---
title: "Panyi Szabolcs: A 4iG-nél dolgozik az egykori elhárítótiszt, aki 1989-ben lekérte Orbán Viktor állambiztonsági adatait"
url: "https://mnews.hu/2026/11/10/panyi-szabolcs-a-4ig-nel-dolgozik-az-egykori-elharitotiszt-aki-1989-ben-lekerte-orban-viktor-allambiztonsagi-adatait/"
date: "2026-11-10"
modified: "2026-11-10"
author: "mnews"
language: "hu_HU"
categories: ["Belföld", "Politika"]
tags: ["4iG", "állambiztonság", "állambiztonsági iratok", "III/IV. Csoportfőnökség", "Jászai Gellért", "Katonai Biztonsági Hivatal", "katonai elhárítás", "nyitottaktak.hu", "Orbán Viktor", "Panyi Szabolcs", "priorálás", "rendszerváltás", "Stefán Géza", "Tarján István", "ügynökakták"]
featured_image: "https://mnews.hu/wp-content/uploads/2026/11/Orban-Viktor-mti-.jpg"
---

# Panyi Szabolcs: A 4iG-nél dolgozik az egykori elhárítótiszt, aki 1989-ben lekérte Orbán Viktor állambiztonsági adatait

**Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint ma a 4iG elnöki tanácsadójaként dolgozik Tarján István nyugalmazott dandártábornok, aki 1989-ben a katonai elhárítás tisztjeként lekérte Orbán Viktor állambiztonsági nyilvántartásban szereplő adatait. Az újságíró az Orbán Viktor által nemrég nyilvánosságra hozott korabeli állambiztonsági dokumentumok egyikén azonosította Tarján nevét. A rendelkezésre álló iratok alapján Tarján akkor a III/IV. Csoportfőnökség koordinációs és feldolgozó alosztályán szolgált, és egy „Győri Gábor” fedőnevű ügynök kapcsolataként kezdeményezte Orbán priorálását. Ez a művelet az operatív nyilvántartásban tárolt adatok lekérését jelentette. Panyi szerint Tarján a rendszerváltás után is a katonai elhárításnál maradt, később magas vezetői tisztségig jutott, szolgálati évei után pedig Jászai Gellért vállalatánál helyezkedett el.**

## Egy héttel Nagy Imre újratemetése után kérték le Orbán adatait

**[Panyi Szabolcs beszámolója szerint](https://panyiszabolcs.substack.com/p/ertesules-orban-allambiztonsagi-adatait)** az eset alig egy héttel Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetése után történt. Az eseményen Orbán Viktor mondott nagy hatású beszédet, amelyben többek között a szovjet csapatok kivonását sürgette.

Az újságíró által ismertetett iratok szerint ezt követően Tarján István, aki akkor századosként szolgált a katonai elhárítás III/IV. Csoportfőnökségénél, lekérte Orbán Viktor állambiztonsági adatait. A dokumentumok alapján Tarján a koordinációs és feldolgozó alosztályon dolgozott, ahol operatív nyilvántartások kezelésével és az azokban szereplő adatok lekérésével is foglalkoztak.

A priorálás az állambiztonsági gyakorlatban azt jelentette, hogy az operatív nyilvántartásban szereplő, adott személyhez kapcsolódó információkat lekérték és összesítették. Az adatkérés és az adatközlés írásos formában, úgynevezett kérdőjegyeken történt.

## Tarján István neve Orbán saját dokumentumaiban bukkant fel

Panyi Szabolcs szerint Tarján nevét éppen azok között a dokumentumok között azonosította, amelyeket Orbán Viktor maga tett közzé a Facebook-oldalán. A volt miniszterelnök ezekkel az iratokkal próbálta cáfolni azokat a vádakat, amelyek szerint együttműködött volna a kommunista állambiztonsággal.

Orbán azt írta, hogy sorkatonai szolgálata idején megpróbálták beszervezni, de ezt visszautasította, és a kísérlet sikertelenül zárult. Állítása szerint később őt, feleségét és ellenzéki társait folyamatos megfigyelés alatt tartották.

A volt miniszterelnök arra is hivatkozott, hogy a dokumentumok alapján az állambiztonság lehallgatással, besúgókkal és egyéb titkosszolgálati eszközökkel figyelte őket. Az egyik ilyen iraton szerepelt az adatokat lekérő Tarján István neve.

## Stefán Géza szerepe is előkerül a történetben

A Nagy Imre újratemetésével és annak előkészületeivel kapcsolatos állambiztonsági műveleteket a forrás szerint Stefán Géza irányította. Stefán akkor a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyetteseként dolgozott.

Panyi korábbi munkáiban és könyvében olyan visszaemlékezések is szerepeltek, amelyek szerint Stefán több fideszes politikusról, köztük Orbán Viktorról is őrizhetett korabeli iratokat. Ezeknek az állításoknak azonban nem minden részlete támasztható alá ma is hozzáférhető dokumentumokkal.

A rendszerváltás után a katonai elhárítás átalakult, és Katonai Biztonsági Hivatal néven működött tovább. Tarján István a szervezetnél maradt, és hosszú időn át éppen Stefán Géza volt a közvetlen felettese.

## A rendszerváltás után is az elhárításnál maradt

Tarján pályája a rendszerváltással nem ért véget. A forrás szerint a Katonai Biztonsági Hivatalnál folytatta szolgálatát, ahol fokozatosan egyre magasabb vezetői pozíciókba került.

Végül a főigazgató műveleti helyettesi tisztségéig jutott. Ez arra utal, hogy a rendszerváltás utáni katonai nemzetbiztonsági struktúrában is jelentős szerepet töltött be.

Panyi írása éppen ezért nemcsak az 1989-es adatlekérésre koncentrál, hanem arra is, hogyan alakult egykori állambiztonsági tisztek karrierje a demokratikus átmenet után. Tarján esete ebből a szempontból különösen érdekes, mert később nemcsak a szolgálati rendszerben maradt aktív, hanem a magánszektorban is fontos szerephez jutott.

## Panyi szerint Tarján ma a 4iG elnöki tanácsadója

Az oknyomozó újságíró értesülése szerint Tarján István ma a 4iG elnöki tanácsadójaként dolgozik. A vállalat Jászai Gellért vezetésével az elmúlt években a magyar távközlési és informatikai piac egyik legjelentősebb szereplőjévé vált.

Panyi forrásai szerint Tarján olyan szakemberként ismert, aki hosszú szolgálati múltja miatt jelentős intézményi és személyi tudással rendelkezik. Egykori kollégái és ismerősei állítólag úgy jellemezték, mint aki „értékes tudás birtokában van”, egy volt titkosszolgálati munkatárs pedig a „titkok tudójaként” utalt rá.

Ezek személyes vélemények és értékelések, nem pedig hivatalos minősítések. Tarján István és a 4iG az újságíró megkeresésére nem válaszolt, így az általuk képviselt álláspont a forrás szerint nem ismert.

## Korábban Németh Miklós feljegyzése is előkerült

Az ügyhöz egy másik, korábban nyilvánosságra került dokumentum is kapcsolódik. Panyi Szabolcs ismertette Németh Miklós egykori miniszterelnök feljegyzését, amely szerint 1990 márciusában Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Kovács János vezérőrnagy három kézzel írt és aláírt jelentést mutatott neki.

Németh feljegyzése szerint ezeket Orbán Viktor készítette sorkatonai szolgálata idején a katonai elhárítás számára. A dokumentum állítása szerint az iratok később Stefán Géza páncélszekrényébe kerültek.

A feljegyzés azt is állítja, hogy Stefán 2009-es halála után a páncélszekrényt üresen találták. Ezek az állítások azonban önmagukban nem bizonyítják, hogy Orbán együttműködő hálózati személy lett volna, különösen úgy, hogy Orbán saját közlése szerint a beszervezési kísérletet visszautasította.

## Orbán Viktor szerint megfigyelt célszemély volt

Orbán Viktor a nyilvánosságra hozott dokumentumokkal azt igyekezett alátámasztani, hogy nem az állambiztonság együttműködője, hanem annak megfigyelt célszemélye volt. Közlése szerint a beszervezési kísérlet sikertelenül végződött.

A volt miniszterelnök azt is írta, hogy ezt követően őt és környezetét különböző titkosszolgálati módszerekkel figyelték. A közzétett iratok alapján valóban az látható, hogy állambiztonsági nyilvántartásokban szerepelt, és adatokat kértek le róla.

Fontos ugyanakkor különválasztani azt a tényt, hogy valakiről állambiztonsági adatlap vagy jelentés készült, attól az állítástól, hogy az illető ügynökként vagy hálózati személyként működött. A két kategória nem azonos.

## A nyitottaktak.hu újra ráirányította a figyelmet a hivatásos tisztekre

Az ügy aktualitását az is növeli, hogy a múlt héten elindult a nyitottaktak.hu internetes adatbázis, amely a korábbi hálózati személyek névsorának egy részét tette elérhetővé. A közzététel körül azonban már az első napokban komoly viták alakultak ki.

A rendszer egyik hibája miatt olyan személyek is tévesen hálózati szereplőként jelenhettek meg, akik valójában megfigyeltek voltak. Ez ismét rámutatott arra, hogy az állambiztonsági adatbázisok értelmezése nagy szakmai körültekintést igényel.

A mostani eset másik tanulsága, hogy nemcsak az egykori ügynökök és besúgók, hanem a rendszert működtető hivatásos tisztek pályáját is érdemes vizsgálni. Panyi Szabolcs írása éppen erre helyezi a hangsúlyt Tarján István rendszerváltás utáni karrierjén keresztül.

## A 4iG és Tarján egyelőre nem reagált

A forrás szerint sem Tarján István, sem a 4iG nem válaszolt Panyi Szabolcs megkeresésére. Emiatt egyelőre nincs nyilvános cáfolat vagy megerősítés arról, hogyan értékelik az 1989-es adatlekérést, illetve Tarján jelenlegi szerepét a vállalatnál.

A történet ezért jelenleg elsősorban a nyilvánosságra került állambiztonsági dokumentumokra és Panyi értesüléseire épül. Az iratok azt támasztják alá, hogy Tarján neve szerepel az Orbán Viktor adatait lekérő tisztként.

A további kérdés az, hogy az egykori elhárítótiszt rendszerváltás utáni pályája és mai vállalati szerepe milyen további összefüggéseket mutat. Erre a forrás jelenleg nem ad teljes választ, de az ügy ismét ráirányítja a figyelmet az állambiztonsági múlt feldolgozásának hiányosságaira.

[MNO – Magyar News Online](https://www.facebook.com/magyarnewsonline)

Fotó: MTI / MTVA

[Stadion vagy kórház? Csézy Erzsébet szétszedte Deutsch Tamást!](https://www.youtube.com/embed/kBua9fAlgjg?start=11&feature=oembed)

## Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.