu_HU"
categories: ["Gazdaság"]
tags: ["államadósság", "devizatartalék", "erős forint", "jegybanki veszteség", "jegybanktörvény", "kamatveszteség", "költségvetés", "Magyar Nemzeti Bank", "Matolcsy György", "MNB", "MNB alapítványok", "negatív saját tőke", "parlamenti vizsgálóbizottság", "Varga Mihály"]
featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/09/Matolcsy-Gyorgy-MTI_-1024x683.webp"
---

# Matolcsyék idején elszállt a jegybank vesztesége, most az erős forint rontja tovább a mérleget

**Az idei első fél évben 303,2 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Bank, ami 55,2 milliárddal rosszabb eredmény a tavalyi azonos időszakhoz képest. A jegybank saját tőkéje június végére mínusz 3218,7 milliárd forintra süllyedt, ami a magyar GDP nagyjából 3,5 százalékának felel meg. Az MNB pénzügyi helyzete már Matolcsy György elnöksége alatt jelentősen romlott, elsősorban a korábbi olcsó hitel- és kötvényprogramok, majd az infláció miatt megemelt kamatok következtében. Idén újabb kedvezőtlen tényező jelent meg: az erős forint csökkentette a devizatartalék forintban számított értékét, tovább növelve a korábban felhalmozott számviteli veszteségeket is.**

## Több mint 300 milliárdos veszteség fél év alatt

A Magyar Nemzeti Bank féléves jelentése szerint 2026 első hat hónapjában 303,2 milliárd forintos veszteség keletkezett. Ez 55,2 milliárd forinttal nagyobb mínusz, mint amekkorát a jegybank 2025 azonos időszakában elszenvedett, így a korábbi évek kedvezőtlen folyamatai idén sem fordultak meg.

A leglátványosabban ugyanakkor nem az éves eredmény, hanem a saját tőke alakulása mutatja a probléma nagyságát. Június végére az MNB saját tőkéje mínusz 3218,7 milliárd forintra csökkent, ami a magyar gazdaság éves teljesítményének körülbelül 3,5 százalékával egyenértékű összeg.

A negatív saját tőke önmagában nem jelenti azt, hogy a jegybank működésképtelenné válna. A központi bankok speciális helyzetben vannak, hiszen saját pénzt bocsáthatnak ki, és a veszteséges működés nem feltétlenül akadályozza őket monetáris politikai feladataik ellátásában. Az MNB esetében azonban már olyan nagyságrendű tőkehiány halmozódott fel, amely hosszabb távon költségvetési kérdéssé is válhat.

## Matolcsy idején kezdett látványosan romlani a helyzet

A jegybank pénzügyi pozíciója még Matolcsy György elnöksége alatt romlott meg jelentősen. Az MNB 2021 óta veszteséges, 2023-ban pedig a saját tőke már 1854,6 milliárd forintos mínuszba fordult.

A probléma gyökere részben a korábbi, rendkívül alacsony kamatozású hitel- és kötvényprogramokban keresendő. Ezek célja a vállalkozások finanszírozásának támogatása és a gazdaság élénkítése volt, miközben a jegybank jelentős mennyiségű, alacsony hozamú eszközt halmozott fel.

A kötvényvásárlási programokon keresztül jelentős összegek kerültek vállalati szereplőkhöz is, köztük olyan cégekhez, amelyek a NER gazdasági környezetéhez kötődtek. A veszteséget azonban nem önmagában ezeknek a programoknak a létezése okozta, hanem főként az, hogy később alapvetően megváltozott a kamatkörnyezet.

Amikor az infláció megfékezése érdekében az MNB jelentősen megemelte a kamatokat, a jegybanknak sokkal többet kellett fizetnie a kereskedelmi bankok nála elhelyezett pénze után. Közben a korábban, alacsony kamatok mellett kihelyezett források továbbra is jóval kisebb hozamot termeltek, így tartós és jelentős kamatveszteség alakult ki.

## A törvényt is módosították a tőkehiány miatt

A jegybank ilyen mértékű vesztesége korábban közvetlen költségvetési következményekkel járt volna. A régi szabályok alapján ugyanis az államnak meghatározott időn belül pótolnia kellett volna az MNB negatív saját tőkéjét.

A Fidesz-kormány 2023 végén azonban módosította a jegybanktörvényt. A korábbi szabályozás még legfeljebb ötéves határidőt írt elő a tőkehiány rendezésére, az új rendelkezés viszont már csak úgy fogalmaz, hogy a hiányzó tőkét „elfogadható időn belül” kell helyreállítani.

A jogszabály nem határozza meg pontosan, mit jelent ez az időtáv. Ez lehetővé teszi, hogy az MNB hosszabb ideig negatív saját tőkével működjön anélkül, hogy az államnak azonnal több ezer milliárd forintos összeget kellene biztosítania a feltőkésítéshez.

A jegybank féléves jelentése külön rögzíti, hogy 2026-ban sem keletkezett költségvetési befizetési kötelezettség. Ezt az MNB a jegybanktörvény rendelkezéseire és a Költségvetési Tanács állásfoglalására alapozza.

## Most az erős forint is rontja a jegybank eredményét

Az idei évben a korábbi kamatveszteségek mellé egy újabb kedvezőtlen tényező társult: a forint erősödése. Ez első látásra pozitív gazdasági fejleménynek tűnhet, a jegybank mérlegében azonban jelentős veszteséget tud okozni.

Ennek oka, hogy az MNB nagy összegű devizatartalékkal rendelkezik, amelynek értékét forintban is nyilvántartják. Ha a magyar fizetőeszköz erősödik az euróval vagy a dollárral szemben, akkor ugyanaz a devizamennyiség kevesebb forintot ér a jegybank könyveiben.

Vagyis az MNB akkor is könyvelhet veszteséget, ha a birtokában lévő euró vagy dollár tényleges mennyisége egyáltalán nem változik. Mivel a jegybank devizatartaléka az elmúlt években számottevően emelkedett, az árfolyamváltozás hatása is egyre jelentősebbé válhat.

## A veszteség nem tűnik el magától

Bár az államnak jelenleg nem kell azonnal feltőkésítenie a jegybankot, a korábban felhalmozott veszteségek ettől még nem szűnnek meg. A negatív saját tőkét későbbi jegybanki nyereségek fokozatosan mérsékelhetik, de ha erre hosszabb távon nem kerül sor, előbb-utóbb költségvetési beavatkozás válhat szükségessé.

A HVG számításai szerint, ha az államnak még 2026-ban teljes egészében rendeznie kellene az MNB tőkehiányát, annak rendkívül súlyos államháztartási következményei lennének. Ebben az esetben a költségvetési hiány meghaladná a GDP 11 százalékát, az államadósság pedig megközelítené a GDP 81 százalékát.

Ez azonban egy elméleti forgatókönyv, nem pedig a jelenlegi költségvetési terv. A mostani jogszabályi környezet éppen azt teszi lehetővé, hogy a tőkehelyzet rendezése hosszabb időre elnyúljon.

## Az erős forintnak a gazdaságban is vannak vesztesei

Az erős forint nemcsak a jegybank mérlegét érinti érzékenyen. A gazdaság egészében egyszerre vannak kedvező és kedvezőtlen következményei annak, ha a magyar fizetőeszköz tartósan erős marad.

Pozitív hatás, hogy az importált termékek és szolgáltatások olcsóbbá válhatnak, ami az infláció mérséklődését is segítheti. A magyar háztartások számára a külföldi utazások is kedvezőbbé válhatnak, hiszen ugyanannyi forintért több eurót vagy más devizát lehet vásárolni.

Az exportáló vállalatok ugyanakkor nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Az euróban vagy dollárban megszerzett bevételük forintra átszámítva kisebb összeget ér, miközben a Magyarországon felmerülő költségeik nem feltétlenül csökkennek ugyanolyan arányban.

Hasonló probléma jelentkezhet a turizmusban is. Az erős forint a külföldi látogatók számára drágábbá teheti Magyarországot, miközben a magyar turisták számára vonzóbbá válhatnak a külföldi úti célok.

## Közben az MNB alapítványi vagyonát is vizsgálják

A jegybank az utóbbi időszakban nemcsak a veszteségei miatt került a figyelem középpontjába. A parlamenti vizsgálóbizottság az MNB alapítványi vagyonának kezelését és az ezzel kapcsolatos felelősséget is vizsgálja.

A testület október 1-jén több mint három órán keresztül hallgatta meg Bánki Erik és Kósa Lajos fideszes képviselőket. Mindketten szerepet játszottak abban a korábbi törvénymódosításban, amely korlátozta volna a jegybanki alapítványok gazdálkodásának nyilvánosságát, ezt a szabályozást azonban később az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A bizottság döntött Matolcsy György korábbi jegybankelnök és utódja, Varga Mihály meghallgatásáról is. A tervek szerint mindkettőjüket több alkalommal kérdezhetik, miközben az MNB szeptemberben további mintegy 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át a testületnek.

Az alapítványi vagyon kezelésével összefüggésben büntetőeljárás is folyamatban van, a parlamenti vizsgálóbizottságnak pedig december 31-ig kell elkészítenie saját jelentését.

## A veszteségek rendezése hosszú folyamat lehet

Az MNB előtt így egyszerre több pénzügyi és politikai kihívás áll. A több mint háromezer milliárd forintos negatív saját tőke nem akadályozza közvetlenül a jegybank működését, ugyanakkor olyan teher, amely hosszú éveken keresztül meghatározhatja a pénzügyi mozgásterét.

A korábban kialakult kamatveszteségekhez most az erős forint árfolyamhatása is társul, miközben a jegybank alapítványi gazdálkodásának ügye külön parlamenti és büntetőjogi vizsgálat tárgya. A következő évek egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy az MNB képes lesz-e saját nyereségéből fokozatosan leépíteni a tőkehiányt, vagy idővel az állami költségvetésnek is szerepet kell vállalnia a veszteségek rendezésében.

[MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline)

Fotó: MTI / MTVA

[BICSKE 4 AKTA ELTŰNT, TÖBB ÁLDOZAT LEHET – Magyar Péter Orbánt is megszólította](https://www.youtube.com/embed/ow37g5T2IpY?start=3&feature=oembed)

## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.